Indul a kampány:  átrendeződés kezdődött a jobboldalon

Heti izraeli hírösszefoglaló.

Az előrehozott izraeli választások bejelentése után elkezdődött a helyezkedés és a sorok rendezése a politikai életben. Először a volt vezérkari főnök, Beni Ganz jelentette be, hogy saját pártot indít Choszen leJiszráel (Védelem Izraelnek) néven, mely elsősorban a középen álló szavazókat célozza meg. Ganz pártja így főleg Jáir Lápid pártjától, az eddig legerősebb ellenzéki erőnek mutatkozó Jes Átidtól csábíthat el szavazókat, de van oka aggodalomra a Munkapártnak is, melynek frakciója a legfrissebb adatok szerint akár a harmadára is zsugorodhat. Pártot alapított a Jiszráel Béjténu szekuláris-jobboldali pártból kilépett Orli Lévi-Ábákszisz is. A Geser (Híd) nevű párt a szociális kérdésekre helyezi a hangsúlyt, és a felmérések szerint esélyük van a bejutásra.

Az igazi meglepetésre azonban szombat estig kellett várni, amikor Náftáli Benet oktatási miniszter és Ájelet Sáked igazságügyi miniszter közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy kilépnek a vallásos-cionista Bájit Hájehudi (Zsidó Otthon) pártból és Hájámin Hechádás (Az Új Jobboldal) néven új pártot alapítanak. A valószínűleg a jobboldal alapos átrendeződését eredményező új formáció nyitva áll mind a vallásos, mind a világi izraeliek előtt, és egyfajta alternatív Likudként határozza meg önmagát. Beneték szerint a Likud már nem valódi jobboldali párt, túl sok kompromisszumra hajlik és ezért vált szükségessé egy új, a zsidó hagyományok iránt elkötelezett, nacionalista erő létrehozása. Nehezményezték továbbá, hogy a vallásos-cionista képviselők nem érvényesíti kellő erővel az akaratukat Netánjáhuval szemben, aki így “zsebre teszi őket”.

Benet és Sáked hat évvel ezelőtt az akkor mélyponton lévő, történelmi Máfdál (Nemzeti-Vallásos Párt) élére állt, melyet a Tkuma nevű, hasonló ideológiájú párttal összefogva rövid idő alatt példátlan sikerre vitt. A párt vallásos jellege azonban gátat szab a mandátumok növelésének, s így esélytelen arra, hogy igazi vezető erővé nője ki magát. Benet és Saked célja viszont nem csupán a társadalom egy bizonyos csoportjának képviselete, hanem az ország vezetésének átvétele, melyhez egy minél szélesebb réteg előtt nyitva álló pártra volt szükségük. A konzervatívabb világnézetű Tkuma frakció és a párthoz közel álló rabbik különösen rossz néven vették Benet megengedőbb vallási meggyőződését, és nem nézték jó szemmel azt sem, hogy Sáked személyében egy világi zsidó került a párt vezetésébe.

A Bájit Hájehudin belül egyesek árulással vádolják a “hátukon felkapaszkodó, majd távozó” politikusokat, mások megkönnyebbülten veszik tudomásul, hogy a párt nem kényszerül letérni hagyományos ideológiai útjáról a népszerűség növelésének érdekében. A vezetők nélkül maradt Zsidó Otthon képviselői még nem döntötték el, hogy egyedül mérettetik meg magukat áprilisban, vagy összeállnak a parlamenten kívüli, radikális jobboldali Ocmá Jehudit (Zsidó Erő) párttal, melyet a néhai Meir Káháne rabbi tanítványai hoztak létre, illetve a Sász pártból kivált, Eli Jisáj alapította Jáchád (Együtt) párttal.

Sáked és Benet

Nőtt az alijázók száma

Az izraeli bevándorlást szervező Szochnut (Zsidó Ügynökség) év végi adatai szerint 2018-ban nőtt a zsidó államba alijázók száma. Idén november végéig, 29 600 ember alijázott, ami 5%-kal több a tavalyi számnál. A legtöbben, 10 500 fő, Oroszországból érkeztek, majd Ukrajna következett 6 500 fővel. 3 550-en jöttek az Egyesült Államokból és Kanadából, 2 660-an Franciaországból, 660-an Brazíliából, 330-an az Egyesült Királyságból, illetve Argentínából, és 320-an Dél-Afrikából. Magyarországról 37 fő alijázott Izraelbe.

Az új állampolgárok 10.5%-a Tel-Avivban, 9.2%-a pedig Jeruzsálemben kezdte meg izraeli életét. A két nagyvárost Netánjá, Haifa, Asdod és Bát Jám követte. Méretéhez képest a déli Éjlát fogadta be a legtöbb bevándorlót.

“Örülök, hogy idén nőtt az Izraelbe vándorlók száma. Minden zsidó, aki Izraelbe költözik és otthon teremt magának, kiegészíti a zsidó nép csodálatos mozaikját történelmi hazájában. Hetven évvel a függetlenség kivívása és a hatalmas számú bevándorló Izraelbe érkezése után még mindig rendkívül nagy a bevándorlási potenciál. A Zsidó Ügynökség mindent meg tesz annak érdekében, hogy ez meg is valósuljon” – mondta Jicchák Herzog, a Szochnut vezérigazgatója.

Új bevándorlók érkezése

Izraeli zászlót taposott meg a jordán mniszter

Diplomáciai feszültség tört ki Izrael és Jordánia között, miután a jordán információs miniszter, a kormányszóvivőként is szolgáló Dzsumálá Ghunaimat az ámmáni szakszervezeti székházban nyilvánosan megtaposott egy izraeli zászlót. A jordán szakszervezeti szövetség egy nagyméretű izraeli zászlót festett székháza bejárata elé, hogy az oda belépők mind rátapossanak. Ez a szertartás egyébként igen elterjedt szerte a muszlim világban. Érdekes módon egyes helyeken éppen ez ad lehetőséget rendszerrel való szembenállás kifejezésére: Iránban többször lencsevégre kaptak egyetemistákat, akik átugrották a megtaposásra kihelyezett izraeli és amerikai lobogókat.

Omár ál-Rázáz, Jordánia miniszterelnöke udvariasabb volt beosztottjánál és egy oldalsó bejáraton lépett be az épületbe, hogy elkerülje a zászlón való áthaladást.

Az információs miniszter eljárása miatt az izraeli Külügyminisztérium tisztázó beszélgetésre rendelte be a zsidó államban szolgáló jordán nagykövetet, és hivatalos panaszt nyújtottak be az ámmáni kormánynak.

Az újabb diplomáciai bonyodalom éppen akkor történt meg, amikor ismét napirendre tűzték a kiszáradó Holt-tengert és a Vörös-tengert összekötő csatorna megépítéséről szóló egyezmény aláírását. A csatorna elengedhetetlenül fontos a végveszélyben lévő Holt-tenger megmentéséhez, illetve a súlyos ivóvízhiánnyal küzdő Jordánia sótalanított tengervízzel való ellátásához.

A jordániai miniszter az izraeli zászlót tapossa

zsido.com

  • Küldés emailben