5. 📖 (Majdnem) mindent a Széder estéről

A Széder lefolyása

A széder-est lefolyása

A Széder-estéken a nős férfiak kitli-t (fehér halotti ruhát) öltenek, mivel, akárcsak a Félelmetes Napok során, hasonlítanak az angyalokhoz. Chábád szédereknél ez elmarad (náluk évente csak egyszer, Jom Kipurkor, viselnek kitlit). Az első estén rögtön a mááriv után kezdjük el a Szédert, és igyekezzünk nem elnyújtani, hogy még éjfél előtt elfogyaszthassuk az áfikomán-t. A második estén azonban lassabban is haladhatunk a Hágádá elmondásával, és kellő időt szánhatunk a magyarázatokra. De az első kezájit mácá-t mindenképpen még éjfél előtt fogyasszuk el. A következő dolgokat helyezzük a Széder-tálra: 1. Három kerek (ha lehet: kézi sütésű smúrá) mácá. 2. Zroá: szárnyas nyakcsontjának része. 3. Bécá: ép héjú keménytojás. 4. Máror: jól átmosott saláta és reszelt torma. 5. Chároszet: reszelt alma, körte és őrölt dió keveréke borral. 6. Kárpász: nyers hagyma vagy főtt burgonya. Van aki zellert vagy petrezselymet használ. 7. Sós víz. A tál lehet kerek vagy szögletes. Ha nincs külön szédertál, bármilyent lehet használni. Amennyiben a múlt évről maradt mácá-t biztonságos, cháméc-mentes helyen tároltuk, ebben az évben is felhasználhatjuk. A Széder-tálat kidus előtt készítsük el. A három mácá-t helyezzük tányérra, és mindegyik mácá-t takarjuk le külön-külön. A legfelső mácá-t tetején, a jobb felső sarokban helyezzük el a zroá-t; vele szemben, a bal felső sarokban a bécá-t; középen legyen a máror; a jobb alsó sarokban legyen a chároszet; a bal alsó sarokban pedig a kárpász; a koréch-hez használt cházeret (ugyanaz mint a máror) legyen középen. A sós vizet helyezzük csak a Széder-tál mellé. Amennyiben a szárnyas nyakcsontját nem sütöttük meg még az ünnep beköszönte előtt, ezt pótolhatjuk este is, de ebben az esetben a következő ebéd alkalmából egy részét el kell fogyasztanunk. Egyébként ügyelünk arra, hogy ebből ne fogyasszunk egyáltalán, nehogy összetévesszük a Peszách-áldozat húsával, ami szintén sült, de elmarad mivel nem áll a Szentély. Amennyiben a tormát elfelejtettük lereszelni, csak a szokásostól eltérő módon járhatunk el: ne tányérra, hanem papírra vagy műanyag fóliára reszeljük. Az ünnep napján tilos a salátaleveleket sós vagy ecetes vízben megmosni, mivel ettől az esetleg rajta lévő apró rovarok elpusztulnak. Elterjedt szokás, hogy a házban lévő összes aranyat és ékszert kitesszük a Széder-asztalra, az Egyiptomból kihozott nagy vagyon emlékére. A Hágádát hangosan, örömteli hangon olvassuk fel. A tizenöt szimánim-t, azaz a Rímes emlékeztető-t valamennyi résztvevővel együtt mondjuk el, még a kidus előtt; a Széder-est folyamán a megfelelő helyhez érve ismételjük el a megfelelő emlékeztető szót.

 

Kádés – Kidus

A kidus-t borral csordultig teli pohárra mondjuk. Lehetőség szerint vörösbort használjunk. A bort mi magunk is a pohárba tölthetjük. Van egy olyan szokás, mely szerint mások szolgálnak ki és töltenek, evvel is mutatva a szabadságot. Chászid szokás: Jobb tenyérben tartjuk a poharat, négy ujjunkat hajlítsuk a pohár köré, és a hüvelykujjunkkal támasszuk meg. A kidus-t állva mondjuk, a poharat legalább 24 cm-rel emeljük az asztal fölé. Amikor elkezdjük mondani a kidus-t, először a gyertyákra pillantsunk, amikor pedig az áldást mondjuk, a pohárra nézzünk. Ugyanígy járjunk el valahányszor kidust mondunk az év folyamán. A nőknek nem kötelező kidus-t mondaniuk, a Széder-est levezetője mondhatja a kidus-t, és ezáltal teljesíti a család kötelezettségét, ugyanúgy mint szombaton és más ünnepeken. Amennyiben a nők mégis szeretnének kidus-t mondani, ügyelniük kell arra, hogy ne ismételjék meg a sehechejánu-t, mivel ezt az áldást gyertyagyújtáskor már elmondták. [Ha a Peszách szombat estére esik, akkor a kidus elmondásával egyidőben mondjuk el a hávdálá-t is. A Boré möoré háés áldás elmondásakor ne érintsük egymáshoz a gyertyákat és ne pillantsunk körmeinkre; tekintetünket szegezzük a gyertyákra.] A négy pohár bor közül, melyet a Széder-est folyamán meg kell innunk, balra dőlve, támaszkodva, ez az első. (Vannak olyanok akik párnákat is használnak, hogy kényelmesebben támaszkodhassanak.) Vonatkozik ez azokra a gyerekekre is, akik már megkezdték a bát vagy bár micvá-ra való felkészülést. A dőlés csak a férfiakra vonatkozik. Ők dőljenek bal felé, még akkor is, ha balkezesek és bal kezükben tartják az evőeszközt. A pohár tartalmát lehetőleg egy hajtásra igyuk meg. Amennyiben ez nehezünkre esik, legalább a felét igyuk meg egyszerre. Ezt a mennyiséget mindenképpen meg kell innunk, mind a négy pohár esetében, még ha kényelmetlenséggel is jár. A legkisebb pohár amit használhatunk 88 ml (cc)-es. A négy pohár bort a Hágádá elbeszélése közben a megfelelő helyeken kell meginnunk. Amennyiben egyszerűen egymás után felhajtunk négy pohár bort, nem teljesítettük a négy pohár megivásának parancsolatát, és olybá tekintendő, mintha csupán egyetlenegy pohár bort ittunk volna.

 

Urchác – Kézmosás

A kárpász előtt mossunk kezet ugyanúgy, ahogy általában a kenyérnél tesszük, de ne mondjuk el az ál nötilát jádájim áldást (mert most még nem eszünk a pászkából). Abban az esetben is folytassuk a Széder normál sorrendjét, amennyiben önkéntelenül elmondtuk az áldást.

 

Kárpász

A hagyma vagy főtt burgonya egy darabját mártsuk a sós vízbe és mondjuk el a boré pri háádámá áldást; gondoljuk, hogy az áldás a salátára is és a tormára is (máror és a koréch) vonatkozik. Bal oldalra dőlés nélkül együnk. A kárpász maradékát ne helyezzük vissza a Széder-tálra.

 

Jáchác – A középső pászka kettétörése

Törjük két egyenlőtlen darabra a középső mácá-t. A nagyobbik darabot (Kabbalisztikus szokás szerint: öt kisebb részre törjük) elrejtjük, pl. a párnák közé; az étkezést végén ezt fogyasztjuk el áfikomán gyanánt (ld. Cáfun). A kisebbik darab a felső és az alsó mácá között marad.

 

Mágid – Belekezdünk a Hágádá elbeszélésbe

Részben takarjuk ki a mácá-t és ülve mondjuk el a hé láchmá ánjá kezdetű részt (ld. Hágádá 28–29. old.). A Má nistáná elkezdése előtt takarjuk le a mácá-t, húzzuk kissé félre a Széder-tálat és töltsük meg a második pohár bort. A Má nistáná-t mindenki ismétli azután, hogy a gyerek már elmondta (még akkor is, ha már az apa nem is él). Amikor a dám váés vötimrot ásán, a tíz csapást és a döcách, ádász böácháv-ot felsoroljuk (ld. 62–63. old.), ujjunkkal fröccsentünk (chászidok loccsantanak) egy kis bort egy törött edénybe. Összesen tizenhatszor. A kifröccsentett bor már nem használható. Töltsünk újra a pohárba. Amikor a mácá… má (ld. 68–69. old.) szavakat mondjuk, fogjuk meg a második és harmadik mácá-t az asztalkendővel együtt. Amikor a máror… má (ld. 72–73. old.) szavakat mondjuk, tegyük kezünket a márorra és koréch-hez használt salátára és a tormára.

 

Ráchcá

Kézleöntés a mácá-hoz, és ezúttal elmondjuk az ál nötilát jádájim áldást.

 

Moci

Vegyük kézbe a két ép és a megmaradt fél mácá-t az asztalkendővel együtt és mondjuk el a hámóci áldást.

 

Mácá

Még ne törjük meg a mácá-t. A legalsó mácá-t tegyük le, a többi maradjon a kezünkben, és mondjuk el az ál áchilát mácá áldást, amibe beleértendő a koréch-hez felhasznált legalsó és az áfikomán-ként használt, elrejtett mácá is. Törjünk le egy legalább 18 grammos darabkát mindegyikből és együtt (azaz mindkettőt egyszerre) fogyasszuk el miközben bal oldalunkra dőlünk. A moci-t ne mártsuk sóba. A máror-hoz, koréch-hez és áfikomán-hoz hasonlóan, a szükséges mennyiséget négy percen belül fogyasszuk el. Betegség esetén ehetünk 36 grammnál kevesebbet is, de 27 grammot mindenképpen el kell fogyasztanunk. A résztvevők is esznek a mácából. Mindenki maga mondja el az áldást. Kerüljük a felesleges beszédet a koréch utánig.

 

Máror

19 grammnyi máror-t (saláta és torma) mártsunk háromszor a Chároszet-be. Rázzuk le a rátapadó Chároszet-et. Mondjuk el az ál áchilát máror áldást, és gondoljuk, hogy az áldás a koréch-hez használt máror-ra is vonatkozik. Bal oldalra dőlés nélkül együnk, majd adjunk a résztvevőknek további salátaleveleket és tormát, hogy mindenki elfogyaszthassa a szükséges mennyiséget.

 

Koréch

Vegyünk kezünkbe 19 grammnyi cházeret-et (gondosan lecsepegtetett saláta és torma) és helyezzünk rá Chároszet-et, a felesleget pedig óvatosan rázzuk le. Törjünk le két darabot az alsó mácá-ról (összesen 18 grammnyit) és tegyük közé a cházeret-et. Mondjuk el a kén ászá Hilél (ld. 81. old.) szakaszt és balra dőlve fogyasszuk el. Gondoskodjunk arról, hogy valamennyi résztvevőnek jusson megfelelő mennyiségű cházeret és mácá.

 

Sulchán Oréch

Az ünnepi vacsora elfogyasztása alatt nem kell balra dőlni. A keménytojással kezdjünk; előtte mártsuk háromszor sós vízbe. Ne fogyasszuk el a zroá-t, vagy bármilyen más sült húst vagy szárnyashúst, nehogy összetévesszük a Peszách-áldozat húsával, ami szintén sült, de elmarad mivel nem áll a Szentély. Chászidok ügyelnek arra, hogy a mácá ne legyen vizes. Ennek elkerülésére takarják le. Halhoz és húshoz nem fogyasztanak mácá-t. A négy poháron felül az étkezés során ihatunk még bort. Annyit fogyasszunk, amennyi éhségünk csillapítására kell, de ügyeljünk arra, hogy az áfikomán elfogyasztásával lakjunk jól, nehogy az áfikomán elfogyasztása már nehezünkre essen.

 

Cáfun

Vegyük elő a rejtett mácá-t és törjünk belőle egy 36 grammnyi darabot áfikomán-nak. (Amennyiben ekkora darab elfogyasztása nehézséget okoz, elegendő egy 18 grammnyi darab is.) Bal oldalra dőlve fogyasszuk el; az első estén erre még éjfél előtt kerüljön sor. Az áfikomán elfogyasztása után a kötelező két pohár boron kívül mást nem ehetünk vagy ihatunk.

 

Bérách

Töltsük meg a harmadik pohár bort, még a Sir hámáálot előtt (ld. 86–87. old.). Győződjünk meg arról, hogy a poharak tiszták. Májim ácháronim: Asztali Áldás kezdése előtt az ujjainkat (a második ujjperecig) leöntjük. Szokás, hogy a Széder-estet levezető személy vezesse a bencsolást. Emeljük fel poharunkat az elején, s tartsuk úgy legalább a boné böráchámáv Jerusálájim ámén-ig (94–95. old.). A Jáále vöjávo szakaszban (ld. uo.) a zochrénu… letová, az ufakdénu bo livráchá és a vehosiénu… tovim szavak elmondásakor a vezető kissé emelje fel hangját. A jelenlévők minden egyes mondat után feleljenek „Ámen”-t, ha ugyanott tartanak a bencsolásban, mint a vezető, vagy ha a Jerusálájim ámén és a következő áldást között tartanak. A fent felsorolt szabályok az egész évre vonatkoznak, valahányszor bencsolunk. Bencsolás után emeljük fel poharunkat, mondjuk el a boré pri hágáfen áldást és igyuk meg a harmadik pohár bort. Töltsük meg a negyedik poharat, valamint Élijáhu serlegét. Vegyük kézbe az égő gyertyákat és nyissuk ki az ajtót, amely a Széder-estre használt szoba és az utca vagy az udvar között van, és ott mondjuk el a Sfoch chámátchá kezdetű szakaszt (ld. 100–101. old.). Azok, akik a szobában az asztalnál vannak mondják el ugyanezt (ülve is lehet).

 

Hálél

Fejezzük be a Hálél-t. Jó, ha ezt nem egymagunkban, hanem többekkel együtt mondjuk, így például feleségünkkel és gyermekeinkkel. Ilyenkor a vezető lesz az előimádkozó, a többiek pedig válaszolnak a refrénekkel. A négy Hodu kezdetű szakaszt (ld. 108–109. old.) a következőképpen mondjuk: A vezető elmondja a Hodu láSém-t, a résztvevők pedig elismétlik, majd elmondják a második verset, a Jomár… kezdetű szakaszt. Ezután a vezető is elmondja azt, a résztvevők pedig ismét a Hodu… szavakkal válaszolnak, majd a harmadik verssel, a Jomru-val folytatják. Így mondjuk végig. Az Áná-val kezdetű négy szakaszt először a vezető mondja, a résztvevők pedig elismétlik. Mondjuk el a boré pri hágáfen áldást és ürítsük ki a negyedik pohár bort, hogy elmondhassuk az ál pri… utóáldást. Az Élijáhu serlegében levő bort öntsük vissza az üvegbe.

 

Nircá

Mivel rendesen megtartottuk a Szédert, biztosak lehetünk benne, hogy az Örökkévaló kedvére tettünk. Mielőtt az első Széder-est után nyugovóra térnénk, a lefekvés előtti Sömá-ból csak az első szakaszt és a Hámápil áldást mondjuk el (Sámuel imája 161., 165. old.). A második este már ugyanazt mondjuk, mint rendesen.

  • Küldés emailben

Fejezetek