Zdenka Fantlova hat különböző náci koncentrációs tábort élt túl, azonban családja nagy részét elvesztette, köztük vőlegényét, Arnót is. Arnó egy nappal azelőtt, hogy a terezini gettóba deportálták, eljegyzésük jelképeként bádogból gyűrűt készített Zdenkának, melybe a következőt véste: „Arno 13.6.1942″
Karen Pollock a Holocaust Educational Trust vezérigazgatója, így fogalmazott Zdenkáról:
„Túlélője volt Terezinnek, Auschwitz-Birkenaunak, a kurzbachi munkaegységnek, Gross-Rosennek, Mauthausennek és Bergen-Belsennek, és eltökélt szándéka volt, hogy megossza a holokauszt során általa és családja által átélt borzalmakat. Figyelemre méltó és egyedülálló tanúságtétel volt, amely mindenkit magával ragadott, akinek volt szerencséje meghallgatni. A csillogó és elegáns Zdenka elkötelezett volt a következő generáció nevelése iránt, még az Antiques Roadshow-ban is megjelent az egyik Bergen-Belsenből származó felszabadítója mellett.”
Zdenka Fantlova 1922-ben született Csehszlovákiában. 1942 januárjában családjával együtt otthonukból a terezini gettóba deportálták, ahol újraegyesült barátjával, Arnóval. 1944. október 17-én Zdenkát, húgát Lydiát és mostohaanyjukat Auschwitz-Birkenauba szállították. Megérkezésükkor Zdenka a gyűrűjét nyelve alá rejtette, így sikerült elkerülnie, hogy felfedezzék, így magával tudta vinni a táborba. Nem sokkal később Zdenkát és Lydiát Felső-Sziléziába küldték, ahol Zdenkát lövészárkok ásására kényszerítették. Ezután halálmenetre küldték a németországi Gross-Rosenbe, majd az ausztriai Mauthausenbe, végül Bergen-Belsenbe, ahol 1945. április 15-én a brit hadsereg szabadította fel. Lydia tragikus módon nem sokkal Bergen-Belsenbe érkezése után, mindössze 17 évesen halt meg a táborban pusztító tífuszjárvány következtében. A felszabadulás után Zdenka megtudta, hogy családja nagy részét meggyilkolták, vőlegényével, Arnóval együtt.
Zdenka 2011-ben kiadta „A bádoggyűrű” című memoárját, amelyben elmesélte túlélésének történetét, és örök emléket állított annak az ajándéknak, amelyet első szerelme, Arnó adott neki.
Sok éven át látogatott iskolákat és más szervezeteket, ahol a diákokat oktatta a holokausztban szerzett tapasztalatairól.
2014-ben elutasított egy miniszterelnöki meghívást, mivel ugyanabban az időben már elígérkezett egy holokauszt-emlékrendezvényre, ahova előadóként hívták, mely felkérést fontosabbnak ítélt a találkozónál:
„A Vámház rendezvényének napján kaptam meghívást a miniszterelnöktől, de nem csupán, hogy már elköteleztem magam, de fontosabbnak is éreztem, hogy átadjak néhány bölcsességet a jelenlévőknek.”
Emléke legyen áldott!
Fotó: Zdenka Fantlova a londoni cseh nagykövetségen 1946-ban (Handout)