Izraeli választási sorozatunkban a pártok kampányfilmjeit mutatjuk be.
Az idei izraeli választások talán legnagyobb újdonsága a közösségi média és a videoklipek széleskörű használata. A korábbi választásokon a pártok igyekeztek komoly, hivatalos, felelősségteljes képet sugározni magukról, leginkább a tévéreklámok segítségével, mára a könnyedebb hangvétel vált uralkodóvá. Szinte minden párt nagy erőket fektet be a rövid, gyakran humoros filmecskékbe, melyek igencsak hasonlítanak a kereskedelmi reklámokra.
A Likud volt az első párt, amelyik teljes mértékben igyekezett kihasználni ezt a műfajt. Az első videoklip, a „Bibiszitter” egy fiatal házaspárt mutat be, mely éppen indulni készül és csak arra vár,hogy megérkezzen a babysitter. Ám legnagyobb meglepetésükre, a miniszterelnök, Benjamin (Bibi) Netanjahu állít be, aki, felajánlja, hogy ő lesz a „bibiszitter”, ő fog vigyázni a gyerekekre, és természetesen nem felejti el hangsúlyozni, hogy Buzsira (Jichak Herzog) és Cipire (Cipi Livni), az ellenzéki tábor két vezetőjére, nem lehet rábízni a gyerekeket.
Egy másik klipben „Netanjahu Monopolyt játszik„, és a játék közben elmondja, hogy Jeruzsálemről soha, semmi áron, semmilyen körülmények közt nem mond le. A „Buzsit választottál – Cipit kaptál” kampányfilmban egy „Buzsi” pizzát kézbesítenek valakinek, aki, kap mellé egy Cipit is, hiába tiltakozik ellene, hogy ő nem is ezt választotta. A Likud párt kampánya nemcsak az ellenzéki kihívók ellen irányul, hanem a volt koalíciós partnerei, azaz jelenlegi választási riválisai ellen is. Az egyik klipben „Netanjahu, mint óvóbácsi” jelenik meg, és nem tud rendet tartani a sok gyerek, azaz koalíciós partner között. A végén felhívja a nézőket arra, hogy csakis a Likudra szavazzanak, hogy a jövendő koalíciós partnerek ne tudjanak majd rendetlenkedni.
Az ellenzéki Cionista tábor hagyományosabb stílusú klipekkel kampányol. Az egyik azt mutatja be, hogy „Jichak Herzog” talán nem karizmatikus vezető, de Izrael nagy politikusai, David Ben Gurion, Levi Eskol és Menahem Begin szintén a tetteikkel, és nem a külső tulajdonságaikkal írták be magukat a történelembe. A „89-ik perc” című videóban a helyzet súlyosságát ecsetelik, de még nincs minden veszve, az utolsó percben, egy jó választással meg lehet fordítani a helyzetet. A mostanában bemutatott „A szürke ötven árnyalata” című film alapján „A fekete ötven árnyalata” klip a sötét, fekete helyzetet mutatja be, melyre a válasz a Cionista tábor által javasolt „A remény ötven árnyalata”.
A Jes Atid (Van Jövő) személyes történeteken keresztül mutat rá a problémákra. Például arra, hogy egy „Fiatal pár lakásvásárlása” milyen nehéz, vagy arra, hogy a párt „Önálló vállalkozók problémái” megoldása és az „Ortodox fiatalok katonai szolgálata” mellett van.
A Bait Hajehudi (Zsidó Otthon) párt kampányjelszava: „Többé nem mentegetőzünk”, mármint azért mert szeretjük Izraelt, a zsidó népet. A választási klip főhőse a vörös szakállas, szemüveges hipszternek beöltözött Naftali Bennet, a párt vezetője, akit alig lehet felismerni. Bennett a szerepében Tel Aviv közepén téblábol és minden lehetséges és lehetetlen helyzetben mentegetőzik, bocsánatot és elnézést kér. Egészen addig, míg az álarcát lerántva felfedi magát: „Többé nem mentegetőzünk”.
A baloldali Merec párt klipjében egy „Panasziroda” jelenik meg ahol valakinek az a panasza, hogy Buzsira szavazott, de Bibit kapta meg miniszterelnöknek. Az ügyfélszolgálatos elmagyarázza, hogy neki is a Merec pártra kellett volna szavaznia, mert könnyen előfordulhat, hogy Jichak Herzog csatlakozik egy Netanjahu vezette koalícióhoz.
A szfaradi hagyományokat ápoló Sasz párt többek közt egy „Ovadia Joszef” emlékéről készített klipet mutat be. A párt aktuális jelszava alapján készült „Átlátszóak” című film azokról a szegény sorsú emberekről szól, akiknek a képviseletét a párt felvállalja.
Dan Diamant