Ezen a héten két hetiszakaszt olvasunk:
Első szakaszunk – Nicávim (5Mózes 29:9–30:20) – leírja miként gyűjtötte egybe Mózes a nép apraját-nagyját, hogy utolsó figyelmeztetést intézzen hozzájuk: maradjanak hűek Istenhez és Tórájához. Mózes felvillantja a megtérés lehetőségét.
A második szakaszunk – Vájélech (5Mózes 31.) – leírja, hogy Mózes személyesen meglátogatja a törzseket lakhelyükön (Vájélech) elbúcsúzik tőlük, és közli, hogy rövidesen megtér őseihez. Befejezi a Tóra leírását és átadja a Tórát a kohanitáknak, hogy helyezzék azt el a Frigyládában, a Kőtáblák mellé. A szakasz végén Mózes nekikezd búcsúéneke elmondásának. 0 Cimkék:
Nicávim; Vájélech
 Hetiszakaszunk – Háázinu (5Mózes 32.) – a Tóra utolsó előtti szakasza, Mózes hattyúdalát tartalmazza. A lírai költemény formájában előadott "utolsó figyelmeztetés" nyomatékosan kéri a zsidó népet, maradjon hű az isteni Tórához a vezér halála után is. Röviden, pár mondatban felvázolja a zsidó nép történetét, Isten segítségét, és leírja, milyen szörnyű lesz a büntetés, ha hátat fordítanak Istennek és Tórájának. A szakasz azzal végződik, hogy Isten felszólítja Mózest, menjen fel a Nebó hegyére, ahol meg fog halni. Ezelőtt még azonban, a következő szakaszban, megáldja Izraelt. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Háázinu
 Vözot Hábráchá (5Mózes 33–34.) – mindig Szimchát Tóra ünnepén olvassák fel a zsinagógákban. Ez a Tóra utolsó szakasza, befejezése. Felolvasása utána rögtön megkezdik a soron következő szakasz, az első szakasz (Brésit) felolvasását, hogy a folytonosság biztosított legyen.
Mintahogy Jákob a fiait, akikről a törzsek lettek elnevezve, halála előtt maga köré gyűjtötte és mindegyiket méltatta érdemük szerint az utolsó órák előtt, ezt tette Mózes is. Egész Izraelhez szól az összefoglaló mondat: boldog nép, mert az Örökkévalóban bízhat. Az áldások után felment Mózes a Piszgá csúcsára, de lejönni nem látta senki. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Vözot hábráchá; Szukot; Szimchát Torá
 Szakaszunk -- Börésit (1Mózes 1:1--6:8.) -- leírja a világteremtés történetét, az ősi zsidó :felfogás szerint. Egyúttal -- Rási kommentárja szerint -- ez a zsidó nép "telekkönyve" Erec Jiszráélra, a zsidóság isteni örökségére. A szakasz leírja az első emberpár, Ádám és Éva bűnbeesését, kiűzetését az Éden kertjéből és az emberi civilizáció első lépéseit a mezőgazdaság, állattenyésztés, a szerszámkészítés és zene terén. A szakasz Noé születésével zárul, aki a következő szakasz főhőse lesz. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Börésit
.jpg) Szakaszunkban -- Noách (1Mózes 6:9--11:32.) -- a fiatal emberiség már annyira romlott, hogy megérett a pusztulásra. Isten "megbánta", hogy a világot és az embert megalkotta, és elhatározza, hogy elpusztítja a világot özönvizet hozva rá. Csupán Noé (Noách) találtatik érdemesnek, hogy megmeneküljön egy bárkában, amelyben minden élőlény képviselve van. Utóbb ebből a családból -- Noách három fiából -- alakul ki az újabb emberi társadalom, miután Isten megígérte, hogy többé nem támaszt vízözönt. A szakasz végén feltűnik Ávrám (a későbbi Ábrahám), Sém leszármazottja, aki a monoteizmus letéteményese lesz. részletekEddigi hozzászólások: 4 Cimkék:
Noé
 Szakaszunkban -- Lech Löchá (1Mózes 12--17.) -- indul a zsidó történelem. Isteni utasításra Ábrahám elhagyja a szülői házat és Kánaánba, az Ígéret Földjére emigrál, ahol a monoteizmust terjeszti. Különböző kalandok után, melyek állomásai Egyiptom, a filiszteus Grár, majd a Ismáél körüli bonyodalmak, végül körülmetéli magát és isteni ígéretet kap, hogy felesége, Sára, fiút fog szülni neki. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Lech löchá
 Szakaszunkban -- Vájérá (1Mózes 18--22.) -- három angyal jön vendégségbe a gyengélkedő Ábrahámhoz, és közlik vele, hogy egy év múlva Sára fiat szül neki. Ezek után ugyanezen angyalok felforgatják a vétkes Szodomát, ahonnan előbb kimentik Lótot, feleségét (aki hátranéz és sóbálvánnyá lesz) és két hajadon lányát. Ábrahám Grárba megy. Megszületik Izsák. Sára elkergeti Hágárt fiával, Ismaéllel együtt, miután nem akarja, hogy az együtt örököljön Izsákkal. Ezután következik -- a tizedik megpróbáltatás -- az Ákédá, melynek során Isten felkéri Ábrahámot, áldozza fel egyetlen szeretett fiát, Izsákot. Az utolsó pillanatban égi hang akadályozza meg Izsák feláldozását. Helyette egy kost áldoz fel Ábrahám.
részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Vájérá
 Szakaszunk -- Chájé Szárá (1Mózes 23--25:18.) -- Sára ősanyánk halálával kezdődik. Sára 127 éves korában hunyt el. Ábrahám, temetkezési helyet keresve, hosszas alkudozás után megveszi a Máchpéla barlangot a hettita törzsfőnöktől, és ott temeti el feleségét. Később odatemetik Ábrahámot is, majd Izsákot, Jákobot és feleségeiket. Ábrahám elküldi szolgáját szülőföldjére, Mezopotámiába, hogy a családjából feleséget hozzon fiának. A küldetés sikerrel jár, és Izsák feleségül veszi Rebekát, Betuél lányát. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Chájé Szárá
 Szakaszunkban -- Toldot (1Mózes 25:19--28:9.) -- Jákob és Ézsau felcseperedéséről olvasunk, meg arról miként vette meg Jákob az elsőszülöttséget egy tál lencséért, és hogyan csalta ki - anyja segítségével - az atyai áldást, ami eredetileg Ézsaunak járt volna. Közben Izsák és Rivká a filiszteusok földjén hasonló megpróbáltatáson mennek keresztül, mint annak idején Ábrahám és Sára. A szakasz végén Jákob elindul nagybátyjához, Lábánhoz Mezopotámiába, hogy lányai közül feleséget válasszon magának és egyben eltűnjön egy időre a bosszút forraló Ézsau elől. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Toldot
 Szakaszunk -- Vájécé (1Mózes 28:10--32:3.) -- azzal kezdődik, hogy Jákob menekül testvére, Ézsau gyilkos bosszúja elől. Cháránban nagybátyja, Lábán házában, talál menedéket, elveszi annak két lányát, Léát és Ráchelt és gyors egymásutánban 11 fia születik, majd egy lánya, Dina. 14 évet szolgál két feleségéért és további hat évet, aminek fizetségképpen apósa nyájából részesedik. A szakasz végén ismét úton találjuk Jákobot, amint hazafelé igyekszik Kánaánba. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Vájécé
 Szakaszunkban -- Vájislách (1Mózes 32:4--36:43.) -- Jákob és népes családja úton van hazafelé. Útközben találkozik fivérével, Ézsauval, és egy drámai jelenetben kibékülnek, majd végleg elválnak útjaik. Útközben, hazafelé idős apjához, Izsákhoz Kánaánba -- történik a kínos epizód Schemben, ahol a helyi törzsfőnök fia megerőszakolja Jákob egyetlen lányát, Dinát, kinek két fivére, Simon és Lévi véres bosszút áll a helyi lakosságon. A szakasz Benjámin születésével és Ráchel halálával, valamint Ézsau és Edom nemzetségeinek és korabeli királyainak felsorolásával végződik. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Vájislách
 Szakaszunkban -- Vájésev (1Mózes 37-40.) -- a fiatal József megutáltatja magát testvéreivel, akik halálhírét költik és eladják őt vándor kalmároknak, akik Egyiptomba viszik, ahol házszolga lesz Potifár, a Fáraó egyik főembere házában. Közben Jehudá eltávolodik testvéreitől, önállósítja magát, megnősül és három fia születik, akik közül kettő meghal. József közben, Egyiptomban, emelkedik a ranglétrán, Potifár házának vezetője lesz, majd annak felesége szemet vet rá és amikor nem sikerül elcsábítania -- megvádolja és börtönbe juttatja. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Vájésev
 Szakaszunkban – Mikéc (1Mózes 41:1–44:17.) – Józsefet a börtönből egyenesen a királyi palotába szalajtják, hogy megfejtse a Fáraó álmát. Ez sikerül is neki és azonnali hatállyal alkirályi kinevezést kap, hogy előkészítse Egyiptomot a hét szűk esztendőre. Amikor ez eljön, az éhező országokból Egyiptomba jönnek gabonát venni és a Kánaánból jövők között vannak József testvérei is, akik annak idején eladták őt és apjának, az idős Jákobnak azt mondták, hogy vadállat tépte szét. József nem fedi fel magát, hanem követeli, hozzák le magukkal a "kicsit", Benjámint is. Amikor ez megtörténik, a József-dráma a végkifejlethez közeledik. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Mikéc
.jpg) Szakaszunkban – Vájigás (1Mózes 44:18-47:31.) – Jehudá elmondja nagy védőbeszédét, melyben az egyiptomi alkirályt (akiről nem tudja, hogy azonos eltűnt-eladott testvérével, Józseffel) hitszegéssel vádolja, felajánlja, hogy ő maradjon Egyiptomban Benjámin helyett, akinél megtalálták az "ellopott" ezüst serleget. Olyan átérzéssel ecseteli az ősz apa fájdalmát, ha kedvenc (tízgyermekes...) "kisfia" nem tér haza – hogy József elérzékenyül, sírva fakad és megismerteti magát testvéreivel. Utána hazaküldi őket minden jóval és azt üzeni apjának, jöjjön Egyiptomba, háza népével egyetemben és legyen a vendége. Ez meg is történik, Jákob "lemegy" Egyiptomba, és a család letelepszik Gósen földjén. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Vájigás
 Szakaszunk – Vájchi (1Mózes 48-50.) – Jákob halálát és az egyiptomi gálut kezdetét írja le. Jákob, aki már 147 éves, elbúcsúzik fiaitól és megáldja őket, miután megfogadtatta Józseffel, hogy nem Egyiptomban temeti el, hanem elviszi Kánaánba, az ősi sírhelyre, a chevroni Machpéla barlangba. A pátriárka bebalzsamozott tetemét hatalmas egyiptomi temetkezési menet viszi Kánaánba, ahol eltemetik; a szakasz végén József is meghal, 110 éves korában, miután megesketi testvéreit, hogy a szabadulás során vigyék magukkal koporsóját. Ezzel befejeződik a Genezis, a Teremtés. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Vájechi
 A Smot szakaszában – az Exodusban, Mózes második könyvében (2Mózes 1:1–6:1.) – kezdődik az Egyiptomban lezajlott zsidóüldözés, ami Mózes küldetésével, a Tízcsapással és a csodálatos kiszabadulással végződik. Mózes születése után a Fáraó házában nevelkedik, majd emigrálni kényszerül, s Midjánban telepedik le, ahol elveszi Jitró egyik lányát és őrzi nyáját. A szakasz végén jön Mózes, és közli a zsidókkal: Isten küldte őt kiszabadításukra. Azonban a kényszermunkától elfásult nép nem hisz neki. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Smot
 Szakaszunkban – Váérá (2Mózes 6:2–9:35.) – a tíz csapás nagy része szabadul Egyiptomra, amelynek királya még mindig nem fogja fel, hogy nem az általa jól ismert bálványok egyike "áll ki" a héber rabszolgák mellett, hanem a világ Teremtője, a zsidók Istene.
A Fáraó, Mózes figyelmeztetései ellenére, megkeményíti szívét, és csak fokról fokra hódol be az újabb és újabbb csapások hatására. Szemünk előtt válnak a megfélemlített, kishitű, elnyomott gáluti zsidók a megváltás letéteményeseivé. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Váérá
.jpg) Hetiszakaszunk – Bó (2Mózes 10:1–13:16.) – az egyiptomi dráma végkifejlete. Az utolsó három csapás térdre kényszeríti a nyakas Fáraót, aki most már kénytelen-kelletlen kiengedi a rabszolgasorban sínylődő hébereket.
Ő még azt hiszi – vagy bebeszéli magának –, hogy azok csupán "háromnapos szabadságra" mennek, hogy Istenüknek áldozzanak, de a nép tudja az igazat, és emelt fővel vonul ki a szabadságba. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Bo
 Bösálách szakaszában (2Mózes 14–17.) tetőződik be az egyiptomi kivonulás a Sás-tenger kettéválásával, mikor is a héber törzsek száraz lábbal kerültek ki a tengerből, míg az üldöző egyiptomi sereg belefulladt. Ennek tiszteletére énekelte Mózes és Izrael a Tenger Dalát, minden idők egyik legszebb és legfennköltebb hálaénekét. Innen kezdődik Izrael negyven éves vándorlása a pusztaságban, ami sok megpróbáltatással járt. Egyszer nincs ivóvíz, másszor nincs mit enni. Ebben a szakaszban kezd hullani a manna, az isteni kenyér, ami a sivatagi vándorlás során táplálta a népet. A szakasz végén történik Ámálék orvtámadása, amit Józsué, Mózes adjutánsa ver le. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Bösálách
 Szakaszunk – Jitró (2Mózes 18–20.) – a Tóraadás és a Tízparancsolat szakasza. Előbb azonban Jitró, Mózes midjanita apósa látogatást tesz az Egyiptomból nemrég kivonult héber törzsek táborában, és hasznos tanácsokat ad vejének a közigazgatás korszerűsítése és decentralizációja ügyében. Ennek érdemében nevezték el ezt a szakaszt Jitróról. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Jitró; Tíz parancsolat
 Szakaszunkban – Mispátim (2Mózes 21–24.) – a zsidó magánjog sok rendelkezése van rögzítve. Kezdve a rabszolgaság szabályozásán és humánusabbá tételén, a szidra felállítja azt a keretet, amelyben a zsidó életmód kifejezésre juthat: a Háláchá – a zsidó törvény – keretét. Itt mondja ki a Tóra a klasszikus demokrácia elvét: a többség határozata legyen a döntő – de ne használd ki a többségi döntést negatív, destruktív célokra. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Mispátim; háláchá
 Szakaszunkban – Trumá (2Mózes 25–27:19.) – rendezik az első gyűjtést, és a befolyt aranyból, ezüstből és egyéb értéktárgyakból állítják fel az első Hajlékot (Szentélyt), ami azután évszázadokon keresztül kísérte a zsidó népet – az Ígéret Földjén is. A szakasz részletesen leírja a Hajlék bútorainak és eszközeinek, edényeinek készítési és használati utasítását. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Trumá
 Szakaszunk – Tecáve (2Mózes 27:20–30:10.) – a pusztabeli Szentély további felszerelését, a papok ruházatát stb. részletezi. Itt esik szó az Urim Vötumim nevű csodaszerkentyűről, amelynek segítségével a főpap vitás kérdésekre isteni választ volt képes kérni. Ebben a szakaszban nincs említve Mózes neve, és ennek a kommentátorok különböző magyarázatait, értelmezését adják. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Tecáve
 Szakaszunk – Ki Tiszá (2Mózes 30:11–34:35.) – közli az első ízben megejtett zsidó népszámlálás utasításait, valamint a Szentélyben használt kenőolaj és füstölőszer készítésének módját. A szakasz fő témája az aranyborjú készítésének botrányos ténye és annak nemzedékekre szóló következményei. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Ki tiszá
 Szakaszunk – Vájákhél (2Mózes 35-38:20.) –, miután megismétli a szombat szentségének megőrzésére szóló utasítást leírja, hogyan készült a Hajlék. A kapcsolat a Hajlék építése és a szombat megőrzése között – nyilvánvaló: "az, hogy megparancsoltam nektek a Hajlék felállítását és az ezzel kapcsolatos munkálatokat, nem jelenti azt, hogy a munkálatok hatályon kívül helyezik a szombatot". További halachikus kapcsolat a szombat és a Hajlékkal kapcsolatos munkálatok között, hogy mindazt a 39-féle munkát, ami a Hajlék felépítéséhez és alkatrészeinek elkészítéséhez kellett – tilos szombaton végezni. Itt fordul elő a szombati tűzgyújtás tilalma is. részletekEddigi hozzászólások: 5 Cimkék:
Vájákhél
 Szakaszunk – Pekudé (2Mózes 38:21-40:38.) – a Hajlék építésének számadásával foglalkozik. Ennyi és ennyi arany, ezüst, stb. jött be a gyűjtőakció során, amiből ennyit és ennyit fordítottak ilyen és ilyen célokra. Sokkal több nyersanyag jött be, mint amire szükség volt és a maradékot a Hajlék (Szentély) kincstárában helyezték el. A Hajlékot a mesteremberek darabokban készítettek el, majd elhozták Mózeshez, aki összeszerelte a részeket és felállította a Hajlékot az egyiptomi kivonulás utáni második év első hónapjának elsején. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Pekudé
 Szakaszunk – Vájikrá (3Mózes 1-5.) – Mózes harmadik könyvének (Leviticus) első része, az áldozati renddel foglalkozik. Felsorolja a különböző áldozatokat, ki hozza őket és miért. Lényegük a vétkes ember bűnbánata és vezeklése. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Vájikrá
 Pársát Cáv (2Mózes 30:11–34:35.) a Tóra harmadik könyvének második hetiszakasza. Magát az egész harmadik könyvet "Vájikrá"-nak nevezik (a könyv első szava után), de egy másik neve is ismert, amely a könyv központi témájára utal. Ez az elnevezés a „Torát Kohánim” (a papok törvényei), mivel a könyv középpontjában a papi feladatok, és ezek között is kitüntetett helyen az áldozathozatalok állnak. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Cáv
 Szakaszunk – Smini (3Mózes 9-11.) – a Hajlék felavatásáról szól, s ebben az előző szakasz végén leírt folyamatot, melyben Mózes hét napon keresztül előkészíti és felavatja testvérét, Áront s fiait a Szentély szolgálatra, miután beavatta őket a Szolgálat minden csínjába-bínjába.
A szakaszban találjuk azt a tragikus esetet is, amelyben Áron két fia – Nádáv és Ávinu – egy tévedés folytán életét veszti. A szakasz utolsó része felsorolja a tiszta és tisztátalan, illetve ehető és nem ehető állatokat és szárnyasokat. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Smini; Mikve
 Hetiszakaszunk – Tázriá (3Mózes 12-13.) – az emberek, valamint az edények és ruhák tisztasági és tisztulási törvényeit tárgyalja, részletesen, kezdve a szülő nő tisztátalanságától, folytatva különböző leprás bőrbetegségekkel. Ezt – a cáráát, ami a bőrbetegség egy bizonyos fajtáját jelenti – Bölcseink kapcsolatba hozták a rossz nyelvekkel, ami szintén ragályos és veszedelmet jelent az emberiségre. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Tázriá
 Szakaszunk – Mecóra (3Mózes 14-15.) – a lepraszerű bőrbetegségek felismerésével és gyógyításával foglalkozik, ami a kohaniták feladata volt. Háromféle leprát különböztet meg az Írás: ami az ember testét, ruháit, illetve háza falait érinti. A beteget karanténba zárták, és a kohanita feladata volt megállapítani, elmúlt-e a bőrbetegség (cáráát), melynek különböző fajtáit e szakasz ismerteti. Bölcseink felfogása szerint a cáráát olyan – szellemi eredetű – betegség, ami büntetésként sújtja az embert különböző vétkek (mint pletyka, kibeszélés, rágalom, stb.) miatt. részletekEddigi hozzászólások: 2 Cimkék:
Möcorá; Mikve
 Szakaszunk – Áchré Mot (3Mózes 16-18.) – a Jom Kippuri Szentély-szertartás módozatait, áldozatait, ismerteti, elsősorban azt a gyakorlatot, hogy a szolgálattevő főpap ún. "bűnbakot" küld a pusztaságba, amely "magával viszi Izrael népének vétkeit".
Ezenfelül a szakasz – amit gyakran együtt olvasunk a következő, Ködosim, szakasszal – a zsidó élet szentségéről tárgyal, ezzel kapcsolatos vonatkozásban előírásokat tartalmaz. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Ácháré Mot; Jom Kipur
 Hetiszakaszunkban – Ködosim (3Mózes 19-20.) – a mindennapi élet zsidó vetületének megszentelt volta a téma, és a Tóra részletesen kifejti az elvet, miszerint ez a "szentség" a Tóra parancsolatainak szigorú betartásában és a zsidó különállás – a népektől való elkülönülés – konzekvens megőrzésében merül ki.
"És elkülönítelek benneteket a népektől, hogy az enyéim legyetek" – mondja a Tóra. Bölcseink hozzáteszik: "Ha elkülönültök a népektől – az enyém vagytok. Ha nem – akkor odaadlak Nebuchadnecárnak és társainak"! (Torát Kohánim 10.) részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Ködosim
 Szakaszunk – Emor (3Mózes 21-24.) – a kohaniták "szolgálati szabályzatát" írja elő, majd részletezi kik azok a kohaniták, akik a szolgálatot teljesítik és milyen testi hibák által válnak erre alkalmatlanná. Ehhez kapcsolódóan az áldozati rend bizonyos elemeit szabályozza az Írás; meghatározza mitől válik alkalmatlanná egy állat az áldozatként történő felhasználásra. Végezetül a szakasz Izrael ünnepeit sorolja fel, elsőként a szombatot – ami a legfontosabb ünnep – majd Peszáchtól kezdve Szukkotig a többi ünnepet és azok főbb jellemzőit ismerteti. A fejezet – egy megtörtént, sajnálatos eset kapcsán – az istenkáromlás büntetésének leírásával fejeződik be. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Emor; ünnep
 Szakaszunk – Böhár (3Mózes 25-26:2.) – a hetedik (Smitá) és ötvenedik (Jóbel) év szabályaival foglalkozik. Ahogy a hetedik nap – a szombat – pihenésre szolgál, ugyanúgy a hetedik évben pihentetni kell a földet; parlagon kell hagyni. Hétszer hét (vagyis) 49 év után jön a Jóbel év, amikor a földek visszamennek eredeti tulajdonosuk birtokába. Ugyancsak a Jóbel (jubileum) évben szabadulnak azok a zsidó rabszolgák, akik hetedik évben nem akartak szabadlábra kerülni, hanem inkább gazdáiknál kívántak maradni. A szakasz utolsó verseiben újfent figyelmeztet a Tóra a bálványimádás és a szombatszegés tilalmára. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Böhár
 Szakaszunk – Böchukotáj (3Mózes 26:3-27:34.) – amely Mózes harmadik könyvét fejezi be, összegzi az eddigieket. Választás elé állítja a népet. Ha hallgatnak az isteni szóra és betartják a Tóra parancsolatait – akkor minden jóban lesz részük, és az isteni kegyelem vigyázza lépteiket. Ha nem – ha elhagyják a Tórát és a bálványimádó, erkölcstelen népeket utánozzák – akkor lépésről lépésre mennek tönkre és haladnak a nemzeti, és az egyéni szerencsétlenség felé. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Bechukotáj
 Szakaszunk – Bámidbár (4Mózes 1:1–4:20.) – nyitja meg Mózes negyedik könyvét. Ismételt népszámlálás után – melynek eredménye csodálatos módon egyezik az előzővel, amelyet egy évvel azelőtt ejtettek meg – Mózes zászlóaljakba szervezi a népet. Négy zászlóalj, mindegyikben 3-3 törzs jön létre, s készek a nagy útra, hogy elfoglalják az Ígéret Földjét. A szakaszban található még a leviták munkarendje a Szentély-szolgálatban és a törzsfőnökök szerepe. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Bámidbár
 Hetiszakaszunk – Nászó (4Mózes 4:21–7:89.) – több alapvető témával foglalkozik. Miután a leviták körében megejtett népszámlálás adatait és a Szentélyszolgálatban kifejtett tevékenységük módozatait részletezi, a szakasz a fogadalomtevő (Názir) törvényéről, majd a hűtlenséggel vádolt házastárs ellen lefolytatott vizsgálatról szól, majd a Hajlék felavatásával és a törzsfőnökök által hozott egységes áldozatok ismertetésével fejeződik be. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Nászo; kohén; názir
 Szakaszunk – Böháálotchá (4Mózes 8–12.) – a Szentélybeli Menóra napi meggyújtásával kezdődik, majd a leviták felavatásával folytatódik. A sivatagi vándorlás módozatai következnek; mikor utaztak, mikor táboroztak le és milyen jelek alapján (kürtszó); a vonulás formációja, a négy zászlóalj és a törzsek zászlai.
A szakasz második felében a zúgolódók és a húst követelők zendülése a téma, majd jön a fürj nagy tömegekben, és a nép annyit eszik belőle, hogy az orrán jön ki.
Hetven ember lesz kiválasztva mint Mózes mellett működő tanácsadó testület (az első Synhedrion); az utolsó fejezetben Áron és Mirjam kibeszélik Mózest, és Mirjam példás büntetést kap. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Beháálotchá; Peszách; fürjek; Mirjám
 Szakaszunk – Slách-Löchá (4Mózes 13–15.) – fő témája; Mózes kémeket küld ki Kánaánba. Ezek defetista jelentésükkel – ami kissé eltúlzott volta ellenére többnyire a tényeknek megfelelő volt – elriasztják a népet a honfoglalástól, és zúgolódva ismét kifejezik azon óhajukat, hogy visszamennek Egyiptomba.
A nagyfokú kishitűség láttán Isten elrendeli a negyven esztendős pusztabeli bolyongást, melynek során kihal a "pusztai nemzedék", és az új generáció már szabad emberekből áll, akiknek lelkét nem nyomorította meg az egyiptomi rabszolgaság. Ezek fogják elfoglalni és birtokba venni az országot. részletekEddigi hozzászólások: 1 Cimkék:
Slách; Józsua; cicesz
 Hetiszakaszunk – Korách (4Mózes 16–18.) – a nagy lázadást regisztrálja. Ezúttal nem kenyérért, húsért vagy vízért lázong a nép, hanem egy kiváltságos osztály tagjai, a kohaniták követelnek maguknak még több kiváltságot, még több hatalmat, olyannyira, hogy kétségbevonják Mózes autoritását és uralmának isteni eredetét.
Az eredmény: a lázadókat, a levita Koráchot és társait elnyeli a föld, és a nép megdöbbenten veszi tudomásul, hogy az isteni türelemnek is van határa. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Korách
 Szakaszunk – Chukát (4Mózes 19:1–22:1.) – a Vörös Tehén misztériumával kezdődik, majd a Pörlekedés Vizénél történt afférral, és annak következményeivel folytatódik. Megkerülik Edom földjét, miután királya megtagadja a kért átvonulási engedélyt, és meghal Áron Hor hegyén. Későbbi vándorlásaik során mérgeskigyók marják meg a népet, és Mózes parancsot kap, hogy – ellensúlyozásul – rézkígyót csináljon, s aki ránéz, meggyógyul. A szakasz az emorita Szichon ellen viselt győzelmes háborúval fejeződik be. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Chukát; vörös tehén
 Szakaszunk – Bálák (4Mózes 22:2–25:9.) – részletesen leírja, hogyan bérelte fel páni félelemben Bálák, Moáb királya Bileámot, a mezopotámiai varázslót, hogy jőjjön és átkozza ki a határon felvonuló, Kánaánba készülő zsidó népet. Ezt Bileám "legjobb tudása szerint" meg is kísérli, de csütörtököt mond: átok helyett áldás jön a szájából. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Bálák; Bileám; prófécia
 Szakaszunkban – Pinchász (4Mózes 25:10–30:1.) – a zelóta elnyeri jutalmát, amiért elhárította a vészt Izrael feje fölül. Büntetőexpedíció indul Midján ellen, majd az ünnepek újfenti felsorolása egészíti ki a szakaszt.
részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Pinchász; ünnep
 Mátot (4Mózes 30:2–32:42.) szakasza elsősorban a fogadalmak érvényességéről, majd a Midján elleni büntetőexpdicióról szól. Utána összeszámolják a zsákmányt, és abból oadadják a kohanitáknak és a levitáknak a nekik járó részt. Ezek után a hadsereg tisztjei és katonái önkéntesen adakoznak az általuk zsákmányolt ékszerekből, mivel a harcok során egyiküknek sem esett bántódása. Ezután Reuvén és Gád törzsei azt kérik, adják nekik a Transzjordániában elfoglalt területeket, ahol dús legelők vannak, és ne kelljen átkelniök a Jordánon. Mózes először felháborodik kérésükön, majd beleegyezik kérésükbe azzal a feltétellel, hogy a két törzs harcképes férfiai vegyenek részt az honfoglaló háborúban. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Mátot; fogadalom
 Az negyedik könyv utolsó szakasza – Mászé (4Mózes 33–36.) – a pusztaságbeli 40 éves vándorlás térképét rajzolja meg, felsorolja a vezetők névsorát, akik majd az Országot felosztják a törzsek között és megismétli a menedékvárosok kijelölésének kötelességét. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Mászé
 Heti szakaszunk – Dvárim (5Mózes 1:1–3:22.) – Mózes ötödik könyvének első szakasza, melyben az elbúcsúzó népvezér visszapillantó tükröt tart a nép elé, felemlíti az elmúlt negyven évben történteket, és figyelmezteti a népet a Tóra és parancsolatai betartásának fontosságára.
Ez a szakasz mindig a Tisá Beáv előtti szombaton kerül felolvasására, amit Sábát Cházonnak hívnak, a felolvasott Háftárá révén, ami Cházon Jesájáhu (Jesájá Viziója). részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Dvárim; Tisá beáv
 Szakaszunkban – Vöetchánán (5Mózes 3:22–7:11.) – Mózes folytatja monológját, melyben elmondja, hogyan imádkozott, és próbálta megváltoztatni azt az ítéletet, melynek értelmében nem mehet be az Ígéret Földjére. Nem is nagyon burkolt szemrehányást tesz a népnek, amely miatt érte ez a végzet, és megismétli a Tóra főbb pontjait. Különösképpen a bálványimádás tilalmára figyelmeztet, majd megismétli a Tízparancsolatot. Ebben a szakaszban találkozunk a Smá Jiszráéllal, a zsidóság hitvallásával is. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Váetchánán; Tízparancsolat; tfilin; Smá
 Hetiszakaszunkban – Ékev (5Mózes 7:12–10:25.) – Mózes foyltatja összefoglaló elbeszélését. Elmondja, hogyan történt az aranyborjú imádásának vétke és a elbeszéli többi sivatagi zavargás történetét, a Korách lázadás következményeit, majd Isten szeretetére és a parancsolatok betartására szólítja fel a népet, amely rövidesen elfoglalja – nélküle – az Ígéret Földjét. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Ékev; Kőtáblák; Smá
 Szakaszunk – Röé (5Mózes 11:26–16:17.) – többek között megismétli a tiltott állatok és madarak listáját, és ezzel párhuzamos a leviticusi Smini szakasszal. Figyelmeztet a hamis prófétákra, megismétli a vér élvezetének tilalmát és előírja a bálványimádás megszüntetését ez elfoglalt Kanaánban, amiből ezáltal lesz Izrael Földje (Erec Jiszráél). A szakasz végén a három zarándokünnepet ismétli és részletezi az Írás, hangsúlyozva ezek örömünnep jellegét. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Röé
 Szakaszunk – Softim (5Mózes 16:18–21:9.) – a közigazgatási adminisztráció (bíróság, rendőrség) szükségességének leírásával kezdődik, majd a királyválasztás módját írja elő, ha a nép királyt akar, a környező népek mintájára. Mózes megismétel itt egy sor tilalmat, amit már ismerünk a Tóra előző könyveiből, majd a menedékvárosok kijelöléséről értekezik, és azok működési szabályait ismerteti. A szakasz vége felé a hadviselés zsidó módozatait (felhívás a békére) és a hadkötelesek felmentési lehetőségeit ismerteti velünk az Írás. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Softim
 Szakaszunkban – Ki Técé (5Mózes 21:10–25:19.) – Mózes különböző törvényeket ismertet, köztük a hadifogoly nővel kötött házasság szabályait, az elsőszülött fiú jogait, az engedetlen, fegyelmezetlen fiú büntetését stb., majd elmondja, hogy kötelező a kivégzett ember – és innen eredőn minden ember – holttestét még aznap eltemetni, a talált jószágot megőrizni és visszaszármaztatni jogos tulajdonosának, stb. A szakasz megismétli a házasság, valamint a zsidó erkölcs és szemérmesség törvényeit és utasításait, a válás módját, a tábor tisztaságának szabályait, stb. részletekEddigi hozzászólások: 1 Cimkék:
Ki técé; házasság; válás
Ezen a héten két hetiszakaszt olvasunk:
A Vájákhél (2Mózes 35-38:20.) szakasz, miután megismétli a szombat szentségének megőrzésére szóló utasítást, leírja, hogyan készült a Hajlék. A kapcsolat a Hajlék építése és a szombat megőrzése között – nyilvánvaló: "az, hogy megparancsoltam nektek a Hajlék felállítását és az ezzel kapcsolatos munkálatokat, nem jelenti azt, hogy a munkálatok hatályon kívül helyezik a szombatot". További halachikus kapcsolat a szombat és a Hajlékkal kapcsolatos munkálatok között, hogy mindazt a 39-féle munkát, ami a Hajlék felépítéséhez és alkatrészeinek elkészítéséhez kellett – tilos szombaton végezni. Itt fordul elő a szombati tűzgyújtás tilalma is.
A Pekudé (2Mózes 38:21-40:38.) szakasz a Hajlék építésének számadásával foglalkozik. Ennyi és ennyi arany, ezüst, stb. jött be a gyűjtőakció során, amiből ennyit és ennyit fordítottak ilyen és ilyen célokra. Sokkal több nyersanyag jött be, mint amire szükség volt és a maradékot a Hajlék (Szentély) kincstárában helyezték el. A Hajlékot a mesteremberek darabokban készítettek el, majd elhozták Mózeshez, aki összeszerelte a részeket és felállította a Hajlékot az egyiptomi kivonulás utáni második év első hónapjának elsején. 0 Cimkék:
Vájákhél; Pekudé
Ezen a héten két hetiszakaszt olvasunk:
Első hetiszakaszunk – Tázriá (3Mózes 12-13.) – az emberek, valamint az edények és ruhák tisztasági és tisztulási törvényeit tárgyalja, részletesen, kezdve a szülő nő tisztátalanságától, folytatva különböző leprás bőrbetegségekkel. Ezt – a cáráát, ami a bőrbetegség egy bizonyos fajtáját jelenti – Bölcseink kapcsolatba hozták a rossz nyelvekkel, ami szintén ragályos és veszedelmet jelent az emberiségre.
A második szakaszunk – Mecóra (3Mózes 14-15.) – a lepraszerű bőrbetegségek felismerésével és gyógyításával foglalkozik, ami a kohaniták feladata volt. Háromféle leprát különböztet meg az Írás: ami az ember testét, ruháit, illetve háza falait érinti. A beteget karanténba zárták, és a kohanita feladata volt megállapítani, elmúlt-e a bőrbetegség (cáráát), melynek különböző fajtáit e szakasz ismerteti. Bölcseink felfogása szerint a cáráát olyan – szellemi eredetű – betegség, ami büntetésként sújtja az embert különböző vétkek (mint pletyka, kibeszélés, rágalom, stb.) miatt. 0 Cimkék:
Tázriá; Möcorá
Ezen a héten két hetiszakaszt olvasunk:
Az első szakaszunk – Áchré Mot (3Mózes 16-18.) – a Jom Kippuri Szentély-szertartás módozatait, áldozatait, ismerteti, elsősorban azt a gyakorlatot, hogy a szolgálattevő főpap ún. "bűnbakot" küld a pusztaságba, amely "magával viszi Izrael népének vétkeit".
Ezenfelül a szakasz a zsidó élet szentségéről tárgyal, ezzel kapcsolatos vonatkozásban előírásokat tartalmaz.
A második hetiszakaszunkban – Ködosim (3Mózes 19-20.) – a mindennapi élet zsidó vetületének megszentelt volta a téma, és a Tóra részletesen kifejti az elvet, miszerint ez a "szentség" a Tóra parancsolatainak szigorú betartásában és a zsidó különállás – a népektől való elkülönülés – konzekvens megőrzésében merül ki.
"És elkülönítelek benneteket a népektől, hogy az enyéim legyetek" – mondja a Tóra. Bölcseink hozzáteszik: "Ha elkülönültök a népektől – az enyém vagytok. Ha nem – akkor odaadlak Nebuchadnecárnak és társainak"! (Torát Kohánim 10.) 0 Cimkék:
Ácháré Mot; Ködosim
Ezen a héten két hetiszakaszt olvasunk:
Az első szakaszunk – Böhár (3Mózes 25-26:2.) – a hetedik (Smitá) és ötvenedik (Jóbel) év szabályaival foglalkozik. Ahogy a hetedik nap – a szombat – pihenésre szolgál, ugyanúgy a hetedik évben pihentetni kell a földet; parlagon kell hagyni. Hétszer hét (vagyis) 49 év után jön a Jóbel év, amikor a földek visszamennek eredeti tulajdonosuk birtokába. Ugyancsak a Jóbel (jubileum) évben szabadulnak azok a zsidó rabszolgák, akik hetedik évben nem akartak szabadlábra kerülni, hanem inkább gazdáiknál kívántak maradni. A szakasz utolsó verseiben újfent figyelmeztet a Tóra a bálványimádás és a szombatszegés tilalmára.
A héten a második szakaszunk – Böchukotáj (3Mózes 26:3-27:34.) – amely Mózes harmadik könyvét fejezi be, összegzi az eddigieket. Választás elé állítja a népet. Ha hallgatnak az isteni szóra és betartják a Tóra parancsolatait – akkor minden jóban lesz részük, és az isteni kegyelem vigyázza lépteiket. Ha nem – ha elhagyják a Tórát és a bálványimádó, erkölcstelen népeket utánozzák – akkor lépésről lépésre mennek tönkre és haladnak a nemzeti, és az egyéni szerencsétlenség felé. 0 Cimkék:
Böhár; smitá; Böchukotáj
Ezen a héten két hetiszakaszt olvasunk:
Mátot (4Mózes 30:2–32:42.) szakasza elsősorban a fogadalmak érvényességéről, majd a Midján elleni büntetőexpdicióról szól. Utána összeszámolják a zsákmányt, és abból oadadják a kohanitáknak és a levitáknak a nekik járó részt. Ezek után a hadsereg tisztjei és katonái önkéntesen adakoznak az általuk zsákmányolt ékszerekből, mivel a harcok során egyiküknek sem esett bántódása. Ezután Reuvén és Gád törzsei azt kérik, adják nekik a Transzjordániában elfoglalt területeket, ahol dús legelők vannak, és ne kelljen átkelniök a Jordánon. Mózes először felháborodik kérésükön, majd beleegyezik kérésükbe azzal a feltétellel, hogy a két törzs harcképes férfiai vegyenek részt az honfoglaló háborúban.
Az negyedik könyv utolsó szakasza – Mászé (4Mózes 33–36.) – a pusztaságbeli 40 éves vándorlás térképét rajzolja meg, felsorolja a vezetők névsorát, akik majd az Országot felosztják a törzsek között és megismétli a menedékvárosok kijelölésének kötelességét.
0 Cimkék:
Mátot; Mászé
 Szakaszunk – Nicávim (5Mózes 29:9–30:20) – leírja, miként gyűjtötte egybe Mózes a nép apraját-nagyját, hogy utolsó figyelmeztetést intézzen hozzájuk: maradjanak hűek Istenhez és Tórájához. Mózes felvillantja a megtérés lehetőségét. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Nicávim
 Szakaszunk – Vájélech (5Mózes 31.) – leírja miként gyűjtötte egybe Mózes a nép apraját-nagyját, hogy utolsó figyelmeztetést intézzen hozzájuk: maradjanak hűek Istenhez és Tórájához. Mózes felvillantja a megtérés lehetőségét. Ezután személyesen meglátogatja a törzseket lakhelyükön (Vájélech) elbúcsúzik tőlük, és közli, hogy rövidesen megtér őseihez. Befejezi a Tóra leírását és átadja a Tórát a kohanitáknak, hogy helyezzék azt el a Frigyládában, a Kőtáblák mellé. A szakasz végén Mózes nekikezd búcsúéneke elmondásának. részletekEddigi hozzászólások: 0 Cimkék:
Vájélech
Ezen a héten két hetiszakaszt olvasunk:
Első szakaszunk – Chukát (4Mózes 19:1–22:1.) – a Vörös Tehén misztériumával kezdődik, majd a Pörlekedés Vizénél történt afférral, és annak következményeivel folytatódik. Megkerülik Edom földjét, miután királya megtagadja a kért átvonulási engedélyt, és meghal Áron Hor hegyén. Későbbi vándorlásaik során mérges kigyók marják meg a népet, és Mózes parancsot kap, hogy – ellensúlyozásul – rézkígyót csináljon, s aki ránéz, meggyógyul. A szakasz az emorita Szichon ellen viselt győzelmes háborúval fejeződik be.
Második szakaszunk – Bálák (4Mózes 22:2–25:9.) – részletesen leírja, hogyan bérelte fel páni félelemben Bálák, Moáb királya Bileámot, a mezopotámiai varázslót, hogy jöjjön és átkozza ki a határon felvonuló, Kánaánba készülő zsidó népet. Ezt Bileám "legjobb tudása szerint" meg is kísérli, de csütörtököt mond: átok helyett áldás jön a szájából.
Cimkék:
Chukát; Bálák; vörös tehén; prófécia; Bileám
|
Ajánló
A kormány előállt a gazdasági csomag 29 pontjával. Sok részletét, sok szempontból lehetne vizsgálni. Nyilván vannak benne jó és kevésbé jó dolgok. De maradjunk a saját házunk táján. A 29 között találunk ugyanis egy olyan pontot, ami kevesebb figyelmet kapott, pedig annál sokkal fontosabb. Nem is annyira a gazdaság közvetlen élénkítése, hanem a társadalom szerkezetének javítása érdekében, amely hosszú távon nyilván javít a gazdasági helyzeten.
Az adomány ugyanis ismét áfamentes lesz.
Tovább olvasom
Naptár konverter
Válaszd ki a polgári vagy a zsidó dátumot, és klikkelj a megfelelő nyílra!
Polgári naptár
Zsidó naptár
Ha a keresett dátum naplemente utáni akkor adja meg a következő polgári dátumot!
Hozzászólások
Netanjahu: A magyar zsidó élet újjáéledésének szimbóluma (3) S. aki nem SAKI: 2010-09-02 Google a SAKI szora:
\"The White-faced Saki, also... SAKI: 2010-09-02 A HOLOKAUSZTAL KAPCSOLATBA HALLOTTAM EGY ANEGDÓTÁT... Saki: 2010-09-02 Ritka kép dolgozó zsid ók A Talmud és az antiszemitizmus (135) Saki: 2010-09-02 Cion bölcse mit szólsz az ávós zsidókhoz itt nem i... fcsaba: 2010-09-02 Ha majd mindenki lenyugodott, megkérdezek tőletek ... fcsaba: 2010-09-02 Te meg mit .terrorizálod itten az embereket? nem e... “Nem hallatszik többé országodban Hamasz!” (25) Saki: 2010-09-02 A zsi dóknak ott a hatalmas Góbi -sivatag én ott t... fcsaba: 2010-09-02 ellenkirályságok, kiskirályságok,nemzetségek, törz... fcsaba: 2010-09-02 Kedves Saki! Azt látni kell, hogy az admin bizony ... Az emberi élet értéke (180) fcsaba: 2010-09-02 Én úgy tudom hogy a Popper megtért aztán...Atyáiho... Akor völgye: 2010-09-02 A természet mennydörgi a \"nem-et\"-írta a tud.fil... fcsaba: 2010-09-02 Fél lazaság fél győzelem! De vigyázz mert dialekt!... Ki teremtette Istent? (200) Fineás: 2010-09-02 Isten nem teremtett Lény, hanem Teremtő. Épp ezért...
Orosz Rulett Hamasz módra: az „Öntött Ólom” jogszerű (39) fcsaba: 2010-08-23 Akik nem érzik át mások fájdalmát nem \"szerencsés... fcsaba: 2010-08-23 Az élők sprából már nem törölnétek?
Micsoda nép... Nocrim: 2010-06-06 33/mo, lehet, hogy te még megsem születtél /1948.m... epzs: 2010-06-05 Jó hetet Mindenkinek, ! שבו–... epzs: 2010-06-04 MINDENKINEK SZÉP, MEGHITT, BÉKÉS SZOMBATOT! ( és 7... Miért házasodjunk zsidóval? - 3 (48) fcsaba: 2010-09-01 Én, néni mér mi? magyarul nem tudol? Ha azt akarod... fcsaba: 2010-08-31 Tiedbe se liliom! Nocrim: 2010-08-31 Metávéch dirot fcsaba: 2010-08-31 Kedves Admin. Belátom, hogy ami sok az már nektek ... fcsaba: 2010-08-31 Na, akkor lássuk azt a zs.vendégszeretetet! Menek ...
|
.jpg)
