Megmutatja, azt, ami a dolgok mögött van
Nagyon sok emberben él tévhit a kabbalával kapcsolatban. Sokan a világsztárok révén figyeltek fel rá. Kezükre kötnek egy piros szalagot, és azt hiszik, máris védelmébe vette őket egyfajta nem evilági hatalom. Vajon mi is a kabbala igazán? Erre a kérdésre válaszolt Köves Slomó.
– A kabbala szó szerint azt jelenti, hogy hagyomány. Valójában egy misztikus filozófiáról van szó, ami a zsidó vallással egyidős. A zsidó vallás a Biblia első öt könyvére, Mózes öt könyvére, a Tórára alapszik. A Tórának és a Bibliának a gyakorlati értelmezésén túl van egy elvontabb, misztikusabb értelmezése, aminek az a célja, hogy nem csupán azzal foglalkozunk, hogy mit, hogyan kell csinálnunk, hanem hogy ezeknek a dolgoknak, milyen misztikus, filozófiai magyarázatai vannak. Tehát a kabbalával gyakorlatilag a zsidó vallás létrejöttétől foglalkoztak. Hiszen a filozófiára mindenképpen szükség van, arra hogy tudjuk, minek mi van a hátterében, és a kabbalát, egyik nemzedék a másiknak adta. Nagyon sokáig azonban rejtett tudomány volt, melyet csak beavatottak tanulmányozhattak. Elsősorban azért, mert olyan nyelven íródott, amit egy egyszerű ember nem vagy esetleg csak félre érthetett volna. A Talmud, a zsidó bölcselet egyik alapműve azt írja, hogy négyen léptek be a kabbala kertjébe, közülük csak egy jött ki békével. Rabbi Akiva, aki békében ment be és békében jött ki. Hosszú időn keresztül a kabbala a beavatottaké volt, ezért is tartja magát az a tézis, hogy aki még nincs negyven éves, az nem tanulhatja.
– Napjainkra mégis nagyon sokan érdeklődnek és foglalkoznak a kabbalával. Mi történt, hogyan került ez ki az emberek közé?
– Igazából a kabbala tanulmányozásában változást a haszid irányzat megjelenése hozott, ami közel kétszázötven éves. A haszidok voltak azok, akik lefordították ezeket a kabbalisztikus tanokat az egyszerű emberek nyelvére. Olyan nyelvezetre, hogy a tanoknak és elvont tanításait is megérthessük, felfoghassuk.
– Mi ezeknek a tanításoknak a lényege?
– A kabbala tanítása négy nagy résszel foglalkozik: Isten, a világ, az ember, és ennek a háromnak az összekötője, mégpedig vallásunk szerint a Tóra és a Tórának és a Bibliának a parancsolatai. Mind a négy témában megpróbál egyrészt egyfajta racionális elmélkedésen keresztül, a másik oldalon a hagyományon keresztül átadott kabbalisztikus fogalmak segítségével választ adni arra, hogy mi micsoda. Mit jelent az, hogy Isten? Mit jelent a világ, mi az ember, mi az emberi lélek és mi az isteni parancsolatok mélyebb értelme? Mivel ez egy misztikus filozófia, nem egyfajta ezoterikáról van szó, ami csak van, és nem tudjuk értelmezni, hanem racionális magyarázat van az egyes fogalmak mögött. Ezek a fogalmak egyfajta isteni hagyományként maradtak ránk. Vannak olyan bibliai részletek, amelyek forrásanyagai a kabbalának. Ilyen például Ezékiel, vagy Ezsaiás látomásai, amikben különböző szintekről, szférákról beszélnek. A kabbala leírja azt, hogy ott van az isteni teremtőerő. Ha az emberre nézünk, az nyilván nem csak hús és csont, hanem ott van mögötte a lélek, és a kabbala kifejti, hogy mi az a lélek, és mik azok a mozgatóerők, amik az emberben vannak. Ha Istenről beszélünk, mi az Isten, – vele az egyetlen megfogható kapcsolatunk az a világ, amit megteremtett – de ennyiről szól-e csupán Isten, vagy van valami más is még, amiről beszélhetünk? Mit jelent Isten, hogy a végtelen és a véges hogyan tud összekapcsolódni? Magyarázza a teremtés fogalmát, hogy mi van a bibliai történetek mögött. Hogyan kell érteni a teremtés különlegességét, miért hat nap alatt teremtette meg a világot, és miért ebben a sorrendben. A teremtés egy egyszeri vagy egy folyamatos dolog. Ugyanígy ott van a magyarázat a bibliai parancsolatok mögött is, amik sok esetben nagyon racionálisak, miszerint ne ölj, ne lopj, ne paráználkodj. Sok esetben pedig teljesen érthetetlennek tűnnek, mint például, hogy ne keverd a tejest a húsossal, ami az étkezési szabályokban van. Ez a kabbala elméleti része.
– A kabbalát szokták gyakorlati ezoteriának is nevezni. Mi igaz ebből?
– A gyakorlati része egy olyan dolog, amivel vallásos zsidók kevésbé foglalkoznak. Tömören megfogalmazva, itt nem egyfajta abrakadabráról, – ez egyébként egy zsidó eredetű kifejezés, ami arámiul azt jelenti, hogy „teremtek, ahogy beszélek” – nem egyfajta varázslásról van szó. A gyakorlati kabbala azt jelenti, hogy ha valaki tényleg elmélyül ezekben a tanokban, és meglátja, hogy a fizikai entitás mögött van egy szellemi is. Egy magasztosabb, egy elvontabb, akkor ő maga is képes bizonyos mértékig a fizikai korlátokat levetni magáról. A fizikai világ kevésbé szoríthat korlátok közé, ha szellemi dolgokkal foglaljuk el magunkat.
Megjelent: Egység Magazin 19. évfolyam 67. szám – 2014. augusztus 7.