A HETI HÁFTÁRÁ RÖVIDEN
Noé vizei

Szakaszunk haftarája Jesája próféta könyvéből vétetett (54.). Az ún. “hét vigasztaló háftára” (Sivá Dönechemtá) egyikeként, mely a Ki Técé szakasz háftárája is egyben, amit a Tisá Böáv körüli gyászciklus után olvasnak fel mintegy vigasztalásul.

Itt azért iktatták be a heti haftarának, mivel megemlíti az özönvizet — “Noé vizeit” — ami jelen szakaszunk fő témája.

Jesájá ebben a fejezetben azt az örök, megingathatatlan hűséget fogalmazza meg, ami az Örökkévaló és népe — a zsidóság — között fennáll. Bármi történjen is, ez a hűség — legalábbis Isten részéről — örökérvényű. Ahogy megesküdött, hogy nem hoz többé özönvizet a földre, úgy ígéri szentül hogy nem fog megharagudni a zsidókra, akik már eleget szenvedtek. “Mert a hegyek megszűnhetnek és a halmok meginoghatnak, de hozzád való hűségem nem szűnik meg, és békességem szövetsége nem inog meg — mondja a könyörületes Isten” — idézi a próféta a kinyilatkoztatást. Semmiféle asszimiláció, elidegenülés, beolvadási vágy ezt nem változtatja ezt meg.

Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 2. szám – 2014. július 21.