Elhallgatott igazság: a zsidóság végre megjelenhet a tananyagban

Az előítéleteket és az antiszemitizmust tápláló tudatlanságot akarja visszaszorítani az az alulról szervezett oktatási összefogás, amely a gyakorló pedagógusokból, történészekből, irodalmárokból álló szakértői csapat segítségével az oktatás tartalmát meghatározó kerettantervek és tankönyvek átdolgozásáért lobbizik a kormánynál. Talán sikerül elérniük, hogy az elhallgatott zsidó történelem és kultúra végre része legyen a magyar közoktatásnak. Az egyeztetések lassan haladnak, eredmények viszont már vannak.

oltiOlti Ferenc alulról szervezve, több zsidó szervezetet megkeresve – köztük az EMIH-et is – három éve kezdte meg az egyeztetést a kormány és az érintett tárcák képviselőivel. A megbeszélések célja volt, hogy a központosított, állami oktatás számára készülő kerettantervekben és tankönyvekben kellő súllyal szerepeljen a zsidóság története és kultúrája. Megdöbbentő ugyanis, hogy az oktatási rendszer múltbeli sokszori átalakítása ellenére mennyire nem tartalmaz a tananyag ismereteket a zsidósággal kapcsolatban, annak ellenére, hogy történetük része a magyar történelemnek. Az egyeztetések az utóbbi időben lényeges lendületet kaptak. A szükséges technikai feltételeket a Tett és Védelem Alapítvány biztosította, amely a szakértők munkájának szervezeti keretet ad.

Olti Ferenc a zsido.com-nak azt mondja, ebben az ügyben próbálnak egyeztetni, és már értek el eredményeket. 16 zsidó szervezetet keresett meg, kisebb civil szervezetektől nagyobb zsidó hitközségekig. Minden szervezet egyetértett abban, hogy az antiszemitizmus elleni legjobb fellépés az információnyújtás az oktatáson keresztül. Szakértők, gyakorló általános és középiskolai tanárok bevonásával megnéztük, mi szerepel a Nemzeti alaptantervben (NAT), amire a tantárgyakra és évfolyamokra, iskolatípusokra lebontott kötelező kerettantervek épülnek. Ezen kívül átnéztük a tanárképzés tartalmát, illetve a kimeneti követelményeket, azaz az érettségit – fogalmaz Olti Ferenc. Milyen sikereket ért el a kezdeményezés?

– A NAT-hoz fűzött megjegyzéseink jelentős részét elfogadták. De NAT-ot senki nem olvas, vagy tanít, az csak a kerettantervek kidolgozásának elvi keretét adja. Hatvan helyen sikerült változtatni a kerettantervekben, ami az irodalom, az erkölcstan és a történelem tantárgyakat érinti. Sikerült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által fejlesztett úgynevezett kísérleti tankönyvek tartalmával kapcsolatban még kéziratkészítés időszakában jelezni aggályainkat, és véleményünknek megfelelően alakítottak a könyvek tartalmán. Úgy tűnik, elértük, hogy felmenő rendszerben kivonják a rendkívül problémás Bánhegyi Ferenc-féle történelemkönyv-sorozatot (lásd keretes írásunkat – a szerk.) ötödik, hatodik és hetedik évfolyamon. Sajnos a nyolcadikos könyv még forgalomban marad egy évig, de a tartalmát átdolgozzák, a mi szempontjainkat is figyelembe véve – sorolja a példákat Olti Ferenc.

Az egyeztetéseket kormányoldalról Balog Zoltán, az EMMI-t vezető és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter képviseli hivatalosan, de Olti Ferenc elmondja, hogy szakmai kérdésekben az oktatásért felelős államtitkárság háttérintézményének, azaz a OFI-nak a munkatársaival egyeztetnek. – Pedagógiai ízlésünktől idegen ez a rendszer, amit az Orbán-kormány épített ki az oktatásban. Kritikusak vagyunk a tanszabadság erőteljes korlátozásával kapcsolatban. De ha már ilyen a rendszer, és kialakították a centralizációt, akkor érdemes ott beavatkozni, ahol a leghatékonyabban tudjuk befolyásolni azt a szemléletet, ami a tankönyveken, pedagógusokon keresztül eljut a gyerekekhez – mondja, utalva arra, hogy a központosítás miatt egy tárgyalópartner van, a kormányzat, és nem  több tucat tankönyvkiadó, valamint több ezer iskola.

Az egyeztetéseknek köszönhetően bekerült a tantervbe az ókori kultúrák bemutatásánál a görög, a római, a korai keresztény mellett a zsidó kultúra is. Eddig ugyanis hiányzott. Ahogy hiányzott a zsidóság története a középkorban, a középkori kereszténység antijudeizmusa, a rengeteg atrocitás, amit átéltek akkor a zsidók. – Nem volt szó korábban arról sem, hogy a Habsburg-ház uralkodása alatt milyen mértékű volt a galíciai bevándorlás. És arról sem, hogy az 1848-as szabadságharcban milyen pozitív volt a zsidók szerepe, akiket ezért kollektív büntetésben részesített Haynau a közreműködésükért. Sikerült elérni, hogy a kerettantervek része legyen, milyen kiemelkedő szerepe volt a zsidóságnak a polgárosodásban, Magyarország modernizációjában. És reményeink szerint az is részletesen benne lesz a tankönyvekben, mi vezetett a holokauszthoz – magyarázza Olti Ferenc.

A tárgyalásoknak köszönhetően Izrael államot sem csak a palesztin-izraeli konfliktus kapcsán ismerik majd meg a diákok, hanem mint azt az országot, ahol a Kárpát-medencén kívül a legnagyobb magyar ajkú diaszpóra él. Olti Ferenc hangsúlyozza, még sokat kell tenni azért, hogy a szakértői csapat által megfogalmazott észrevételek szervesüljenek az oktatási rendszerben. Különösen nagy a feladat a tanárképzés tartalmával kapcsolatban. Reményét fejezte ki, hogy az kormány valóban betartja, amit ígért, és átvezeti javítási javaslataikat a készülő tankönyvekben. Erre a szakértői szintű visszajelzések alapján komoly esélyt lát.
Az igazság pont elég

szunyoghA zsido.com megkérdezte a történész szakértők munkáját összefogó egyik szakértőt, Szunyogh Szabolcs újságírót, hogyan látja a három éve tartó egyeztetési folyamatot. – Haladunk előre, lépésről lépésre. De még mindig nem egyértelmű például, hogy kivonják-e a Bánhegyi-féle nyolcadikos tankönyveket vagy sem. Az állam által fejlesztett kísérleti tankönyvek szerzői jó szándékúak, de nem a ma érvényes történelemtudományi vonulathoz tartoznak – fogalmaz megkeresésünkre Szunyogh Szabolcs. A szakértő szerint a kísérleti tankönyvek is számos problémás kijelentést tesznek. Példaként említi, hogy a gyerekek azt olvashatják, hogy Szűz Mária a Szentlélek hatására került áldott állapotba, így született Jézus, ahelyett, hogy azt mondaná, a keresztények szerint történt így.

A készülő új tankönyvekkel kapcsolatban is említ példákat. A szakértői munkájuk során hiányolták, hogy a tankönyvek nem hangsúlyozzák eléggé a zsidóság szerepét se a világ, se a magyarországi polgárosodásban. Nem került be a zsidók 1848-as áldozatvállalása, pedig a zsidók és a bihari nemesség anyagi áldozatvállalása nélkül nem lett volna meg a Kossuth-bankók fedezete, miként az sem szerepelt a kéziratokban, hogy az első világháborúban a magyar hadseregben tízezer zsidó katona esett el. (Orbán Viktor a magyar zsidóság első világháborús áldozatvállalásáról beszélt január végén a Kozma utcai zsidótemetőben  az első világháborús hősi parcella felújítása alkalmából tartott megemlékezésen. A miniszterelnök szerint az ország területének megvédése sem 1914-1915 telén, sem a későbbiekben aligha sikerült volna a magyar zsidó közösség hősies magatartása és áldozatvállalása nélkül.)

Szunyogh azt is megemlíti, hogy a numerus clausus tárgyalásánál eredetileg nem került be a kéziratba, hogy a magyar tudósok, művészek miért menekültek el az országból, és hogy emigrációjuk nem csak a zsidó közösség, hanem az egész magyar nemzet vesztesége. De a szakértői csapatnak úgy tűnik, sikerült ezeken a ponton is megváltoztatni az eredeti szöveget, ahogy a magyar katonák bizonyos bűntetteit sem lehet megkerülni. – Szembe kell nézni Újvidékkel és Kamenyec-Podolszkkal. Ha ezt a tankönyvekben el lehet érni, sokat léptünk előre. Az a célunk, hogy olyan tankönyvek kerüljenek a gyerekek elé, amelyek az antiszemita kategóriák sugallását lehetetlenné teszik. Hogy olyan könyvekből tanítsanak a tanárok, amelyekből csak az igazságot lehet tanítani, ne legyen más választásuk. Az igazság pont elég – mondja.

 

Pozitív, de sztereotip

pécsiPécsi Katalin irodalomtörténész, aki szintén tagja a szakértői csapatnak, a készülő magyar nyelv- és irodalom tankönyvek kéziratait vizsgálta át. Azért is fontos számára ez a munka, mert úgy érzi, az antiszemitizmus növekszik Magyarországon. Pécsi Katalin korábban a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban dolgozott, ebből az időszakból idéz fel egy történetet. – Hallottam, diákok hogyan beszélnek tanárokkal a zsidóságról. Úgy, mint egy elmúlt népről, mint a régi rómaiakról például – mondja, hozzátéve, ezért is szükséges javítani a tankönyvek tartalmát.

 

Az egyeztetésekhez Pécsi Katalin felemás módon viszonyul. – Egy szakmailag elfogadhatatlan koncepció részeivé válunk – fejti ki, utalva az oktatási szerkezeti átalakításokra. – De gondolnunk kell azokra a diákokra, akik tényleg csak a tankönyvekben találkoznak a zsidósággal kapcsolatos témákkal. Ezért veszek részt a szakértői munkában. Azt szeretnénk, ha a zsidókkal szembeni attitűd változna, és ezen pedagógiai eszközökkel szeretnénk segíteni a tankönyveken és a kerettanterveken keresztül.

Jó lenne, ha a tanárok ki mernék mondani, hogy a zsidók mit adtak, adnak Magyarországnak és a világnak – vallja. Pécsi Katalin az átvizsgált tankönyvekkel kapcsolatban azt mondja, egyelőre nem talált ordító hibákat, de az is igaz, hogy az érzékeny témákkal teli, huszadik századot feldolgozó időszak kéziratát nem kapta még meg a csapat elolvasásra.

Mi váltotta ki a leghevesebb vitát? – Az egyik nyelvtankönyvben a retorikáról szóló fejezet Ravasz László püspöktől idéz egy szónoklatot. Ravasz László hírhedt antiszemita volt. Az volt a véleményünk, hogy vannak a történelemben más nagyszerű szónokok, akiknek a nevéhez nem tapadnak ilyen ügyek – fejti ki. Pécsi Katalin azt is fontosnak tartja, hogy olyan regényekben, ahol szó esik zsidókról, például Mikszáth Szent Péter esernyőjében, a tankönyv említse meg, hogy a regény zsidó szereplője bár pozitív figura, de sztereotip az ábrázolása. Kis dolognak tűnik, mégis szimbolikus, a szakértői csapat elérte, hogy a tankönyvekben ne „keresztneveket” említsenek, hanem „utóneveket”. Mint ahogy azt is, hogy ne „Ószövetséget” írjanak, hanem „Héber Bibliát” az adott fejezetekben. Javaslatot tett arra is, hogy amikor Molnár Ferenc életrajzát taglalja a könyv, akkor legyen a szövegben ott, miért kellett elhagynia Magyarországot és miért kényszerült emigrációba az író a harmincas évek végén. – Azért mert zsidó volt és elüldözték – szögezi le. Pécsi Katalin szerint azt is elfogadták az OFI szakértői, hogy a XIX század végének költészetének tananyagát összeállítva ne feledkezzenek meg Vajda János mellett a zsidó származású Kiss Józsefről sem, aki a modernizmus egyik előfutára volt.

Persze, ezek egyelőre csak ígéretek. A kinyomtatott példányokból derül majd ki, mit sikerült elérni.

ÓMD

A Történelemtanárok Egyletének elnöke, Miklósi László elemzést készített „A zsidóság helye a magyar tankönyvekben 1920 és 1945 között” címmel. (A tanulmányt a „Sorsok Háza – Európai oktatási Központ” szakmai tartalmáért felelős Közép és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány megbízásából írta.) Ebben az elemzésben Miklósi részletesen indokolja, miért tartja elfogadhatatlannak a Bánhegyi-féle nyolcadikos tankönyvet. – A könyv így ismerteti Hitler életrajzát. „Bécsben alakult ki benne az a meggyőződés, amely szerint minden politikai és társadalmi bajért a zsidók és a marxisták a felelősek.” „Szervezőkészsége és szuggesztív szónoklatai révén hamarosan a párt vezére azaz Führere lett.” A sörpuccsot merész tervnek minősíti a szerző. Börtönbe zárásából „erkölcsi tőkét kovácsolt”. Beszédei „hitelesnek és meggyőzőnek tűntek”. „…nem nyugodott bele a Németország számára megalázó versailles-i békébe.” A fentiek alapján a diák bátran rokonszenvezhet is Hitlerrel – írja Miklósi László, hozzátéve, hogy a tankönyv nem magyarázza egyebek mellett a bűnbak fogalmát, a bűnbakképzés, a demagógia lényegét sem. Miklósi elemzéséből kiderül, hogy a tankönyvszerző nem ír a fajelmélet tudományos és erkölcsi tarthatatlanságáról. A TTE elnöke szerint Horthyról is különös modorban értekezik Bánhegyi Ferenc. – Hosszú, idealizált életrajzot közöl Horthyról. Ebben nincs előre utalás pl. arra, hogy posztján maradt a német megszállás után. Nem érinti a zsidósággal kapcsolatos tetteit sem, miként a kiugrási kísérletről sem esik itt szó. A kiemelkedő tudósok, Nobel-díjasok ismertetésekor szóba sem kerül, miért kellett elhagyniuk hazájukat. Ez az elhallgatás is párját ritkítja a tankönyvek között – áll az elemzésben. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet jelezte: az inkriminált tankönyv „nem változatlan formában, hanem egy alapos, szakszerű, a tankönyv szemléletét is befolyásoló átdolgozási és engedélyezési eljárást követően kerül majd kiadásra”. Miklósi László szerint azonban a könyv átdolgozhatatlan.

Képek forrása:

Olti Ferenc portré: Keren Hajeszod

Miklósi László portré: Magyar Narancs

Szunyogh Szabolcs portré: 168 Óra

Pécsi Katalin portré: Facebook

  • Küldés emailben