És mi várható az előrehozott választáson?
Benjámin Netánjáhu miniszterelnök és a kormánykoalíciót alkotó pártok döntöttek a jelenlegi, Kneszet feloszlatásáról, és az új választások kiírásáról. A frakcióvezetők egyhangú döntése alapján 2019. április 9-én, kedden, mindössze 10 nappal peszách ünnepe előtt tartják az előrehozott parlamenti választásokat.
A kormánykoalíció öt frakciójának vezetői a hétfő délután tartott megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a jelenlegi kormány fenntarthatatlan, és mindenképpen új választásokat kell kiírni. Az előző választást 2015. március 17-én tartották, vagyis Netánjáhu jelenlegi kormánya a leghosszabban működők közé tartozik a modern Izrael Állam történetében. A most működő Kneszet a hetven évvel ezelőtti államalapítástól számított huszadik parlament, a következő választásokat az eredeti tervek szerint 2019. november 5-én kellett volna tartani.
A döntést azután hozták meg az ország vezető politikusai, hogy az éppen csak többséggel kormányzó koalíció vezetőit Netánjáhu megbeszélésre hívta össze a haredi közösséget érintő katonai szolgálattal kapcsolatban. A törvényjavaslat szerint megmaradna a bevonulás késleltetésének lehetősége azon jesivatanulók számára, akik teljes idejüket tanulással töltik, ám pénzbeli büntetést rónának ki azon jesivákra, ahonnan nem vonulnak be az előírt kvótának megfelelő számban a fiatalok.
A „haredi bevonulási törvény”-ként is ismert tervezet úgy tartaná meg a bevonulási kötelezettség határozatlan idejű elhalasztását, hogy közben nyomást gyakorol a haredi szektor felsőfokú oktatási intézményeire a bevonulási arány növelése érdekében. Bár a nemrég leköszönt védelmi miniszter, Avigdor Lieberman pártja, a Jiszráel Béjtéjnu (Izrael az otthonunk) és a Jes Átid (Van jövő) párt eredetileg támogatta a törvénytervezetet, második olvasásra kihátrált mögüle, egyedül hagyva ezzel a kormányt, hiszen a haredi képviselők eleve ellenezték a javaslatot.
A kormány már korábban is eljutott a szétesés határára a haredi fiatalok bevonulási kötelezettségének kérdése miatt. Legutóbb az előző hónapban ingott meg a koalíció, amikor a védelmi miniszter a kormány nyomására aláírta az Egyiptom segítségével tető alá hozott tűzszüneti megállapodást a Hámász terrorszervezettel, majd lemondott tisztségéről. Így a kormánykoalíciónak 61 székkel csak csekély többsége maradt a 120 tagú Kneszetben. Elemzők azt is hozzáteszik, hogy a korrupciós ügyekben szorongatott miniszterelnök menekülési útvonalat keres, és a hétfői ülés tudatosan megszervezett taktikai lépés volt a részéről.
„Isten segítségével győzni fogunk”- mondta az új választások kihirdetése után Netánjáhu, aki azt is közölte, hogy hat héttel ezelőtt, Lieberman védelmi miniszter távozásakor a kialakult koalíciós krízis ellenére sem oszlathatta fel a Kneszetet, mivel először be kellett fejeznie az „Északi Pajzs Akciót”, vagyis a libanoni határ alatt Izrael területe alá behatoló terroralagutak megsemmisítését: „Hat héttel ezelőtt, amikor felmerült a kormány feloszlatásának lehetősége, azt mondtam, hogy égetően sürgős biztonsági kérdésekkel kell foglalkoznunk.”- mondta beszédében Netánjáhu. – „Akkor nem beszélhettem arról, amit néhány héttel később megtettünk, vagyis a Hezbollah terroralagútjainak teljes semlegesítéséről. Ezzel foglalkoztunk azóta. Ez egy igen nyomós ok. Ezt meg kellett tennünk. Helyes döntés volt, hogy akkor nem mentünk bele a választásokba, és azt gondolom, hogy teljesen logikus, hogy most kiírjuk a választásokat.”
Nem a miniszterelnök volt azonban az egyetlen, aki győzelmet jósolt saját magának. Jáir Lápid, a Jes Átid, Ávi Gábáj a Cionista Unió (Munkapárt) és Avigdor Lieberman, a Jiszráel Béjtéjnu párt vezetője egyaránt bizonyos abban, hogy az övék lesz a miniszterelnöki szék Izrael Állam 21. parlamentjében. Ehud Bárák egykori miniszterelnök „Rabin meggyilkolása óta a legfontosabb választás”-nak nevezte a mostani szavazást, és nem zárta ki, hogy esetleg visszatér a politikai életbe. Beni Ganz, korábbi vezérkari főnök is megmérettetheti magát, ami a felmérések szerint alaposan átrendezheti a zsidó állam politikai térképét. A kegyelemdöfést megadó haredi bevonulási törvény egyébként a következő Kneszet számára is kulcsfontosságú lesz, és döntő kérdés lehet abban a tekintetben, hogy ki és milyen feltételek mellett csatlakozik a koalícióhoz. Mivel a haredi pártok bárkivel hajlandóak koalícióra lépni, így nagy eséllyel érvényesíthetik akaratukat.
A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a Likud továbbra is a legerősebb párt maradhat és a Náftáli Benet oktatási miniszter vezette vallásos-cionista Bájit Hájehudi párt is növelheti majd képviselőinek számát. A jelenlegi állás szerint a választások nagy vesztese a Munkapárt lehet, mely eddigi mandátumainak legalább felétől vehet búcsút, illetve a radikális baloldali Merec, mely a bejutási küszöb környékén táncol.
zsido.com