A tórai történetek inspirálta ólomüveg ablakokat a párizsi Louvre után a manhattani Modern Művészetek Múzeumában állították ki 1961-ben, mielőtt végleges otthonukba kerültek volna, az akkoriban átadott jeruzsálemi Hádászá Kórházban. A tizenkét, ragyogóan színes és mozgalmas üvegablakot a festőóriás ajándékozta az egészségügyi intézménynek – olvasható az israel21c oldalán.
A csodálatos alkotások John F. Kennedyt, az Egyesült Államok elnökét is megfogták
„Ezekben az ablakokban egyesül az ősi és nemes történelem, valamint a modern művész zsenijének inspirációja”
– írta és hozzátette, hogy a kórházban „szépségükkel szolgálják és ösztönzik majd az ott végzett tudományos és humanitárius munkát”. Az átadás napján a művész a következőket mondta:
„Ez az én szerény ajándékom a zsidó nép számára, amely mindig a bibliai szerelemről, barátságról és a népek közti békéről álmodott”.
Az anekdota úgy tartja, hogy amikor a Hádászá képviselői megjelentek Chagallnál, és nekifogtak körülményes és gondosan előkészült kérésük előadásának, a festő közbevágott és azt mondta: „Mi tartott ennyi ideig? Egész életemben arra vártam, hogy a zsidó népet szolgálhassam”. Hogy az anekdota igaz-e vagy sem, ma már nem tudhatjuk, az viszont bizonyos, hogy a világ egyik legnagyobb zsidó festője nemcsak páratlan együttest hozott létre, de azokat ajándékként adta át a Hádászá Kórháznak. Igaz, az eredeti kérés egy vagy két ablakra vonatkozott. „Soha nem gondolták volna, hogy tizenkettőt kapnak. Ez volt Chagall” – összegezte Barbara Goldstein, aki az elmúlt fél évszázadban sokféle pozíciót töltött be a Hádászá szervezetben és maga is találkozott a festővel. A zsinagógát, amelyben az üvegablakok találhatók, a művész útmutatása alapján, az ablakok számára építették.
A 12 pompás ablak mindegyike egy-egy törzset jelenít meg. A 3,4 x 2,4 méteres, ívelt tetejű ablakokon Jáákov ősapa fiai és hozzájuk kapcsolódó témák láthatók – Chagall részletesen tanulmányozta a Tóra rájuk vonatkozó részeit (1Mózes 49 és 5Mózes 33). A ragyogó vörösek, kékek, sárgák és zöldek óriási erővel fejezik ki a zsidó történelem egy szakaszát és Chagall mély elkötelezettségét saját népe iránt.
„Amíg dolgoztam, anyámat és apámat éreztem, ahogy a vállam fölött áttekintve figyelik a munkát. És mögöttük zsidók voltak, eltűnt zsidó emberek milliói, tegnapról és ezer évvel ezelőttről”
– nyilatkozta a Mose Szegál néven 1887-ben született mester, aki rendkívül gazdag és magas színvonalú életművet hátrahagyva 1985-ben, majdnem százévesen hunyt el. Az ablakok „teljesen átalakították a világlátásomat. Hatalmas sokkot jelentettek a számomra és reflexióra kényszerítettek. Nem tudom, hogy hogyan fogok ezután festeni…” – nyilatkozta.
Az ablakok igazi szépségüket a zsinagóga terébe belépő látogatónak mutatják meg. Joszef Neufeld építész (1899-1980) tiszta, minimalista teret hozott létre, mely némiképp emlékeztet a középkori imaházakra, mégis kortárs, modern, letisztult. Minden falon három-három ablak található. A tóraszekrény fölött Náftáli, Joszef és Binjámin, az ehhez kapcsolódó falon jobbra Reuvén, Simon és Lévi, a hátsó falon Jehuda, Zvulun és Jiszáchár, baloldalt pedig Dán, Gád és Aser ablaka látható.
Chagall számtalan tervet és tanulmányt készített az ablakokhoz. Az üvegbe öntésnél végül egy üvegműves házaspár, Charles Marq és Brigitte Simon-Marq volt a segítségére, akikkel később is dolgozott közösen. Hónapokba tellett, mire megtalálták a megfelelő színeket, textúrát és vastagságot. Loire-völgyi mesterek készítették az üveget, Chagall pedig nagy odaadással festett:
„az üveg átlátszó fal a szívem és a világ szíve között” – mondta.
Amikor 1967-ben, a hatnapos háborúban megsérültek az ablakok, a kórház amint lehetett, táviraton értesítette a mestert. A válasz nem késlekedett: „Önök foglalkozzanak a kórházzal, az ablakokról majd én gondoskodom”.
A tórai szövegeken alapuló jelenetek nem nélkülözik Chagall absztrakt, folklorisztikus és kissé hóbortos festészetének jellegzetes elemeit: az ablakokon repülő halak és tehenek, virágok, fák láthatók. Zöld madárfej ül egy narancsos-vöröses edényen. Kék kubista kecske mosolyog ránk, több színben pompázó oroszlánok képviselik a királyságot, héber betűk szállnak mindenfelé. A kórház betegei számára a zsinagóga szabadon látogatható.
„Asszonyok jönnek ide imádkozni szülés előtt és azt követően, hogy életet adtak a gyermeküknek” – mesélte Goldstein meghatottan.
A zsinagógában egyéni és csoportos vezetéseket tartanak az érdeklődők számára, naprakész információ itt található.