Heti izraeli hírösszefoglaló.
A híres amerikai színész ismét Izraelben járt, ezúttal azonban igyekezett titokban tartani látogatását. Híradások szerint látták a jeruzsálemi Siratófalnál és a Palesztin Hatóság által ellenőrzött Betlehemben is. Az amerikai színész feltehetően azért kerüli a nyilvánosságot, mert legutóbbi izraeli tartózkodása alatt elkövette azt a hatalmas „bűnt”, hogy Jeruzsálemet izraeli városnak nevezte. 2016-ban az Óváros épületei előtt állva “Jeruzsálemből, Izraelből” küldte üdvözletét követőinek, ám másnapra a felirat már csak Jeruzsálemet említette, Izraelt nem, miután különböző Izrael-ellenes szervezetek tiltakozó hadjáratba kezdtek. Azt ugyan nem sikerült elérniük, hogy a színész palesztin városnak nevezze Jeruzsálemet, de a nyomás hatására „eltűnt” az Izrael felirat. A színész akkor “Isten nyomában Morgan Freeman-nel” címmel készített filmsorozatot, melyben a nagy világvallások helyszíneit járta be. Amikor az izraeli-arab konfliktusról kérdezték, azt felelte, hogy nincs kialakult véleménye, és csupán egy dokumentumfilmet akar elkészíteni.
Izraelből érkezhet földgáz Európába
A zsidó állam, Olaszország, Ciprus és Görögország képviselői megállapodást írtak alá egy tengeralatti gázvezeték lefektetéséről, mely az izraeli gázmezőket köti össze a kontinenssel. A beruházás összköltsége eléri a 7 milliárd dollárt. Az Európai Unió egy százmillió dolláros megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével támogatta a világ leghosszabb és legmélyebben fekvő víz alatti gázvezetékének megépítését. A megállapodás szerint a vezetéken elsősorban az izraeli és a ciprusi partoknál kitermelt földgázt fogják az európai piacra továbbítani. A vezeték Izrael és Ciprus között indul, és 2200 km hosszan halad Krétán és Görögország szárazföldi területén keresztül az olaszországi Ontrantóig. A vezeték éves kapacitása 20 milliárd köbméter földgáz lesz. A munkálatok már hónapokon belül elkezdődhetnek és öt éven át tartanak majd.
„Évtizedeken keresztül azért panaszkodtunk, mert az arab államok az általuk értékesített földgázon és kőolajon keresztül szereztek befolyást Európában. Az általunk Európába szállított földgáz kiegyensúlyozza az arab befolyást” – mondta Juvál Steinitz, izraeli energiaügyi miniszter.
A beruházás tovább erősíti Izrael egyre javuló kapcsolatát Ciprussal és Görögországgal. A változás egyik oka a növekvő török fenyegetettség. Emiatt már többször tartott közös katonai és polgári védelmi gyakorlatot e három ország, és hamarosan légi küzdelmi gyakorlatot is tartanak Egyiptom meghívásával.
„Nagyszerű együttműködést építünk fel három demokratikus ország között, melynek mindannyian a haszonélvezői leszünk. Felfoghatatlan, hogy korábban nem állt fenn ilyen közvetlen baráti kapcsolat országaink között” – méltatta a megállapodást Benjámin Netánjáhu miniszterelnök.
Ismét csökken a kötelező katonai szolgálat hossza
Izrael megalapításától kezdve egészen a közelmúltig három teljes évre kellett bevonulniuk az izraeli férfiaknak, és két évre a nőknek, hogy eleget tegyenek állampolgári kötelességüknek. 2015-ben a férfiak szolgálatát 32 hónapra csökkentették, ezt 2020-tól 30 hónapos szolgálat követi majd, a végső cél pedig, hogy két év legyen a sorkatonaság hossza. A változtatás elsődleges célja Izrael honvédelmi kiadásainak csökkentése. A kétéves szolgálattal évi 12 milliárd sékelt (900 milliárd Ft) lehetne megspórolni.
A rövidebb szolgálati idő az elit harcoló és hírszerző alakulatoknál jelenthet problémát, ahol hosszas kiképzés előzi meg az éles bevetést. A tervek szerint azok, akik ezekbe az egységekbe jelentkeznek, a jövőben is hároméves szolgálatot vállalnak. A legnagyobb felkészültséget igénylő egységek – mint a 13-as tengeri kommandó, a 669-es kutató- és mentő kommandó, illetve a légierő Sáldág nevű speciális egysége – esetében az alkalmasnak talált katonák nyolc éves szolgálatról írnak alá szerződést, mely magába foglalja egy diploma megszerzését is.
Izrael gyorsan növekvő népessége miatt feltehetően a rövidebb szolgálati idő ellenére sem csökken majd a fegyverben lévő katonák száma.
Jelentős változtatásra került sor az izraeli „kiemelt nemzeti fejlesztési területeket” felsoroló lista elkészítése során
A támogatott települések között három olyan helyiség is van, melyeket nem sokkal korábban még „illegális előörsként” tartottak számon Jehuda és Somron területén. A listán szereplő települések különböző gazdasági kedvezményekre jogosultak, és a náluk befektetni kívánók is számos juttatásra számíthatnak.
Joáv Gálánt építésügyi miniszter elmondta, hogy a Jeruzsálemtől északra fekvő Migron és Svut Ráchel, illetve a fővárostól északnyugatra fekvő Kerem Reim listára kerülése egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a kormány kiemelten kezeli Judea és Somron fejlesztését és megerősítését. A három kiemelt helység nem önálló település, hanem már meglévő települések, Kocháv Jáákov, Siló és Tálmon – most már – elismert lakónegyedei, melyek néhány kilométerre fekszenek az anyatelepüléstől.
„Ezek a települések a cionizmus életerejét bizonyítják ezen a vidéken, és a zsidó nép jelenlétének alapját képezik ezen a földön” – mondta a miniszter.
zsido.com