A kutatócsapat azt állítja, hogy öt éven belül elérhetővé tesznek egy olyan módszert, amelynek segítségével meg tudják majd gyógyítani az inzulinfüggő cukorbetegeket.

A jeruzsálemi központú, Betalin Therapeutics nevű szervezetbe tömörülő kutatók előállították az első bio-mesterséges hasnyálmirigyet, amely sertés tüdő szövetéből és inzulint kiválasztó sejtekből áll. A mesterséges hasnyálmirigyet a cukorbetegségben szenvedő páciens testébe ültetik majd a tervek szerint, belekötik a véráramba, mely így képessé válik arra, hogy érzékelje a test cukorszintjét, és optimális mennyiségű inzulint válasszon ki a vércukor kiegyensúlyozására.

„Ez a cukorbetegség kezelésének új módszere” – mondta dr. Nikolai Kunicher vezérigazgató. – „Ma csak olyan módszerek állnak a rendelkezésünkre, melyek segítségével karban tarthatjuk a betegséget. Mi gyógymódot találtunk. A cukorbetegek hasnyálmirigye elvesztette az inzulinkiválasztó képességét, mi pedig visszaadjuk azt. A páciensnek soha többé nem kell majd inzulint fecskendeznie a testébe.”

A bio-mesterséges hasnyálmirigyet ambuláns eljárás keretében, mindössze helyi érzéstelenítés mellett a bőr alá ültetik majd. Kunicher szerint a csapat már elvégezte a szükséges állatkísérleteket, az embereken végzett klinikai kísérletek a következő év folyamán kezdődhetnek meg. Az állatkísérletek nem mindig adnak megbízható képet arról, hogy ugyanarra a kezelésre az emberek hogyan reagálnak, aminek többek között a fajok közti eltérések az okai.

A Betalin 3 és fél millió dollár adományt gyűjtött már össze és további 5 millióra van szükségük a klinikai kísérletek megkezdéséig. Jelenleg úgy tűnik, hogy a mesterséges hasnyálmirigy páciensenként 50 ezer dollárba kerül majd. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon félmilliárd ember szenved egyes, vagy kettes típusú cukorbetegségben. Közülük körülbelül 160 millióan inzulinfüggők.

A cukorbetegek részére számos kezelés elérhető, és ezek a módszerek az egyéni igényekhez igazíthatók. Az inzulinfüggő páciensek többnyire injekcióval, vagy egy pumpa segítségével juttatják a testükbe a szükséges inzulint, de vannak szájon át szedhető szerek is. A Betalin szakértői szerint bárki, aki inzulint használ, igényelheti az általuk kifejlesztett gyógymódot.

A fejlesztő csapatban egyébként szerepel a szintén cukorbeteg Sidney Altman is, aki 1989-ben kémiai Nobel-díjat nyert. Ő a világ egyik vezető molekuláris biológusa. A professzor családja többszörösen érintett a kettes típusú cukorbetegségben, mivel rajta kívül édesanyja is ezzel a betegséggel él, a testvére pedig ebbe halt bele. A tudományos tanácsadói testületben Altman professzor mellett egy másik kémiai Nobel-díj nyertes, Árje Warshel professzor is helyet foglal. Ő 2013-ban nyerte el a díjat.

A céget négy évvel ezelőtt alapították Eduardo Miterani professzor egy évtizedes kutatási munkálataira alapozva. Miterani a Héber Egyetem természettudományi karán végezte kutatásait. Megvizsgálta, hogy a sejteknek hogyan kell kapcsolatba lépniük a támogató szövetekkel, melyek az emberi testben a sejten kívüli környezetet szimulálják.

A Betalin kutatási és fejlesztési tevékenységét jelenleg dr. Avi Treves vezeti, aki korábban több, hasonló területen tevékenykedő céget is alapított. Elmondta, hogy cégük technológiája továbbfejleszti és magasabb szintre emeli azt a ma már több helyen is alkalmazott gyakorlatot, melynek során hasnyálmirigyből származó szigetecskéket ültetnek betegekbe. „Az orvosok levesznek egy donortól szigetecskéket, és azokat egy betegbe ültetik” – magyarázta. – „Ez néhány évre meggyógyíthatja a betegeket. Ám ez egy igen bonyolult eljárás, és számos hátulütője van, mint például az, hogy a szövet idővel elhal, illetve az, hogy a betegek immunrendszerét el kell nyomni, mivel idegen szövetet ültetnek a szervezetükbe.” A Betalin mesterséges hasnyálmirigyének mikrostruktúrája ezzel szemben lehetővé teszi a sejtek számára, hogy jobban és hosszabb időn át funkcionáljanak. A beavatkozás könnyebb és gazdaságosabb is.

Az izraeli cég német, angol, kínai, olasz és amerikai klinikákkal is együttműködik, ahol a fent említett beavatkozásokat is végzik, és több rangos díjat is elnyertek. Treves szerint egyfázisú kísérletnek néznek csak elébe, ami azt jelenti, hogy mintegy két éven át tartanak majd a klinikai kísérletek, és utána, a hatékonyságot kellőképpen bizonyítva, hamar elfogadják majd a hatóságok a kezelést. Treves úgy gondolja, hogy a kezdetben csak bizonyos körök számára elérhető kezelést végül minden inzulinfüggő cukorbeteg számára elérhetővé tudják majd tenni.

zsido.com

Forrás: JPost