Svédországból eltűnhetnek a zsidó közösségek

Az ok: a hagyományos szélsőjobb és a muszlim radikalizmus együttes fenyegetése.

Amikor Carinne Sjoberg felszámolta a zsidó közösséget az észak-svédországi Umeában, tudta, hogy tette nagy visszhangot kelt majd világszerte. Sjoberg a neonáci csoportok jelentette fenyegetéssel magyarázta döntését. Hosszú évtizedek óta ez volt az első eset Nyugat-Európában, hogy biztonsági okok miatt kellett bezárni egy zsidó szervezetet.

A neonáci Északi Ellenállási Mozgalom 2016 elején antiszemita matricákkal és fasiszta jelképekkel borította be Umea zsidó közösségi központját. “Úgy nézett ki, mint ha a kristályéjszaka után lettünk volna” – mondta Sjoberg. Ezt követően a neonácik megfigyelés alatt tartották az épületet és nyilvánossá tették az oda látogatók adatait. A nő azt is elmondta, hogy a városban lakó arabok sem szívlelik őket, és már többször leköpték az utcán.

“Nehéz volt meghoznom a döntést” – mondta az 56 éves, kétgyermekes Sjoberg. “Rettenetes volt elismerni a neonácik győzelmét. De ilyen fenyegetettség mellett nem vállalhatok felelősséget más emberek életéért” – tette hozzá. A város zsidó közösségének egyébként mindössze hetven tagja van.

Később megpróbálták a városvezetés segítségét kérni egy új, biztonságosabb zsidó közösségi központ megnyitásához, azonban üres ígéreteken kívül mást nem kaptak.

A bezárás felhördülést keltett az országban. A média sokat foglalkozott az esettel és a miniszterelnök, Stefan Kövfen is elítélte a “demokráciát eláruló szélsőségeseket”. A felháborodás ellenére a svédországi zsidók kettős szorításban élnek: egyszerre fenyegeti őket a szélsőjobboldali és az iszlám antiszemitizmus. Bár a főváros közössége fejlődik, sok svéd zsidóban felmerült a kétely, hogy van-e jövőjük még ebben az országban.

“A stockholmi közösség jól működik, de itt is számos veszély leselkedik ránk, kezdve a radikális muszlimoktól egészen a neonáci mozgalmakig” – mondta Aron Verstandig, a Svéd Zsidó Közösségek Bizottsága elnöke. A 20 000 svéd zsidó közül mintegy hatezren tartoznak e szervezet kötelékébe.

A helyzet sok más európai zsidó közösség számára ismerős. A kontinens országaiban egyaránt jelen van a jól ismert náci ideológia és az egyre erősödő muszlim radikalizmus. Svédországban azonban ezek a fenyegetések egyszerre vannak jelen, ráadásul az erősen szekuláris állami berendezkedés sem kedvez a vallási kisebbségnek.

Franciaországban például a szélsőjobb nem jelent valós fenyegetést a zsidók számára, a radikális muszlimok azonban már több mint egy tucat emberrel végeztek 2012-óta. Ukrajnában a muszlim antiszemitizmus ismeretlen, azonban a neonáci csoportok már több zsidóellenes támadást hajtottak végre.

“A svédországi zsidók szorult helyzete egy sokkal szélesebb körű európai jelenségre világít rá” – mondta Moshe Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus elnöke.

A helyzet különösen kritikus a délen fekvő Malmö városában, ahol a lakosság több mint egyharmada, 350 000 ember muszlim bevándorló, erős a radikális jobboldal, a baloldali városvezetés pedig erősen Izrael-kritikus, mely hozzáállás időnként nehezen elválasztható az antiszemitizmustól. Egy 15 éves zsidó diák apja elmondta, hogy fiát egyaránt támadják az iskolába járó muszlimok és a svéd nacionalisták. A család az apa munkája miatt nyolc évvel ezelőtt költözött Izraelből Svédországba.

Izrael-ellenes felvonulás Svédországban

“A banda vezetője egy afgán fiú. Egyszer azért verték meg a fiamat, mert nem akart egy olyan focimeccsen játszani, ahol az egyik csapatot “zsidóknak” a másikat “palesztinoknak” nevezték. A fiam már félve megy iskolába. Nem akar itt élni. Vissza akar térni Izraelbe, bevonulni a hadseregbe, és az arabok ellen harcolni. Nagyon jobboldalivá vált.” – mondta az apa.

“Itt két ellenséggel is szembe kell néznünk: a muszlimokkal és a neonácikkal. A dolgok egyre rosszabbá válnak. Hamarosan el kell menekülnünk innen” – mondta a Svéd-Izraeli Baráti Társaság elnöke, Stefan Dozzi, akit már szintén többször ért inzultus.

A nyugati világ más országaitól eltérően Svédországban ma is népszerűek a klasszikus, fasiszta ideológiát hirdető csoportok. Sjoberg szerint ennek oka, hogy hazájában sohasem történt hivatalos ’nácitlanítás’, mert az ország hivatalosan semleges volt a háborúban. Valójában azonban sokan támogatták a németeket. “Rengeteg náci-szimpatizáns volt, de a háború után nem léptek fel a kollaboránsok ellen, ahogyan az más, megszállás alól felszabadult országban megtörtént.”

További problémát jelentenek a vallási hagyományokat korlátozó állam törvények. A kóser vágást már régen betiltották, a körülmetélés még engedélyezett, de állandóan felmerül a betiltása. Születtek tervek a vallási iskolák bezárására is. A göteborgi Chábád küldöttek például súlyos pénzbírságra számíthatnak, amiért gyermekeiket nem íratják állami iskolába, hanem az otthoni oktatás mellett döntöttek.

Svéd neonácik

Egyedül a fővárosban pezseg a zsidó élet. Stockholmban három zsinagóga működik, van kóser üzlet, zsidó könyvtár, zsidó óvoda és iskola. A helyi hitközséget erősítik azok is, akik a vidéki, fenyegettet közösségekből települnek át.

“Sokan a támadások miatt jönnek, de vannak, akik egy jól működő, színes zsidó közösségre vágynak. Stockholm közössége növekszik, de Svédország más településeiről hamarosan teljesen eltűnnek a zsidók” – mondta Petra Kahn Nord, a főváros hitközség szóvivője.

zsido.com

Forrás: TOI

 

 

  • Küldés emailben