Világrekord: egyetlen napon hat, Izraelt elítélő határozatot fogadott el az ENSZ Közgyűlése múlt pénteken – ezúttal magyar segítséggel.

Ellenszavazat vagy tartózkodás helyett a magyar delegátus is megszavazott hat, Izraelt megbélyegző határozatot az ENSZ Közgyűlésén múlt csütörtökön. Ez azért is különös, mert az Orbán-kormány az utóbbi években hangsúlyozottan kiáll a zsidó állam mellett nemzetközi fórumokon is. A magyar kormány reprezentánsai legutóbb a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) múlt heti, budapesti konferenciáján nyilvánították ezt ki Izraellel és a magyar zsidósággal kapcsolatban. Orbán Viktor pedig Benjamin Netanjahu júliusi magyarországi vizitjén köszönetét fejezte ki Izraelnek, amiért hozzájárult Európa biztonságához, és kijelentette: „Elismerjük Izrael jogát az önvédelemre.”

A világszervezet elfogult Izrael-ellenes határozatai azonban semmi ilyesmit nem ismernek el, sőt, a nemzetközi jog megsértését vetik Izrael szemére, kizárólag a palesztinok „elidegeníthetetlen jogairól” van bennük szó, ráadásul az egyik, 151:6 arányban megszavazott döntés még a Jeruzsálem feletti önrendelkezést is megtagadja a zsidó államtól. „A Közgyűlés ismételten megállapítja, hogy Izrael, a megszálló hatalom bármely kísérlete arra, hogy törvényeit, igazságszolgáltatását és közigazgatását Jeruzsálem szent városára kiterjessze, illegális, ezért semmis.” Ezt a Templomhegyre és más szent helyekre is vonatkozó határozatot csak hat állam ellenezte (Kanada, USA, Izrael, Mikronézia, Marsall Szigetek és Nauru), de még a kilenc tartózkodó állam között sem szerepel Magyarország. (Az UNESCO még októberben, Izrael 69. függetlenségi napján felszólította a zsidó államot, hogy szűntesse meg szuverenitását Jeruzsálem egésze felett.)

Izrael természetesen élesen elítélte a döntéseket, mondván, az ENSZ „folytatja azon politikáját, hogy évente fogad el elfogult határozatokat, és biztosít értékes forrásokat (évi 6,5 millió dollárt) átpolitizált testületeknek, amelyek egyetlen célja Izrael támadása és lejáratása.” Az Egyesült Államok egyetértett ezzel az értékeléssel. Az izraeli nagykövet szerint hét évtized után még mindig vannak államok, amelyek nem hajlandók elfogadni országa létezését. Az EU nevében beszélő észt küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentumokban szereplő „palesztin kormányzat” kifejezés csak a Palesztin Hatóságot jelzi, nem jelenti tehát egy új palesztin állam elismerését.

Az ENSZ egy másik határozata kimondja, hogy Izrael nem tett eleget a Biztonsági Tanács egy 1981-es határozatának, ezért felszólítja, hogy ürítse ki a „megszállt” Golan-hegységet. A területet tehát a népirtó Aszad-rezsim szerezné vissza (amelynek küldötte az ENSZ-ben most „Izrael terrorista politikájáról” beszélt), a zsidó állam közvetlen közelébe hozva az eddig több százezer halálos áldozatot követelő szíriai polgárháborút. A Golánt Izrael az 1967-es hatnapos háború idején foglalta el, 1981-ben pedig annektálta, mert onnan Izrael számos lakott települése könnyen támadható. A dokumentum, amely nem a hat éve tartó véres háborút, hanem a Golan izraeli „megszállását” nevezi a béke akadályának, a palesztinokat és az izraelieket egy „végleges békeszerződés” megkötésére ösztönzi, de kizárólag az izraeli felet szólítja fel arra, hogy szüntesse be bármely egyoldalú lépés megtételét a „megszállt palesztin területeken.”

Emlékezetes, hogy tavasszal az Egyesült Államok mind a száz szenátora nyílt levélben sürgette az ENSZ főtitkárát, António Guterrest, hogy a világszervezet hagyjon fel végre egyoldalú, elfogult Izrael-ellenességével. A demokrata és republikánus honatyák a Marco Rubio által megfogalmazott levélben közölték, hogy bár sok mindenben különböznek nézeteik, abban egyetértenek, hogy száműzni kell az ENSZ-ből az Izrael-ellenes, antiszemita álláspontot. Mint arról mi is beszámoltunk, október közepén Amerika és Izrael is bejelentette: kilépnek az ENSZ tudományos-kulturális szervezetéből, az UNESCO egyoldalú Izrael-ellenességével és az elengedhetetlen szervezeti reformok hiányával indokolva a lépést. A szervezet Világörökségi Bizottsága például még júliusban palesztin kérésre „védett övezetté” nyilvánította Hebron óvárosát mint „kivételes értékű” helyet anélkül, hogy a zsidósággal való kapcsolatát megemlítette volna.

Augusztusban Izraelben járva Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette: „Megígérem Önöknek, hogy biztosak lehetnek benne és bízhatnak abban, hogy ENSZ-főtitkárként a Világ Igazainak értékeit fogom hangsúlyozni”, valamint hozzátette: „azok, akik Izrael megsemmisítésére szólítanak fel, a modern antiszemitizmust szolgálják”.

Az ENSZ különböző testületei csak idén 18 Izraelt megbélyegző határozatot fogadtak el.

Munkatársunktól

Kép: Izraeli lobogó a New York-i ENSZ-székhéz épülete előtt (Fotó: ADL)

 

Megszakítás