Ady Endrétől Krúdy Gyulán át Tömörkényi Istvánig öt neves magyar író olyan novelláit gyűjtöttük össze, amelyekben a zsidó szereplők és történetek a magyar vidéki és városi élet szövetének természetes részeként jelennek meg.
A magyar irodalom nagyjainak életművében számos olyan zsidó témájú vagy zsidó szereplőt felvonultató írás található, amely ma jóval kevésbé ismert, mint szerzőik, Ady Endre, Cholnoky Viktor, Krúdy Gyula, Thury Zoltán és Tömörkényi István híresebb művei. Az alábbi öt novella különböző korokat, helyszíneket és világokat idéz meg: van közöttük humoros, melankolikus, népies és társadalmi érzékenységű történet is. Érdemes újra felfedezni ezeket, nemcsak irodalmi különlegességként, hanem azért is, mert saját koruk Magyarországáról és annak zsidó közösségeiről is sokat elárulnak.
Ady Endre: Reich Jeremiás története
„Egy Reich Jeremiás nevű ifjú élt egykoron Budapesten. Határozott mesterség nélkül és beteg álmok között. Imádta Magyarországot, és bánatosan dúdolgatta vacsorátlan estéken a Kossuth-nótát. Általában áhítattal gondolt párducos Árpádra és a jeles múltra. Vérét hullámzásban hozta a cigányok forró muzsikája. Reich Jeremiás lelkes fia volt a délibábos rónaságnak.
Még fantáziája is Rózsa Sándor lovain nyargalt. Ha mennyországi szépet akart gondolni: látta magát a Hortobágyon. Ah, fél Debrecenért nem adta volna ezt.”
Cholnoky Viktor: A hasbeszélő
„[…] ha lakodalom volt, vagy paszita, az öreg Roth mindig hivatalos volt, mert senki olyan búgó szomorúsággal nem tudta énekelni a Jeruzsálemre való vágyakozásnak azt a nótáját, amit értetlenül is magyar szöveggel énekel, csupán egyetlen zsidó sorral, nemcsak a mi felsővidékünkön, hanem Halicsban is, az orosz falvakban is a zsidóság:
Szól a kakas már, / Már megvirrad már, / Jibbone ha-mikdos ir Cijon temállé… / Visszajössz te már, / Te kakasmadár…”
Krúdy Gyula: Az ősök unokái
„Felkerekedett egyszer valahol Zemplén vármegyében, mégpedig Gesztely nevű községben egy Burger Jeremiás nevű tagbaszakadt zsidóember, és talyigájával elindult Szabolcs vármegye felé.
[…] Ez a nevezetes Burger – akit rövidesen Jéri bácsinak kezdenek ismerni Nyíregyházán, és szerte Szabolcs vármegyében – eleinte azzal tüntette ki magát, hogy nagyerejű ember létére nem egyszer szembeszállott faluzásai közben a betyárgyerekekkel, akik bőven heverésztek még akkoriban a nyírségi nádasok szélén, erdőcskék mentén, és kidörzsölték az álmot a szemükből, ha kocsi robogását, talyiga nyikorgását hallották a messziségből.”
Thury Zoltán: A Rosen testvérek malma
„Rosen, a bécsi zsidó, azzal kezdte meg az üzletet, hogy átfestette a vidéket. Fél esztendő alatt még a külső képe is más lett a falunak. Az asszonyokat elfoglalta a maguk háza tája, a férfiak derekas munkában fölszabadultak annak a pár holdacskának a nyűge alól, amibe eddig hiábavalóan, rosszkedvvel beleölték a verejtéküket, s a Hója mögött megműveletlenek maradtak az uraság földjei.
Egy-egy erős szél fölszaggatta a báró házának tetején a cserepet, s kongatva hordozta végig a kavicson, s ha a vén Rosen egy-egy lisztes kocsi tetejéről tisztességesen megsüvegelte, hát mindig hidegebben és komorabban biccentett neki vissza köszöntést a hintóból a báró.”
Tömörkényi István: Borszedés
„Féllovas rozoga kocsin a tanyák homokos közét két különös ember járja. Nem valami túlságosan különösek ugyan, de ott szokatlanok, s az út szélén barmot legeltető gyerekek, pulykapásztor leányok megbámulják őket, mintha csakugyan ők volnának ketten a francia császár. Kopott fekete keménykalap a fejükön, ősz szakáll az állukon, hosszú ősz tincsek a fülük előtt, kaftán a testükön. […]
Szedők. Szintén szedők. De alighanem ezek a szedők ősapjai. Vén ortodox zsidók. De az ócska féllovas kocsin nem üzletbe járnak, hanem vallási dologban. Bor kell nekik, nem sok, csak egy jókora hordóval, az ünnepre.”
Forrás: Kőrössi P. József (szerk.), Mese a szamáremberről – Magyar írók zsidó novellái. Budapest: Noran Libro, 2009. 85.; 98.; 145–146.; 193.; 206.
A borítókép illusztráció, forrás: Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.