Különleges, 1850 éves érmét találtak Haifa partjainál, adja hírül az Arutz7. A zodiákust ábrázoló sorozatból származó, rendkívül jó állapotban megmaradt pénzdarabon a Rák csillagjegy látható, valamint Luna holdistenség is megjelenik rajta. A víz alatti ásatást, melynek keretében rábukkantak az érmére, az Izraeli Régészeti Hatóság szakértői vezetik.
Az érmét Antoninus Pius (138–161) római császár uralkodásának nyolcadik évében (144-ben vagy 145-ben) verték az egyiptomi Alexandriában. A pénzdarab egy 13 részes érmesorozat része. A sorozat tizenkét darabja a zodiákus egy-egy jegyét ábrázolja, a tizenharmadik pedig a teljes kört.
Jáákov Sárvit, az Izraeli Régészeti Hatóság tenger alatti régészeti osztályának vezetője elmondta:
„Ez az első alkalom, hogy egy ilyesfajta érme előkerül Izrael partjainál… A Földközi-tenger partvidéke számos olyan régészeti lelettel szolgált már, melyek bizonyítják Izrael kapcsolat a Földközi-tenger medencéjének más kikötőivel, illetve országaival.”
Eli Eskozido, az Izraeli Régészeti Hatóság igazgatója hozzátette:
„Az elmúlt évtizedekben Izrael Állam megváltoztatta a tengerhez való hozzáállását. Ahelyett, hogy egyszerűen országhatárként tekintetének rá, mára inkább az ország részeként fogják fel a kulturális örökség szempontjából – a biztonsági, stratégiai és gazdasági érdekek mellett, természetesen. Izrael felségvizei természetes erőforrásokat és kulturális vagyont is tartalmaznak, és ezeket a különféle érdekek védelme és potenciális fejlődés érdekében fel kell fedeznünk és meg kell védenünk. A haifai tengeri kutatás e folyamat része.”
Az érmét verető császár, a polgári időszámítás szerinti 138 és 161 között uralkodó Antoninus Pius érdekes módon – és elődeivel ellentétben – nem katona volt és soha nem vett részt csatában. Uralkodásának időszaka a Római Birodalom egész történetének legnyugalmasabb és legbékésebb periódusa volt, melynek során megvalósult az igazi „Pax Romana” – római béke. Antonius elődeitől eltérő módon soha nem hagyta el Rómát, a különféle krízishelyzetek, villongások kezelését provinciáinak helytartóira hagyta. Számtalan templomot, színházat, nagyszerű mauzóleumokat építtetett és támogatta a tudományokat, valamint a filozófiát. Uralkodásának idején a birodalom vezetése a korábbiaknál jobb kapcsolatban állt a zsidó lakosokkal: visszavonták Hadrianus korlátozó rendelkezéseit és engedélyezték a körülmetélést is a zsidók számára. Ezek vezettek a császár és rabbi Jehuda Hánászi, vagyis a „Fejdelem”, a Misna összeállítójának bensőséges kapcsolatához.