„A honvédelem napja nemcsak a múltról, hanem a jövőről és a gyermekeinknek átadni kívánt értékekről is szól” – mondta Kun Szabó István vezérőrnagy, május 20-án a Stefánia Palotában. A Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Honvédelem napja alkalmából úgy fogalmazott, hogy ez a nap tiszteletadás a hős honvédek előtt, akik életük feláldozásával létrehoztak és adtak valamit az utókornak, ami nem múlik el akkor sem, ha pillanatokra el-eltűnik a „vaksi kor” szeme elől. „Ez a nap ugyanakkor nemcsak a múltról szól, hanem arról is: jövőnket, gyermekeink jövőjét biztos erkölcsi alapokra kell építeni” – tette hozzá.

A programon Köves Slomó, a Tábori Rabbinátus főrabbija arról beszélt, hogy zsidóként különleges jelentősége van számára a ’48-as szabadságharcnak: „Nagyapáim, nagyapáink lehetőséget kaptak arra, hogy megmutassák a szabadságért és egyenlőségért készek áldozatot hozni, és úgy is készek a nemzet születése vajúdásának fájdalmaiból saját részüket kivenni, hogy saját szabadságukat és egyenlőségüket még nem nyerték el.”

Kossuth és Táncsics szavait idézve mutatta be a kor szellemét, amely az egyenjogúság kivívásához vezetett, majd Eichorn Ignác szónaklatából idézve mondta: „Soha és sehol az Isten szava és ereje oly világosan, oly észrevehetőleg nem nyilatkozott, mint éppen Magyarország szabadságharcában…”

Beszédét Dávi zsoltárjával zárta: „Lelkemet felüdíti, vezet engem az igazság ösvényén, az ő neve kedvéért. Ha járok is homálynak völgyében, nem félek bajtól, mert te vagy mellettem; botod és istápod – azok vigasztalnak engem.”

 

 

Megszakítás