Az elmúlt napok jeruzsálemi összecsapásai után az izraeli pártok arról vitáznak, ki felel az erőszakért, és hogyan reagáljon Izrael a palesztin provokációkra. Egyelőre senkinek sincs jó válasza.

Napokig tartó erőszakos palesztin akciókkal, kődobáló aktivisták és rendőrök összecsapásával köszöntött be az új év Jeruzsálemben. A Templomhegyen történt incidenseknek több tucat sérültje van. A zsidóság legszentebb helyén, amely az al-Aksza mecsetnek is helyt ad, az elmúlt héten palesztin fiatalok kövekkel dobálták meg a rendőröket, akik többször is könnygázzal oszlatták fel a tömeget, majd meg is rohamozták a mecsetet.

Válaszul a palesztinok meghirdették „a harag napját” múlt péntekre: a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorszervezetek felhívták a palesztinokat, hogy az 1967-ben elfoglalt területeken is tüntessenek. Ezért nemcsak a fővárosban, hanem máshol is történtek összecsapások, ahol a kövek mellett házilag készített Molotov-koktélokkal is célba vették a rendőröket.

A konfliktus természetesen nem most kezdődött, sokan emlékeznek még Ariel Saron kormányfő 2000-es látogatására a Templomhegyen, amit a palesztinok provokációnak éreztek, ezért kirobbantották a második intifádát. Legutóbb nyáron volt feszült a helyzet, amikor álarcos arabok egy csoportja rátámadt a rendőrökre, és imádkozó zsidókat is megfenyegettek a Templomhegyen. A muszlim palesztinok, akik a zsidók bármiféle jelenlétét ellenzik a számukra harmadik legszentebb helyszínen, úgy látják, Mose Jalon belügyminiszter provokálta őket azzal, hogy betiltott két imádkozó zsidók ellen fellépő „hitőrző” palesztin csoportot.

Bár egy jeruzsálemi bíróság tavasszal engedélyezte zsidók számára is az imádkozást a szakrális helyen, ahol az első és a második Szentély is állt, az érvényes szabályozás jelenleg is az, hogy zsidók és más nem-muszlimok meglátogathatják ugyan a Templomhegyet, de ott nem imádkozhatnak, elkerülendő a vallási feszültségeket. Jeruzsálem 1967-es újraegyesítése óta az izraeli rendőrség felügyeli magát a hegyet, de a jordániai Wakf alapítvány felel a vallásgyakorlásért. Az izraeliek most igen éles hangnemben támadták Abdullah királyt, mondván, a jordán vallási alapítvány felelős azért, hogy nem sikerült fenntartani a status quo-t, azaz távol tartani a fegyveres randalírozókat a szent helytől.

Hétfőn a Kneszet rendkívüli ülésén a képviselők arról vitáztak, hogyan reagáljon a kormány az erőszakos incidensekre, ellenzéki képviselők szerint ugyanis nem hatékony az erőszakos rendőrségi fellépés, és inkább a diplomáciának kéne teret adni. Gilad Erdan belbiztonsági miniszter azonban az ellenzéket azzal vádolta, hogy a kormányt teszi felelőssé, amikor az izraeli zsidók elleni támadásoknak hosszú története van. „A terrorizmus nem Netanjahu és nem is a baloldal kormányzása idején kezdődött, hanem több mint száz éve” – hangoztatta a miniszter, aki szerint a fő gond az, hogy Izrael ellenségei nem fogadják el a zsidó nép jelenlétét az országban. Erdan azt állította, hogy az ellenzék akaratlanul is a zsidó állam ellenségeit segíti „téves deklarációival”.

A Kneszet külügyi és biztonsági bizottsága már múlt pénteken jóváhagyta a rendfenntartó alakulatoknál szolgáló tartalékosok behívását. Az új, még nagyobb arányú készültséget biztosító intézkedések mellett nyolcszáz fővel növelték a Jeruzsálemben felügyelő rendőrök számát a zavargások miatt. A belbiztonsági miniszter most bejelentette azt is, hogy növelik a főváros biztonságára költött összeget, két új rendőrőrsöt nyitnak a város keleti részében (amit a palesztinok egy  majdani palesztin állam fővárosának tekintenek), és felderítenek minden nyomot, ami elvezethet ahhoz, mi okozta a zavargásokat.

Yoni Ben Menachem Közel-Kelet szakértő szerint a Ros Hásánákor elkövetett erőszakos cselekményeket egy Al-Mourabitoun nevű szélsőséges iszlamista csoport követte el, amelynek az izraeli Iszlám Mozgalom atyja, a hírhedt antiszemita Raed Salah sejk a vezetője (aki egy időben kapcsolatban állt a brit Munkáspárt új, radikális baloldali vezetőjével, Jeremy Corbynnal is). Az elemző szerint a kelet-jeruzsálemi helyzet továbbra is „robbanékony”, pláne a következő napokban, amikor részben egybeesnek a zsidó és a muszlim ünnepek, ezért még messze nincs vége a feszültségeknek. Szerinte újabb közúti merényletek, késes támadások is várhatók, amiért az izraeli rendőrség véget vetett a rendbontásnak.

 

Zsido.com, MTI

Kép: jcpa.org

Megszakítás