Mi történt az elmúlt héten Izraelben?
Több mint 60 000 ember részvételével zajlott le a minden évben, szukot ünnepén megrendezett Jeruzsálemi Felvonulás, melyre a világ 80 országából érkeztek résztvevők. A rendezvény célja, hogy a világ nemzetei elismerjék Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát és kifejezzék szolidaritásukat a zsidó állammal. Idén már 62. alkalommal tartották meg a rendezvényt. Szukot ünnepe különösen alkalmas erre a célra, mert ezen az ünnepen a szentélyben a világ minden népéért imádkoztak és ajánlottak fel áldozatokat, és a világ minden részéről érkeztek zarándokok tiszteletüket tenni a szent városban. A felvonulók Izrael és a saját országaik zászlóit lengették, miközben átvonultak a városközponton, ahol órákra teljesen leállt a forgalom. A rendezvényt gyermekprogramok kísérték szerte a városban. Nir Bárkát, Jeruzsálem polgármestere „különösen meghatónak” nevezte, hogy a város újraegyesítésének 50. évfordulóján érkeztek rekordszámban a felvonulók.
Három aranyérem a judo versenyen
Öt érmet, köztük három aranyat szereztek az izraeli cselgáncsozók az üzbegisztáni Taskentben megrendezett nemzetközi judo nagydíjon. A nehézsúlyú Ori Szászon, a középsúlyú Betina Temelkova és a könnyűsúlyú Szági Muki egyaránt a dobogó legfelső fokára léphetett. Timna Nelson ezüstöt, Járden Mayersohn pedig bronzérmet szerzett. Az öt éremmel Izrael az éremtáblázat első helyére került. A jótékonykodásáról híres, a 100 kg felettiek kategóriájában induló Szászon kirgiz ellenfelét győzte le a döntőben. A versenyző a riói olimpián bronzérmet szerzett, s az azóta eltelt másfél évben nem vett részt versenyen. „Ori egy hosszú rehabilitáción ment keresztül. Az olimpia utáni pihenés része volt az edzéstervnek. Ennek köszönhető Ori visszatérése, és részvétele a következő olimpiai csapatban.” – mondta Oren Szmádjá edző. A 25 éves Szági Muki a 73-81 kg-os kategóriában indult, és mongol riválisának legyőzésével érdemelte ki az aranyérmet. „Muki egy igazi bajnok, egy nagyszerű harcos. Nagyon büszke vagyok rá, nagyszerű eredményt ért el, bár képességeinek még a felét sem mutatta meg.” – méltatta az edző. A 20 éves Betina Temelkova bolgár állampolgár, de izraeli színekben versenyzik. Győzelme után derült ki, hogy tartózkodási engedélye hamarosan lejár, és ha nem kap állampolgárságot, el kell hagynia Izraelt. Miri Regev kulturális és sportminiszter felkérte Árje Deri belügyminisztert, hogy adományozzon állampolgárságot Temekovának.
Akadálymentesített zsinagóga
Az őszi ünnepeket követően avatják fel Jeruzsálem első, mozgáskorlátozottak számára is teljesen akadálymentes zsinagógáját a Herzog kórház épületében. Az imaház bútorzata lehetővé teszi a kerekesszékkel való közlekedést, a tóraszekrény és a tóraolvasó emelvény megközelítését, ahol rámpákat is építettek a lépcsőfokok mellé. Az imádkozókat speciálisan kialakított székek, a látássérülteket Braille-írással ellátott imakönyvek és Bibliák várják. A bejárati ajtók szélesebbek a megszokottnál, és feltűnő, színes jelzések mutatják az utat a látássérültek számára. Izraelben 1.4 millió mozgáskorlátozott ember él, sokuk számára a zsinagógába járás megvalósíthatatlan feladat. A zsinagóga berendezését a Lavi cég gyártotta le, mely a hasonló nevű vallásos kibucban működik, és üzemük a legnagyobb zsinagógabútor készítő gyár Izraelben évtizedek óta. „Keményen dolgoztunk, hogy létrehozzuk ezt a speciális bútorzatot, mely lehetővé teszi az akadálytalan ki- és behaladást, és a székek és padok könnyű használatát. A tóraszekrény mozgatható és kerekesszékkel is könnyen megközelíthető.” – mondta Micha Oberman, a gyár igazgatója. „Már számos zsinagóga bejáratait akadálymentesítettük szerte az országban, de az az első alkalom, hogy a teljes belső teret a mozgáskorlátozottak igényei szerint alakítottuk ki.” – tette hozzá.
A Kneszetben ül, de megszüntetné Izraelt
Hánin Zoábi, az arab pártokat és a kommunistákat tömörítő Egyesült Lista parlamenti képviselőnője ismét felháborította kijelentéseivel az izraeli közvéleményt. A korábban többször a terrorizmust támogató izraeli arab politikus most a zsidó állam létezési jogát vitatta el a dallasi Palesztin Központban. „Nem elég, ha Izrael elhagyja a Nyugati Partot [Jehudát és Somrot] és a Gázai-övezetet. A cionizmusnak kell eltűnnie az egész térségből. A zsidók nem egy nemzetiség, nincs joguk az önmeghatározásra. A zsidó államot fel kell váltani egy szekuláris, demokratikus állammal.” Zoábi az izraeli visszatérési törvényt is megszüntetné, mely bevándorlási jogot ad a diaszpórában élő zsidóknak, de visszatelepítené az Izraelt a háborúk során elhagyó arabokat és leszármazottaikat. Amikor feltették a kérdést, hogy az elmondottak tükrében miként lehet az Izraeli parlament tagja, ezzel is legitimálva a fennálló rendszert, így felelt: „A Kneszetben ülve lehetőségünk van a demokrácia eszközeit felhasználva küzdeni a céljainkért.” Zoábit már több alkalommal próbálták megfosztani képviselői tisztségétől, mindeddig sikertelenül. Amikor a tavalyi merénylethullám alatt nyíltan intifádára szólított fel, Binjámin Netánjáhu miniszterelnök nyomására a főállamügyész eljárást indított ellene erőszakra való felbujtás, illetve annak támogatása miatt, de a legfelsőbb bíróság nem hagyta jóvá eltávolítását a Kneszetből.
