A Tett és Védelem Alapítvány öt éves alapítása alkalmával rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten. Az Európát ért nagytömegű migráció természetét és hatásait, a lehetséges kockázatait, az antiszemitizmus mérésének módszertani kérdéseit illetve a fiatalok antiszemitizmus és a szélsőségek iránti fogékonyságát is körüljárták a téma kiemelkedő hazai és nemzetközi szakértőinek segítségével. Az eseményen többek között Dr. Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Dr. Latorcai Csaba, a miniszterelnökség államtitkára is részt vett.
A Tett és Védelem Alapítvány főtitkára, Szalai Kálmán megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az öt évvel ezelőtt Köves Slomó vezető rabbi kezdeményezésére azzal a céllal jött létre a szervezet, hogy identitástudatukban megsértett zsidó honfitársaink védelmében aktívan részt vállaljon, monitorozza az ilyen jellegű tevékenységeket, és fellépjen ellenük minden lehetséges fórumon.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija megnyitó beszédében elmondta, hosszú évtizedekig egy igen negatív berögződése volt a zsidó közösségeknek, mely szerint az önvédelem szinte ösztönös fellépése a zsidóságra nem vonatkozik. Azt gondolták sokan, hogy mindez az úgynevezett „nagyok” dolga, nem a zsidók feladata: majd megvéd az állam, a párt, emberjogi aktivisták, a civil szervezetek, adott esetben a nagyhatalmak. Elmondása szerint sajnos szomorú tapasztalat, hogy amikor igazán kellett a segítség, sokszor pont akkor maradtak egyedül. Ebből egy dolog biztosan következik a vezető rabbi szerint: a zsidó közösségnek mindenekelőtt saját maguknak kell felelősséget vállalniuk biztonságukért.
Köves Slomó kifejtette: „Feladatunk három részből áll: felelősségvállalás, együttműködés és cselekvés. Az első témakörébe azt értjük, hogy káros, ha csak másoktól várunk segítséget, mikor fel kellene lépni az antiszemitizmus ellen. A TEV ennek megfelelően számos tevékenységet végez: havi szinten monitorozzuk a gyűlölet-bűncselekményeket, az antiszemita attitűdök alakulását évente vizsgáljuk az EBESZ nemzetközi kritériumai alapján, 5 év alatt 87 jogi eljárást indítottunk Magyarországon és az Egyesül Államokban, és 4 törvénymódosítást sikerrel kezdeményeztünk. Az együttműködést mind a hazai, mind a külföldi, érintett szervezetekkel sikerült kiépítenünk. Egy talmudi bölcsesség alapján: „Ha egyedül vagyok magamért, ki van értem?” Mindez természetesen nem csak az Örökkévalóban való hitet és az ő segítségét jelenti. A saját felelősségünk felismeréséből, a cselekvésünkből kiindulva következik, hogy segítséget kérjünk másoktól is, akik látva a zsidó közösség aktivitását, komolyabban tekintenek a problémára, partnereink lehetnek. Nem lehetünk önteltek és bizalmatlanok. Ha keressük, meg fogjuk találni az együttműködést, mint ahogyan a TEV is megtalálta. Legyen szó a nemzetközi szervezetekről, mint az ADL (Rágalmazásellenes Liga), Andrew Srulevitch vezetésével, az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) vagy éppen a londoni székhelyű CST (Community Security Trust) Kormányzati és Nemzetközi kapcsolatainak egysége, Michael Whine vezetésével. De említhetjük a kutatásaink kapcsán létrejött együttműködésekben Kovács Andrást, Róna Dánielt és Hann Endrét, illetve a jogszabály módosításokkal összefüggésben a Belügyminisztérium, és a Miniszterelnökség pozitív hozzáállását is. Az együttműködésünk kiterjed az oktatás területére is, előadásokat tartunk többek között a Közszolgálati Egyetemen, de talán ennél is fontosabb, hogy középiskolákban, a fiatal generáció tagjait is megismertetjük az antiszemitizmus veszélyeivel.”
A harmadik szempont, melyet a vezető rabbi kifejtett, a cselekvés, a tett. Mint kifejtette, napjaink kihívásai, a fundamentalista iszlám erősödése, mely a migrációs válság miatt is egyre komolyabb problémát jelent Európában, tetteket követelnek. Álláspontja szerint ugyanígy cselekedni kell a szélsőbaloldali szervezetek sokszor és számos országban fogyasztóvédelmi, bojkott mozgalmakba csomagolt Izrael ellenessége, antiszemitizmusa ellen, melynek leglátványosabb megjelenése az amerikai BDS mozgalom. Köves Slomó szerint hazánkban továbbra is a Jobbik által gerjesztett szélsőjobboldali ideológia jelenti a fő problémát, mellyel szemben a jövőben is fel fog lépni a Tett és Védelem Alapítvány partnerei támogatásával.
Andrew Baker rabbi, az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) nemzetközi igazgatója, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős megbízottja kifejtette, a Kelet-közép európai régió országaiban a zsidósággal és elsősorban a holokauszttal kapcsolatban csak a kommunizmust követően indulhatott meg az aktív emlékezetpolitika. Magyarország ilyen tekintetben, vagyis múzeumok, emlékhelyek, és zsidó kulturális központok létesítése, illetve az oktatás terén az élen járt, ugyanakkor az elmúlt években ez a folyamat legalábbis megtorpanni látszik véleménye szerint.
Dr. Mikola István, államtitkár, a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviseletében elmondta, hogy Magyarország a migrációs válság idején is biztonságos hely maradt, és biztonságos otthona a zsidó közösségnek is, ami a jövőben sem fog megváltozni. Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: Európa ma gazdag, de gyenge, ráadásul képtelen felismerni gyengeségét és fellépni ellene. Számos nyugat-európai ország ahelyett, hogy a keresztény-zsidó értékekre támaszkodva megerősítené identitását, eldobni készül mindazt az értéket, amelynek évszázadokon keresztül ellenállóképességét köszönhette. Véleménye szerint a jelenséggel párhuzamosan erősödik az antiszemitizmus, különösen rossz a helyzet az Amerikai Egyesült Államokban és a nyugat-európai nagyvárosokban.
A konferencia első paneljában kifejezetten az Európát ért nagytömegű migráció természetének, mozgatórugójának és a vele együtt járó hatások kockázatainak feltárásával foglalkoztak a szakértők. A különböző szférákból érkező előadók és szakértők megvizsgálták, hogyan lehet a jelenséggel együtt járó terrorfenyegetettséget azonosítani, visszaszorítani és a fundamentalista iszlám mozgalmaktól kiinduló, egyre erősödő zsidóellenességet marginalizálni. Az előadók, köztük Bodnár Dániel, a TEV elnöke abban egyetértettek, hogy Magyarországon, noha közvetlen, fizikai fenyegetettséggel nem kell szembenézniük a zsidó közösségeknek, az antiszemita eszmék továbbra is jelen vannak a közéletben.
A második panel, többek között Kovács András, Róna Dániel és Hann Endre kutatók részvételével az antiszemitizmus mérésének módszertani kérdéseit járta körbe. A résztvevők arra kíséreltek meg választ adni, hogy milyen kijelentés és cselekmény számít antiszemitizmusnak: hogyan lehet a zsidóellenességet tudományosan vizsgálni. Az egyik legérdekesebb megállapítás szerint a rendszerváltástól kezdve nagyjából 10% körül voltak hazánkban az antiszemita eszmék iránt kifejezetten fogékony lakosok száma, majd 2010-től – elsősorban a Jobbik parlamentbe kerülésével, és ezzel az általuk képviselt nézetek mainstream megjelenésével összhangban – hirtelen 20%-ra ugrott ez az arány. A konferencia harmadik részében az oktatás és az előítéletesség kapcsolatáról volt szó. A meghívott előadók álláspontja szerint a világnézetükben, értékrendjükben bizonytalan, vagy radikális gondolatokra nyitott fiatal generációk tájékoztatása kulcskérdés az antiszemitizmus elleni fellépésben.
Megjelent: Egység Magazin 28. évfolyam 101. szám – 2017. december 18.