Sok polgártársunk még sosem járt zsinagógában, ezért összeszedtünk 6+1 érdekességet, amit a „gyülekezés házáról” tudni érdemes. Aki közelebbről is megismerkedne a zsinagógák világával, az a Múzeumok Éjszakája alkalmából rendezett Nyitott Zsinagógák Éjszakájánál jobb alkalmat nem is találhatna erre.

 

1) A világ legrégebbi aktív zsinagógája Prágában áll

A világ legrégebbi, ma is működő zsinagóga a prágai Altneushul (Régi-Új zsinagóga). A legendás agyagember, a Gólem feltételezett alkotójaként is ismert kiváló Talmud-tudós, a Máhárál (a prágai Lőw rabbi ükunokája) által is vezetett, gótikus stílusú imahelyet a 13. század második felében építették.

2) A nők és a férfiak külön helyen imádkoznak a zsinagógában

Az ortodox hagyományok szerint a nők és a férfiak külön helyiségben vagy függönnyel elválasztva imádkoznak, annak érdekében, hogy az ellenkező nem bájai ne vonják el a figyelmet az imádkozásról. A női karzat korlátja az ortodox zsinagógákban két elemből áll: az alsó mellvédből, s a fölső, az átlátást akadályozó rácsból. A 19. század közepétől e rácsot a modernebb fölfogású hitközségekben elhagyták. Magyarország legrégibb, ma is látogatható zsinagógájában, a soproni ó-zsinagógában például a női részt az imatértől lőrésre hasonlító ablakokkal ellátott vastag fal választja el.

3) A zsinagóga nemcsak az imádkozás helye

A magyarban meghonosodott zsinagóga szó görög eredetű, viszont a héberben három szóval is utalhatunk a zsinagógára, attól függően, hogy éppen melyik funkcióját kívánjuk hangsúlyozni: „bét t’filá” – azaz imaház, „bét midrás” – vagyis tanház, vagy „bét kneszet” – a gyülekezés háza.

4) Magyarország legfiatalabb zsinagógáját 2005-ben adták át Budapesten

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) Károly körúti épülete a szervezet irodái, felnőttoktatást szolgáló tantermei, a judaika és a könyvesbolt mellett meglepő módon egy zsinagógát is magában foglal, amely egyben az ország legfiatalabb zsinagógája. A 2005-ben felavatott intézmény neve, a Keren Or fénysugarat jelent, a Tóra szekrénye pedig az európai zsinagógákhoz hasonlóan kelet felé néz.  Érdekessége, hogy 2017-ben itt mutatták be a Talmud első magyar fordítását, amely megnyitja a lehetőséget a Talmud tanulmányozására olyanok számára is, akik nem tudnak héberül.    

5) A közösségi imádkozáshoz legalább tíz férfi kell

A közös imádkozáshoz és bizonyos imák (például a Kádis) elmondásához legalább tíz felnőtt, azaz 13 életévét betöltött, anyai ágon zsidó férfi szükséges. Az imádkozáshoz nem szükséges rabbi, az Istentiszteletet bárki vezetheti, aki a fentieken túl folyékonyan tud héberül, de természetesen a jó hang sem hátrány.

6) A világ legnagyobb zsinagógájába tízezer ember imádkozhat egyszerre

A világ legnagyobb és legtöbb zsinagógát tartalmazó épületegyüttese a belzi hászidizmus jeruzsálemi fellegvára. A méreteire jellemző, hogy a Guiness Rekordok Könyvében is szereplő Tóra-szekrénye mintegy 12 méter magas és 70 Tóra-tekercs befogadására alkalmas. Egyedül az épületkomplexum központi termében tízezer ember fér el. A 9 darab 5,5 méter magas és 3,4 méter széles, egyenként 20 ezer cseh kristályt tartalmazó csillár a fényen kívül biztosítja a kiváló akusztikát. Az épület emeletein számos további, kisebb méretű imaterem is helyet kapott.

7) Szabadtéri zsinagóga

A világon szabadtéri zsinagóga létezik, a jeruzsálemi Siratófal, a Kotel egy szakasza, ugyanis ortodox zsinagógaként is funkcionál. A Kotel a Rómaiak 70-ben történt rombolása után a Szentély egyetlen megmaradt része, a nyugati külső fal egy részlete, s mint ilyen, a zsidó vallás legszentebb helye. A Siratófal név onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják a Templom lerombolását; a Nyugati Fal elnevezés pedig arra utal, hogy egykor a Heródes által újjáépített második templom udvarát határolta.

A budapesti zsinagógák közül 4 intézmény épületlátogatással, gasztronómiai és zenei programokkal is várja majd a látogatókat június 23-án, a Múzeumok Éjszakáján. Az érdeklődőket egy különleges, csak ezen az éjszakán közlekedő autóbusz szállítja a helyszínek között. A Rabbi a buszon program keretében az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) rabbijai és a közösség vezetői tartanak autentikus idegenvezetést, miközben válaszolnak a látogatók kérdéseire is.