Lág báomer a zsidó misztika, testvériesség és büszkeség napja. Bár az ünnep népszerűsége egyre növekszik, annak lényegéről a legtöbben csak felszínes ismeretekkel rendelkeznek.
Íme 12 fontos információ e jeles napról:
- A járvány véget ér
A Talmud elbeszéli, hogy peszách és sávuot között Rabbi Akiva tanítványai között járvány pusztított, mert „nem bántak egymással tisztelettel”. A járvány lág báomerkor hagyott alább.
- A kabala elterjedése
Lág báomer, azaz az ómerszámolás 33. napja, ijár hónap 18., egyben a neves bölcs, Simon bár Jocháj rabbi halálozási évfordulója is. Rabbi Simon a polgári időszámítás szerinti II. században élt Izrael földjén. Hagyományosan őt tartják a Zohár, a zsidó misztika alapműve szerzőjének. Ő volt az első, aki nyilvánosan tanította a rejtett tant. Arra kérte híveit, hogy halálozási évfordulóján vidám ünnepségeket tartsanak.
- Megkóstoljuk a szentjánoskenyérfa gyümölcsét
Rabbi Simont és fiát, Elázárt üldözték a Szentföldet megszálló rómaiak, így egy barlangban kerestek menedéket. Csodálatos módon egy terebélyes szentjánoskenyérfa nőtt a barlang bejárata elé, mely 13 éven keresztül táplálta a rejtőzködőket. Ennek emlékére szokás a fa terméséből enni.

- Hagymahéjjal festett tojások
A festett tojások szokása a nap kettős természetére utal. A tojás a gyászt szimbolizálja, ami a bölcs halálára utal. A festett héj pedig a nap ünnepélyességét fejezi ki, Rabbi Simon kívánságának megfelelően.
- 54 liter bor
Vannak, akik 18 rotel (régi űrmérték), azaz 54 liter bort adományoznak a rabbi sírjához látogatóknak. A 18-as szám utal a nap héber dátumára (ijár 18.), illetve ennyi az életet jelentő cháj szó számértéke.
- Séta a mezőn
Vannak, akik e napon a természetbe látogatnak, és élvezik a teremtett világ szépségét.
- Nyilazás
Sokan – köztük neves rabbik is – lág báomerkor íjjal lövöldöznek. E szokás alapja, hogy a Talmud szerint Rabbi Simon élete során soha sem jelent meg szivárvány az égen. Héberül ugyan azt a szót (keset) használjuk a szivárványra és az íjra. A szivárvány annak az isteni ígéretnek a jelképe, mely szerint az özönvíz után az Örökkévaló többé nem fogja kipusztítani ki az emberiséget. Rabbi Simon érdemei azonban olyan erősek voltak, hogy védelmezték a világot, így nem volt szükség a szivárvány jelentette figyelmeztetésre. Egy másik magyarázat szerint az íj és a nyíl a rómaiak ellen vívott Bár-Kochva féle szabadságharcra is utal.
- Tábortűz
A lág báomeri tűzgyújtás szokását először a híres misnakommentátor, Ovádjá Bártenura rabbi (1445-1515) említi. A dinovi Cvi Elimelech rabbi magyarázata szerint a láng Rabbi Simon életművének betetőzését jelzi. Halála napján életműve fényként ragyogta be a világot. Manapság ez a legelterjedtebb lág báomeri szokás, ilyenkor még a műholdképeken is látszik az Izraelt beborító füst.

- Meroni zarándoklat
Szokás ezen a napon Rabbi Simon bár Jocháj sírjához látogatni, mely az észak-izraeli Meronban található. A hely egész évben népszerű zarándokhely, de lág báomerkor több százezer ember keresi fel egyszerre.

- Sírlátogatás
Aki nem tud eljutni Meronba, felkeresheti a lakóhelyéhez közelebb eltemetett nagy rabbik sírját is ezen a napon, mert a kabala tanítása szerint a cádikok lelke kapcsolatban áll egymással.
- Hajvágás
Szokás erre a napra időzíteni a 3 éves kisfiúk első hajvágását, amire gyakran a meroni sír közelében kerítenek sort. A kisfiúk mellett a felnőtteknek is ilyenkor van lehetőségük hajat vágatni, mert az ómerszámlálás alatt sokan tartózkodnak a nyiratkozástól.

- Utcabál
A Lubavicsi Rebbe arra biztatta a gyerekeket, hogy lág báomerkor tartsanak ünnepi felvonulásokat, mellyel a zsidó nép egységét és a Tórához való ragaszkodását fejezik ki. Manapság már a világ minden pontján tartanak nagyszabású felvonulásokat, zenével, dallal és színes transzparensekkel.
Forrás: Chabad.org