Itt a harmadik intifáda?

A „mérsékelt” palesztin elnök tagadja, hogy ő vezérelné az új izraeli erőszakhullámot. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy a rendezetlen templomhegyi helyzet ürügyén a zsidó állam újabb, évekig tartó merénylethullámra számíthat.

Az elmúlt hetekben főként Jeruzsálemben és néhány palesztin igazgatás alatt álló területen (Betlehemben, Hebronban) megszaporodott összecsapások, terrorista merényletek (csak e hét szerdáján három gyilkos támadás történt egy napon) és egyéb erőszakos palesztin akciók miatt a nemzetközi elemzők „új intifáda” elindulásától tartanak. A késeléses, gázolásos merényletek és a molotovkoktél-dobálások mellett komoly gondoz okoz a sokak által lebecsült kődobálás is, hiszen gyakran kiskorúak az elkövetők, akik nehéz kő- és szikladarabokat vágnak járókelőkhöz, mozgó autókhoz, buszokhoz. Gázából is lőttek ki rakétákat Izrael déli települései ellen. Még az ellenzéki Cionista Unió is úgy fogalmazott: „az egész ország célponttá vált”. Netanjahu kormányfő „terrorhullámot” emlegetett, viszont hozzátette, hogy túléltek már rosszabbat is.

A másik, tehát a terrort anyagilag és logisztikailag is támogató oldalról nem túl meglepő módon az iráni vezetők és a Hezbollah irányítói beszéltek nyíltan egy „harmadik intifáda” megindulásáról. Mahmúd Abbász palesztin elnök cáfolta ugyan, hogy ő vezérelné az új erőszakhullámot, ugyanakkor arra figyelmeztette Izraelt, hogy egy általa egyébként nem akart új intifádával szembesülhet, ha nem rendezi a helyzetet a templomhegyi al-Aksza mecsetnél. A Jerusalem Post elemzője szerint a csökkenő népszerűségű Abbász és a Palesztin Hatóság biztonsági erői egyelőre fékezik a terrort, de kérdés, meddig engedhetik ezt meg maguknak.

 Haszán Nazrallah, a  libanoni síita terrorszervezet részéről a minap elsősorban a szaúdiakat bírálta a térség helyzetéért, őket vádolva a fundamentalista-vahabita terror terjedéséért (emlékezetes, hogy patrónusa, Irán az Iszlám Állam ellen harcol több fronton is), ugyanakkor fő ellenségnek továbbra is Izraelt nevezte.

Emlékezetes, hogy a nyolcvanas végén indított, és csak a kilencvenes évek közepére elcsituló első palesztin felkelés még viszonylag ártalmatlan volt ahhoz a 2000-ben, Jasszer Arafat PFSZ-vezető által tudatosan indított terrorhadjárathoz képest, ami „második intifádaként” öngyilkos iszlamista merényletek százait hozta a zsidó államra. A támadás ürügye akkor Áriel Saron Likud-vezető Templomhegyen történő „provokatív” látogatása volt, ám ez csak jól jött a Camp David-i béketárgyalásokat minden racionális ok nélkül felrúgó palesztin vezetésnek, hogy maga mellé állítsa a radikális frakciókat. Az akkor elkezdődött terrorhullám csupán a biztonsági kerítés és más határvédelmi intézkedések hatására szorult vissza az utóbbi években.

Idén azonban újra a Templomhegy körüli rendezetlen viták, valamint a kormányzati telepespolitika adott hivatkozási alapot az erőszakos palesztin támadásoknak, amelyek hátterében sokkal inkább az átrendeződő Közel-Kelet, valamint az iszlamisták hatására tovább radikalizálódó gázai és somroni/júdeai palesztinok állnak. Radikális palesztin aktivisták szítják a tüzet az Izraelt bojkottálni szándékozó nemzetközi BDS-mozgalom támogatásával is. Az elmúlt hetekben zsidó telepesek, illetve radikálisok is követtek el támadásokat az al-Kudsz-ba látogató palesztinok ellen, nem fogadva el, hogy ők csak jelen lehetnek, de nem imádkozhatnak a szent helyen. Az erőszakos összecsapások miatt Izrael mindenesetre korlátozta a belépést a Templomhegy területére.

Az európai kormányok közül elsőként a német külügy fejezte ki súlyos aggodalmát egy lehetséges új intifáda bekövetkezte miatt. A berlini külügyi szóvivő felszólította a feleket, hogy igyekezzenek sürgősen tárgyalásos úton rendezni a konfliktusokat. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is a helyzet eszkalálódásától óvott, de ő is mindkét felet szólította fel békére, nem téve különbséget az intifáda elindítói és elszenvedői között.

A liberális The Times of Israel főszerkesztője, David Horovitz szerint némely katonai elemző állításával szemben a helyzet egyáltalán nincs kontroll alatt, ami szerinte akkor válik valóban súlyossá, ha a Fatah fegyveresei, a második intifádában kulcsszerepet kapott Tenzim harcosai a terror mellett döntenek. Az elemző felhívja a figyelmet arra is, hogy palesztin politikai és spirituális vezetők, valamint mainstream médiájuk folyamatosan hergeli az embereket azzal, hogy Izrael miatt veszélyben van az al-Aksza, úgyhogy az erőszak szinte elkerülhetetlen konzekvenciája a propagandának. A baloldali Haaretz elemzői szerint egyelőre nem beszélhetünk az előzőekhez hasonló, szervezett intifádáról, csupán egyéni erőszakos cselekedetekről, de abban egyetértenek, hogy a helyzet gyorsan megváltozhat. „Lehet, hogy már csak egyetlen haláleset kell bármely oldalon, és elszabadul a pokol” – írta például Anshel Pfeffer.

Zsido.com

 

  • Küldés emailben