A neves brit napilap, a The Guardian Gázával foglalkozó szerkesztőségi cikke tökéletesen mutatja be a nyugati sajtó egy részének Izrael-ellenes rágalomhadjáratát.

Az első dolog, ami szemet szúr a Gáza-övezet határán zajló zavargásokról szóló írásban, az az, hogy egyszer sem szerepel benne a Hámász terrorszervezet neve, pedig ez a militáns csoport szervezi és pénzeli az erőszakos összecsapásokat. A szöveg közel 600 szóból áll, de a Hámász nevét egyszer sem sikerült beleírni. Ennek nem lehet más célja, mint a palesztin oldal tetteinek és felelősségének teljes elhallgatása.

A haladó gondolkodásként feltüntetett Izrael-ellenes propaganda már a címsorban testet ölt: „A Guardian véleménye: meg kell állítani a fegyvertelen civilek gyilkolását”.

Először is, a híradással ellentétben több száz tüntető fegyveresen érkezett a határkerítéshez: többek között gyújtóbombák és egyéb, gyújtogatáshoz szükséges felszerelés volt náluk. Továbbá, a tüntető tömeg nem csupán civilekből áll. A Hámász és az Iszlám Dzsihád terroristái voltak a fő hangadók a zavargások során. Később maga a Hámász ismerte el, hogy a május 15-én életét vesztett 62 demonstráló közül legalább ötvenen a saját fegyvereseik voltak.

A „békés demonstráció” lobogói

Az alcímben ez áll: „A felelőtlen Donald Trumpot képviselő izraeli miniszterek, úgy tűnik, veszélyes gondolkodásmódot tettek a magukévá: katonai erővel akarják letörni a palesztinok nemzeti törekvéseit.”

Azt sugallani, hogy az izraeli hadsereg tevékenysége bizonyítja, hogy az izraeli vezetés Donald Trump szolgálatában áll, egyszerűen nonszensz, és feltehetően egy Corbyn-hívő szerkesztő próbálkozása a Trump-ellenes olvasótábor kielégítésére.

Az az állítás is teljesen hamis, hogy a „visszatérés jogát” a zászlajára tűző zavargásnak bármi köze lenne a „palesztin nemzeti törekvésekhez”. 2005-ben Izrael kivonult Gázából, mely azóta palesztin irányítás alatt álló terület. A gázai lakosok valóban nem szabadok, ám ezt az általuk megválasztott radikális iszlamista mozgalomnak köszönhetik, mely elveti a liberalizmust, az emberi jogokat és a demokráciát.

Ezt olvashatjuk a cikk első bekezdésében: „Megbocsájthatatlan, hogy egy hadsereg katonái, különösen, ha demokratikus ellenőrzés alatt állnak, tüntetőket lőjenek agyon, akik szinte teljes egészében fegyvertelenek és így semmilyen valódi veszélyt nem jelentenek.”

Vajon miért nem jelent „valódi veszélyt” több ezer, terrorszervezeteket képviselő erőszakos tüntető, akik egy szuverén és demokratikus ország határkerítését ostromolják?

A Guardian szerint Izrael ezen felül még háborús bűnök elkövetésével is vádolható: „Az izraeli hadsereg a szégyen legkisebb jele nélkül követ el háborús bűncselekménynek tűnő akciókat. Ez súlyos vád, ám egy könnyed vállrándítással reagáltak csak rá.”

Gáza

A „vállrándítás” itt azt jelenti, hogy Izrael nem borult azonnal térdre a nemzetközi társaság szokásos delegitimáló ítélete előtt, mely szerint Izrael bármilyen önvédelmi kísérlete rasszista és szadista gyilkolászásnak számít.

A bekezdésben szerepel még egy durva rágalom: „Gáza blokádjával Izrael kétmillió embert zárt szögesdrót és katonai őrtornyok közé. Izrael úgy kezelte az erőszakot, mint egy börtön személyzete a fogvatartottak zendülését, ahol minden felelősség a rabokra hárul.”

Először is: Egyiptom ellenőrzi és tartja zár alatt az egyik gázai határszakaszt. Erről a tényről a Guardian rendre megfeledkezik. Másodszor: a részleges blokád a hadianyag (elsősorban fegyverek és fegyveralkatrészek) beáramlását hivatott megakadályozni. Ezen felül gázai lakosok ezrei hagyják el az övezetet naponta, hogy üzleteljenek, tanuljanak, vagy orvosi kezelésben részesüljenek Izraelben, illetve a Palesztin Hatóság területén. A Guardian olvasóinak fejében a Gáza-övezetről élő kép igen messze jár a valóságtól.

A Guardian a tüntetők valódi céljait is elhallgatja. „Izrael veszélyes ideológiát tett a magáévá. Ennek oka, hogy az izraeli szélsőjobb, és a jelenlegi kormány legtöbb minisztere abban hisz, hogy az elsöprő izraeli katonai túlerő segítségével véget vethetnek a palesztinok nemzeti törekvéseinek.”

Azt állítani, hogy a Hámász – melynek vezetői nyíltan a zsidók kiirtásáról beszélnek – által szervezett zavargásoknak bármi köze lenne a „palesztin nemzeti törekvésekhez”, valótlanság. Jáhjá Szinvár, a Hámász vezetője kijelentette, hogy addig folytatják a megmozdulásokat, amíg el nem törlik Izrael határait, és bosszút nem állnak az izraeli civileken.

A Guardian cikke ezután Donald Trump elnök szerepét ecseteli: „A politikusok az amerikai elnök, Donald Trump érdekeit szolgálják, aki betartotta ígéretét és elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként.” Ezt követően az írás az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésének rettenetes következményeit vázolja. Ezzel az újság két, egymástól teljesen független eseményt próbál összemosni. A „visszatérés nagy menetének” semmi köze Jeruzsálemhez, a blokádhoz vagy Donald Trumphoz. Ahogy a nevéből is kitűnik, a megmozdulás célja a korlátlan „visszatérési jog” kiharcolása, melynek keretében több millió palesztin (akik 99%-a nem menekült) költözne Izraelbe, és szüntetné meg az Izrael zsidó többségét, tehát magát a zsidó államot is.

A Hámász egy erőszakos és szélsőséges csoport, melynek máig érvényben lévő alapító okiratában Izrael elpusztítását és a zsidók lemészárlását jelölik meg célnak, és mely a Cion bölcseivel és más, hasonló összeesküvés-elméletekkel támasztja alá Izrael megsemmisítésének szükségességét. Minden olyan újságíró, aki nem látja be, hogy a jelenlegi gázai zavargásoknak semmi köze sincs az emberi jogokhoz, vagy a palesztinok nemzeti törekvéseihez, és megfeledkezik az erőszakot szító terrorszervezet gyilkos antiszemitizmusáról, az részt vállal a Hámász Izrael és a zsidók ellen indított háborújából, és megfeledkezik a tisztességes újságírás alapvető szabályairól.

Forrás: algemeiner

Megszakítás