Megkönnyebbülés és mélységes döbbenet: reakciók Merkel győzelmére, illetve a radikális jobboldal sikerére.

„No comment” – ennyit közölt az izraeli külügyminisztérium vasárnap este 7 óra után, az első exit poll eredmények befutásakor a német választások nagy győzteséről, az Alternatíva Németországért (AfD) parlamentbe kerüléséről. Késő este aztán posztolt a miniszterelnök is, igaz, Benjamin Netanjahu csak Angela Merkelnek, „Izrael igaz barátjának” gratulált, amiért megkezdheti negyedik ciklusát,  az AfD sikeréről ő is hallgatott. A német választásokon a CDU/CSU erősen meggyengülve is megőrizte vezető szerepét, ám a demokratikus Németország történetében, 13 %-os eredménnyel először kerül a szövetségi parlamentbe radikális jobboldali párt. Az AfD harmadik legerősebb pártként, várhatóan 80 képviselőt juttat a parlamentbe.

Twitteren üzent viszont Yehuda Glick Likud-képviselő mindazoknak, akik aggódnak a migránsellenes, populista párt sikere miatt: mint írta, „a pártot vezető Frauke Petry intenzíven dolgozik azon, hogy eltávolítsa a pártból az antiszemitákat.” Glick képviselő valószínűleg nem tudta, hogy egyrészt hónapok óta már nem Frauke Petry jeleníti meg az AfD-t, hanem Alice Weidel, másrészt egyelőre semmi nem utal arra, hogy a pártvezetés „intenzíven dolgozna” az elmúlt hónapokban vállalhatatlan, rasszista kitételek sokaságát produkáló politikusaik eltávolításán. Sőt, a párt első reakciója az volt, hogy „levadásszák” Merkelt és megváltoztatják az országot.

Az izraeli balközép ellenzéki Cionista Unió részéről Nachman Shai képviselő úgy nyilatkozott, az AfD győzelme „intő jel Izraelnek és a zsidó népnek”, mivel „a xenofóbia, a rasszizmus és a szélsőségesség meghódította a német közvélemény jelentős részét, úgyhogy Merkel feladata lesz megállítani a szélsőjobboldalt. A Chábád-Lubavics berlini vezetője, Shmuel Segal rabbi az izraeli tévének nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy „az összes németországi józan erő összefog azért, hogy ezt a pártot egy múló trenddé változtassa.”

Az eredmények ismeretében (sőt, már előtte is) számos más zsidó szervezet is aggodalmát, sőt döbbenetét fejezte ki az AfD sikere miatt. A Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Josef Schuster közölte, „a párt tolerálja a szélsőjobboldali gondolatokat és kisebbségek ellen agitál”, és reményét fejezte ki, hogy a többi párt „leleplezi az AfD valódi arcát”, a müncheni zsidó közösség vezetője, Charlotte Knobloch pedig azt mondta, hogy „egy rémálom valósul meg”, az AfD Bundestagba kerülése „történelmi változást” jelez. A Rágalmazás-ellenes Liga (ADL) vezetője, Jonathan Greenblatt „zavaró mérföldkőnek” nevezte az AfD sikerét, mivel a párt vezetői több nyilatkozatban is bagatellizálták a nácizmus bűneit.

A Zsidó Világkongresszus (WJC) is gratulált Merkelnek a győzelméhez, kiemelve a kancellár elkötelezettségét Izrael és a zsidó nép iránt. Ronald Lauder WJC-elnök ugyanakkor aggasztónak tartotta az antiszemitizmus megerősödését világszerte, így Németországban is, és rémületesnek nevezte, hogy az AfD, amely egy „szégyenletes reakciós mozgalom”, és amely „Németország legrosszabb múltjára emlékeztet”, most lehetőséget kapott arra, hogy a parlamentben is teret kapjon. Lauder szerint a párt megkérdőjelezi a második világháború és a holokauszt miatti német „bűnhődési kultúrát.”

A konzervatív, euro-ellenes közgazdászok által négy éve alapított AfD elsősorban a migrációs válság hatására, az elmúlt két évben vált a radikális jobboldali, migráns- és elitellenes alsó középosztálybeli németek szócsövévé. Bár a párt még deklarációk szintjén sem antiszemita vagy Izrael-ellenes (sőt, az AfD politikusai kifejezetten támogatják a zsidó államot,  mondván, az hősiesen harcol az iszlám terrorizmus ellen), számos képviselőjüknek elege van a holokauszt-bűntudatból, és szívesen láttatnák jobb fényben a Wehrmachtot is. Alexander Gauland, a párt alapítója és kancellárjelöltje legalábbis úgy nyilatkozott nemrég, hogy a „németeknek joguk van büszkének lenni a német katonák mindkét világháborúban nyújtott teljesítményére.” Egy kiszivárgott email szerint a mérsékeltnek tartott Alice Weidel azt írta, a Merkel-kormány tagjai „disznók és a második világháborús győztesek marionettfigurái.” A most képviselői mandátumhoz jutó 77 éves Wilhelm von Gottberg egy esszéjében a holokausztot „mítosznak, dogmának”, valamint „a németeket kriminalizáló leghatékonyabb eszköznek” nevezte.

Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Auschwitz Bizottság felhívta a figyelmet: „az antiszemiták, demokrácia-ellenesek és nacionalista agitátorok konglomerátuma embertelen hidegséget visz” a Reichstag épületébe.

Munkatársunktól

Kép: Győzelmi ujjongás az AfD berlini eredményváró rendezvényén (fotó: MTI/EPA)

 

 

Megszakítás