A napokban közöltük a szatmári rebbe levelét, melyben megtiltotta híveinek az izraeli választásokon való részvételt. A lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi azonban épp az ellenkező álláspontot képviselte.
Nem volt még egy vallási vezető az elmúlt nemzedékben, aki olyan gyakran és olyan lelkesedéssel beszélt volna az izraeli politikáról, mint a lubavicsi Rebbe. Az izraeli vezetők pedig bíztak benne, és rendszeresen meglátogatták őt áldásért és tanácsért. Menáchem Begin, Ariel Sáron, Mose Kácáv és Benjámin Netánjáhu egyaránt tiszteletét tette nála.
1977-ben például, amikor Menáchem Begin miniszterelnök tárgyalásra érkezett Washingtonba Carter amerikai elnökhöz, így beszélt: „Egy ilyen találkozó nagyon fontos a jövő szempontjából, ezért a Rebbe, a mi nagy tanítónk áldását kértem. Schneerson rabbi csodálatos zsidó ember. Mindannyian tiszteljük őt, mindannyian elfogadjuk az ítéletét… áldása nagyon fontos a számomra. Remélem, hogy ezzel erőt ad nekem és kiemelkedő jelentőségű küldetésemnek…”
A Rebbe élesen elítélte a hatnapos során felszabadított területek átadását, és fontosnak tartotta, hogy az izraeli zsidókra elsősorban zsidókként, ne pedig politikai hovatartozás szerint tekintsenek a politikusok is. Emellett azonban sokat dolgozott azon is, hogy elérje: a visszatérési törvényt úgy módosítsák, hogy csak a vallásjog szerint is zsidónak számító emberek kaphassanak automatikusan jogot a letelepedésre. Azt is fontosnak tartotta, hogy a zsidók minden egyes izraeli választáson részt vegyenek, és olyan pártra szavazzanak, amelyik a lehető legjobban testesíti meg a Rebbe határozott elképzeléseit Izrael Állammal kapcsolatban.
„A legnagyobb őrültség lenne visszavonulni az új határoktól. Ezzel kijelentenénk, hogy nincs bizalom az izraeli kormányban, nem hiszünk a saját erőnkben, és csak külső nyomást vonnánk magunkra általa. Azonnal fel kell hagyni azzal a törekvéssel, hogy a nem-zsidó népek kegyét keressük. Ez soha nem segített a múltban és a jövőben sem fog. Izrael határozatlanságának meg kell szűnnie. Ki kell gyomlálni a diaszpóra mentalitását Izrael földjéről.” – mondta a Rebbe egyik találkozásuk alkalmával a néhány éve elhunyt egykori miniszterelnök Áriel Sáronnak.
A Rebbe ezen álláspontját a zsidó hagyományra és annak forrásaira alapozta, és az aktuális történelmi-politikai eseményeket is a tórai történetek, valamint talmudi döntések fényében értelmezte és magyarázta. Izraelt és benne Jeruzsálemet is megvédte, mint a zsidók elidegeníthetetlen tulajdonát, és beszédeiben felháborodottan szólt arról, hogy amikor Jeruzsálemet mint három vallás fővárosát említik, a zsidókat hagyják utoljára. „Jeruzsálem nem csupán háláchikus szempontból tartozik a zsidó néphez. Történelmi dokumentumok ellentmondás nélkül bizonyítják, hogy Izrael fővárosának Dávid király Jeruzsálemet tette meg. A keresztények és az arabok csak ezer évvel később érkeztek.”- mondta egy 1970-es beszédében.
1976-ban pedig: „A helyzet olyan mélyre süllyedt, hogy beleegyeztek abba, hogy bármiféle területet átadnak az araboknak, amit csak ők kívánnak… Ha ezt Karl Marx nevében tennék, az teljesen érthető lenne, de miért teszik ezt a Tóra nevében?”
A Rebbe az államalapítást megelőző Balfour dekrétummal kapcsolatban is meglehetősen kritikusan fogalmazott, mivel, mint mondta, az egyetlen nem-zsidó véleményére alapozza a zsidó haza szükségességét. A zsidóknak azonban, a Tóra alapján, elidegeníthetetlen tulajdona Izrael földje, ezért a politikusoknak erre kell alapoznia a zsidó haza szükségességét. A Camp David-i egyezmény következményeként aláírt izraeli-egyiptomi békéről is sarkos véleményt alkotott: „Hát ki látott már ilyet? Két ország békét köt. Az egyik mindent odaad, míg a másik semmit nem ad ezért cserébe. És az egyetlen, amit nyerünk vele, az az, hogy elutazhatunk megnézni a piramisokat!? Láttak már valaha ilyen fantasztikus eredményt?”
1984-ben a Rebbe ezt mondta Netánjáhunak: „A hazugságok házába lép be, és amikor már ott lesz, emlékeznie kell arra, hogy akkor is, amikor a legsötétebb helyen van, az a dolga, hogy fényt gyújtson… 119 emberrel kell majd megküzdenie. De semmiképpen nem kell aggódnia, mivel az Örökkévaló az Ön oldalán áll.”
A Rebbe kompromisszumok nélküli politikát látott helyesnek Izraellel kapcsolatban, és nyíltan megfogalmazta azt a problémát, melyen az izraeli politika a mai napig képtelen volt túllépni: „Egyáltalán semmi értelem, vagy logika nincs azon elgondolás mögött, hogy csak bizonyos helyszíneken telepedünk le ahelyett, hogy a határ által meghatározott egész területet benépesítenénk, mivel a nemzetközi felháborodás és Izrael folyamatos kritikája ugyanakkora mértékben van jelen, akármit is csinálunk!”
A magyarországi születésű, az izraeli hadseregben szolgáló, majd Amerikában letelepedett orvosnak, dr. Shmuel Katznak pedig így érvelt: „Az izraeli kormány saját maga hozta létre a demográfiai problémát azáltal, hogy nem utasította ki a hatnapos háborúban ellenünk harcoló arabokat… Úgyhogy most ne jöjjön a kormány azzal, hogy demográfiai probléma van, és ne fogja erre azt, hogy vissza kell vonulnunk a területekről ahelyett, hogy annektálnánk azokat Izrael Államba. Elismerem, hogy az országban lakó, nagyszámú arab népesség problémát jelent, de mi a jobb alternatíva? Jobb lenne, ha ez a terület független palesztin, vagy jordán állam lenne, melyben másfél millió arab lakik lőtávolságra, akik háborút indíthatnak minden egyes zsidó város és falu ellen?” – vázolta fel a Rebbe már 1978-ban a kétállami megoldás egyik alapvető problémáját. „Izrael földjét az Örökkévaló adta nemzedékünknek nyílt csodák által. Kétségtelen, hogy tilos hozzányúlnunk. Senkinek sincs joga hozzányúlni, mivel ez az örökké tartó jussunk. Izrael földje, melyet az Isten adott nekünk, a világ minden egyes zsidójához tartozik, az elmúlt nemzedékek zsidó tagjaihoz és gyermekeinkhez, unokáinkhoz.”
zsido.com
Forrás: JPress, rebbe.org, Arutz7
|
Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.
A zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről. A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját. Az EMIH technikai száma: 1287 |