Louis Fein írónő askenázi zsidó ősei Brodiból, a mai Ukrajna területéről származtak, ami azelőtt Galícia, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik északkeleti tartományának része volt. A tizenkilencedik században a Fein családi vállalkozás, sok más zsidó családéhoz hasonlóan szőrme- és állatbőr-kereskedelemmel foglalkozott. A Brodi és Lipcse közti útvonalon jártak, mivel Lipcse, az ott tartott vásárok miatt, a középkor óta az európai szőrmekereskedelem egyik fontos központjának számított.

A szerző édesapja 1931-ben lett a jogtudomány doktora, és 1932 nyarán kezdett el jogászként dolgozni. 1933. június 30-án eltiltották a szakmájától, mert zsidó volt. Egész Európában próbált állást találni, de mindhiába. Az antiszemitizmus az egész kontinensen erősödőben volt. Mivel pár évvel azelőtt olvasta a Mein Kampfot, tudta, mekkora veszélyt jelentett Hitler hatalomra kerülése. 1933 vége felé családjával elhagyta Németországot. Csak ideiglenes tartózkodási engedéllyel maradhattak Angliában, és ez nem is változott, míg végül 1946-ban állampolgárságot kaptak. Egészen addig minden évben kérelmeznie kellett a belügyminisztériumnál, hogy az országban maradhasson. Ezt csak azért sikerült elérnie anélkül, hogy internálták volna, mert bizonyítani tudta, hogy a cége nyereséges, és az így szerzett jövedelemből el tudja tartani magát és a családját.

A regényt Louis Fein apjának élettörténete inspirálta, de sok tekintetben fikció. A történeteknek, még ha félig-meddig kitalációk is, komoly erejük van. Ahogy az írónő megfogalmazta, „egy jó könyv ké­pes magával ragadni az olvasót egy olyan világba, amelyről fogalma sem volt addig. Egy történet érzelmi úton tud hatni, míg a tények gyakran nem. Egy jó könyv szereplői életre kelnek az olvasók képzeletében.”

Az írónő eredeti terve az volt, hogy zsidó tapasztalatokra építve írja meg a könyvet. Azonban minél jobban elmélyedt a témában, annál inkább meg akarta érteni a nácik gondolatmenetét. Hogyan tudott egy ilyen civilizált, demokratikus nép ilyen hihetetlenül kegyetlenné válni, dehumanizálni másokat és ilyen elképzelhetetlen rémségeket elkövetni? Minél többet gondolkodott ezen, annál inkább rádöbbent, hogy a mondandója talán hatásosabb lesz, ha egy náci bőrébe bújik. Ha egy olyan fiatal történetét meséli el, akinek egy torz ideológiát nyomtak le a torkán, akit az első naptól kezdve gyűlölni tanítottak. Olyasvalaki történetét, aki nem ismert más lehetőséget. Mi változtathatja meg egy ilyen ember gondolkodását annyira, hogy szembeszálljon mindazzal, amiben a családja és az őket körülvevő társadalom hitt?

Így született meg Louis Fein A Birodalom lánya (eredeti címén: People Like Us) című regénye:

A magas rangú náci tiszt kötelességtudó lányaként Hetty Heinrich szívesen eljátssza a szerepét a dicsőséges új Birodalomban. Ám amikor egy régi barátjáról, Walterről kiderül, hogy zsidó, összezavarodik. Soha nem gondolta, hogy a náci eszmékben és bármiben, amiben valaha hitt, el tud bizonytalanodni, ám minél több időt tölt a fiúval, annál inkább felnyílik a szeme, és meglátja a valóságot. Walterre már kisgyerekként is felnézett, de kamasz lányként olyan vonzalmat kezd érezni iránta, amit nem tud elfojtani, és titkos szerelmi kapcsolatba kezd vele. Hetty nem tudja, kiben bízhat és hová fordulhat, főleg, miután rájön, hogy valaki figyeli őket.

A fiatal szerelmesek arról álmodoznak, hogy mikor lesz vége a háborúnak, és együtt tervezgetik a jövőjüket. De az antiszemitizmus nö­vekvő dagálya elárasztja Németországot, így Hetty és Walter kénytelen súlyos, életre szóló döntéseket hozni.

Megjelent: Egység Magazin 32. évfolyam 151. szám – 2022. február 7.

 

Megszakítás