1. Az ima háza
A zsinagóga elsődleges funkciója, hogy helyet biztosítson az imádkozás számára. Bár bárhol szólhatunk Istenhez, a zsinagógai imádság előrébb való és a közösségben mondott imák könnyebben meghallgatásra találnak az Égben.
2. Bét kneszet, súl vagy stibel néven is ismert
Az eredeti héber „bét kneszet”, akárcsak a görög zsinagóga szó a gyülekezés házát jelenti. Jiddisül a nagyobb zsinagóga a súl („iskola”), a kisebb, informális imahely pedig a stibel („szobácska”) nevet viseli.
3. Egész héten várják az imádkozókat
A zsinagógában hétköznap napi három imádságot tartanak, szombaton és ünnepen négy, jom kipurkor, az év legszentebb napján öt imát mondanak. Nagyobb közösségekben minden imára összegyűlnek, kisebb helyeken előfordulhat, hogy csak szombaton vagy ünnepnapon van meg az imádkozáshoz szükséges közösség, a minján. Az is elképzelhető, hogy bár közösségi imákat nem tartanak, más események okán egész héten nyitva tartják a zsinagógát.
4. A zsinagóga a zsidó élet központja
A zsinagógában közösségi élet is folyhat, Tórával foglalkozó előadásokat tartanak, emberek találkozhatnak és beszélgethetnek és családi ünnepségek (brit milá, bár micva) rendezhetnek.
5. A zsinagóga a Szentély kicsiben
A Talmud (Megila 29a) kicsi Szentélynek nevezi a zsinagógát, utalva a jeruzsálemi Szentélyre. Olyan hely ez, ahol Isten jelenléte a leginkább érezhető, és ahol a legjobban lehet Hozzá kapcsolódni. Ennek megfelelően a zsinagógát az embernek illő tisztelettel kell kezelnie még akkor is, ha éppen nem folyik ott istentisztelet.
6. Legjobb, ha legalább tíz zsidó férfi imádkozik együtt
Bizonyos imákat (pl. kádis, tóraolvasás) csak akkor lehet elmondani, ha jelen van legalább tíz, 13 éves vagy annál idősebb zsidó férfi, vagyis minján. Ahhoz, hogy valaki ebbe beleszámítson, semmiféle előképzettségre nincs szükség, bármelyik zsidó férfi lehet a többieket kisegítő tizedik. Soha ne becsüljük alá egyetlen zsidó spirituális erejét sem!
7. Tóraszekrény
A zsinagóga első részében áll az áron hákodes, a tóraszekrény. Bármilyen méretű és alakú is ez, ebben őrzik a tóratekercseket, a zsidóság legszentebb tárgyait. A tóratekercseket kézzel írják pergamenre és minden egyes tekercs Mózes öt könyvét tartalmazza. A tekercseket csak az olvasás idejére, illetve néhány más különleges alkalommal veszik ki a szekrényből.
8. A tóraszekrény Jeruzsálem felé néz
A diaszpórában élő zsidó Izrael felé fordulva imádkoznak, az izraeliek pedig Jeruzsálem felé, mivel imáink a Templom-hegy érintésével jutnak fel az Égbe. Tévedés azt gondolni, hogy a zsidók mindig Kelet felé imádkoznak, ez csak az Izraeltől, illetve Jeruzsálemtől nagyjából Nyugatra fekvő területeken van így. Izraeltől vagy Jeruzsálemtől keletre a nyugati oldalon áll, a fővárostól északra vagy délre eső településeken a déli, illetve az északi falon.
9. A Tórát a bimán olvassák
A zsinagóga fókuszpontjában a bimá áll, gyakran kissé megemelt pódiumon, terítővel letakarva, erre teszik a Tórát, amikor felolvasnak belőle. Gyakran itt áll az, aki a tóramagyarázatot tartja.
10. Nők és férfiak egymástól elválasztva ülnek
Elképzelhető, hogy női karzatot építenek a zsinagógába (pl. a Dessewffy utcában) vagy ugyanazon a szinten, mechicával (függöny, paraván, fal) elválasztva ülnek a nők és a férfiak (pl. Teleki tér).
11. Szidurból imádkoznak
A zsidó imakönyv a szidur, mely a hétköznapi, szombati és ünnepi imákat is tartalmazza. Sok imakönyvben található fordítás, és olyanok is akadnak, melyek részletes útmutatással látják el az újonnan érkezetteket, hogy azonnal otthon érezhessék magukat.
12. A közösséget rabbi vezeti
A zsinagóga rabbija a közösség szellemi vezetője, gyakran ő tart beszédet szombaton vagy ünnepnapon.
13. Az imádkozást többnyire a cházán vezeti
A cházán vagy előimádkozó imáin keresztül jutnak el a közösség imái az Égbe, az imádkozás vezetése tehát óriási felelősséget és egyben privilégiumot jelent. Elképzelhető, hogy képzett kántor vállalja ezt a feladatot, ám leggyakrabban a közösség egyik, éppen jelenlevő tagja vállalkozik az ima vezetésére.
14. A zsinagóga a polgári időszámítás kezdete előtti negyedik századból származik
A Tórában nem esik szó zsinagógákról. A napi imák kötelezettségét Mózes idejétől fogva egészen a második Szentély felújításáig mindenki egyedül, a saját imájával teljesítette. A három zarándokünnepen és más alkalmakkor is felzarándokoltak a Szentélybe, hogy átélhessék a közösségi imákat. A Szentély i. e. 352-ben végrehajtott helyreállítása után állították össze a Nagy Gyülekezet tagjai az imák szövegét és ekkor rendelték el a közösségi istentiszteleteken való részvételt is. Ezt követően alakultak ki a közösségi imára szolgáló terek, a zsinagógák.
15. Vannak zsinagógák, melyek turisztikai látványosságok is egyben
Az építészeti, történelmi vagy egyéb szempontból különleges zsinagógákat gyakran látogatják turisták. Ilyen a prágai Altneuschul vagy a budapesti Dohány utcai és Kazinczy utcai zsinagóga. Fontos hangsúlyozni, hogy a zsinagógák legfontosabb funkciója nem a látványosság nyújtása, hanem az, hogy teret biztosítsanak az Istennel való kapcsolathoz és az imádkozáshoz.
A chabad.org összeállítását idéztük arról, hogy mi a zsinagóga.