Heti izraeli hírösszefoglaló.

Hétfő délután Benjámin Netánjáhu miniszterelnök bejelentette, hogy áprilisban előrehozott választásokat tartanak. Az eredetileg novemberben esedékes országgyűlési választások előrehozatalára azután került sor, hogy a minimális többséggel kormányzó koalíció tagjai nem tudtak megegyezni az ún. háredi bevonulási törvény kérdésében. E téma mára megkerülhetetlenné vált az izraeli politikai életben, így akárki is nyeri a következő választásokat, sarkalatos pont marad a kérdéshez való hozzáállása. Az új választásokra a frakcióvezetők döntése alapján 2019. április 9-én kerül majd sor. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint továbbra is a jelenlegi miniszterelnök pártja, a Likud a legerősebb, és koalíciós partnere, az oktatási miniszter, Náftáli Benet vezetése alatt álló Bájit Hájehudi (Zsidó otthon) is igen jó eredménnyel végezhet a választásokon. Részletes beszámolónk hamarosan következik.

 

Rekordot döntött Izraelben a teljes időben Tórát tanulók száma

Idén összesen 124 450-an koptatják jesivák vagy – a házas férfiakat fogadó – kolélok padjait. Ilyen magas számra az állam 1948-as megalapítása óta még nem volt példa. Ez a szám magába foglalja mind a haredi, mind a vallásos-cionista irányzatok diákjait, és beleszámolták az Izraelben tanuló külföldi hallgatókat is. Az Izraeli Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a létszám 2014-től ugrott meg kiemelkedően, és három év alatt több mint 30%-kal növekedett a teljes időben vallási tanulmányokat folytatók száma.

Bár a növekedésért kiemelten felelősek az egyre nagyobb létszámban Izraelben tanuló külföldiek, ha csak az izraeli diákokat számoljuk, akkor is 21.7%-os a gyarapodás. Dr. Gilád Málách és Dr. Lee Cahaner, a kutatást vezető tudósok szerint a hallgatók létszámának bővülésében nagy szerepet játszott az, hogy 2013-ban és 2014-ben jelentős, 16%-os csökkenés volt tapasztalható. Ennek okát abban látták, hogy abban az időszakban az erősen szekuláris politikát folytató Jáir Lápd töltötte be a pénzügyminiszteri pozíciót, és nagyban csökkentette a jesivák költségvetését. Ez azon ritka időszakok egyike volt, amikor a haredi pártok az ellenzéket erősítették. Ezt követően azonban már a kormánykoalícióban ültek, és sikerült több pénzt kiharcolniuk a vallásos intézményeknek. A jesivák és kolélok látogatottságának növekedésével együtt csökkent a világi felsőoktatási programokra jelentkező haredi hallgatók száma és a haredi férfiak részvétele a munkaerőpiacon.

Jesivatanulók

Árje Stern, Jeruzsálem főrabbija: vallási parancsolat azokat az arabokat segíteni, akik ingatlant adtak el zsidók számára, ezzel veszélybe sodorva saját magukat

A főrabbi rendelkezése szerint állami feladat az ilyen okból bebörtönzött arabok támogatása, éppen úgy, ahogy idegen börtönben sínylődő zsidókért is meg kell tenni mindent. A döntés apropóját az az eset szolgáltatta, hogy a palesztin biztonsági szolgálat letartóztatta a jeruzsálemi illetőségű Isszám Ákelt, mert a férfi zsidóknak adott el földterületet. Tettéért halálra is ítélhetik. „Mindent meg kell tenni Ákel kiszabadításáért. Zsidóknak adott el földet, tehát részt vállalt azon vallási parancs teljesítésében, mely szerint a zsidóknak be kell népesíteniük Izrael földjét. A megsegítésére tett erőfeszítések másokat is arra késztetnek majd, hogy hajlandóak legyenek földet eladni, mert tudni fogják, hogy lesz, aki megvédje őket azoktól, akik ártani akarnak nekik” – rendelkezett Stern rabbi.

„Ez az első alkalom, hogy a rabbinátus egy prominens tagja egy olyan palesztin érdekében emelt szót, akit a palesztin hatóságok üldöznek a fővárosban. Reméljük, hogy a főrabbi szavai tettekre sarkallják az izraeli hatóságokat, és véget vetnek a palesztinok törvénytelen akcióinak Jeruzsálemben. Az izraeli hatóságok kötelessége megvédeni a lakosságot és saját szuverenitását a fővárosban” – mondta az Isszám Ákel ügyét felkaroló Im Tircu szervezet egyik vezetője, Báruch Jedid, tartalékos alezredes.

Árje Stern rabbi

A Hámász nyerné a választásokat a Palesztin Autonómia terén – ha tartanának ilyet

A négyéves ciklusának 15. évét megkezdő Máhmud Ábbász a szavazatok 42%-ára számíthatna, míg a Gáza-övezetet irányító és Izrael elpusztítását szorgalmazó Iszmáil Hánije 49%-ot kapna. A politikai pártként induló Hámászra 35% adná a voksát, a Fátáh (PFSZ) 34%-ot várhat. Az adatokat egy 1270 fő megkérdezésével végzett közvélemény-kutatás szolgáltatta, melynek során egyaránt kérdeztek gázaiakat, illetve a Júdea és Somron arab településeit ellenőrző Palesztin Hatóság területén élőket.

 „Régóta ismert tény, hogy a Hámász a Palesztin Autonómia területén is rendkívül népszerű. Nem véletlen, hogy rendre elmaradnak a választások. Az eredmény borítékolható. Csak Izrael képes meggátolni a Hámászt abban, hogy átvegye az uralmat a Gáza-övezeten kívül is” – értékelte az eredményeket Dr. Éjnát Wilf.

„A Hámász nem azért népszerű, mert bármit is letett volna az asztalra, sokkal inkább a rámállái kormány népszerűtlen. A Palesztin Önkormányzat működésével a megkérdezettek 53%-a elégedetlen, Ábbászt pedig 65% nem kedveli. Ennek oka elsősorban Ábbász diktatórikus vezetési stílusa, illetve a Gázai-övezetben élőkkel tanúsított magatartása, amire jó példa az ott dolgozó alkalmazottak bérének visszatartása. A Palesztin Hatóság Gázát sújtó szankciói nagyban meggyengítették az övezet gazdaságát. Azt sem díjazzák a palesztinok, hogy Ábbász képtelen tárgyalásokat folytatni Izraellel, így a Hámász felé fordulnak, mely más válaszokat kínál a számukra.” – mondta Slomo Bron, nyugalmazott tábornok, nemzetbiztonsági szakértő.

„A Hámász rájátszik a palesztinok kormányellenességére és vezetői újabban a nemzeti egységről szónokolnak. Ez az ő módszerük, először választásokat akarnak, és pozitív üzeneteket közvetítenek, majd amikor megszerzik a hatalmat, mindenkit térdre kényszerítenek.” – mondta Wilf. „Ez történt 2006-ban, Gázában is: a Hámász megnyerte a választásokat, majd kiszorította a PFSZ-t az övezetből, számos tagját pedig bebörtönözte vagy megölte” – tette hozzá.

Hámász-felvonulás

zsido.com

 

 

 

Megszakítás