A pogromért felelős főmufti ma példakép a Palesztin Autonómia területén.
1941 júniusának első két napján – sávuot ünnepén -, Bagdad muszlim lakosai véres pogromot rendeztek a város zsidó negyedében. Kétszáz zsidó vesztette életét, több ezren sebesültek meg, számtalan üzletet és otthont fosztottak ki és gyújtottak fel. A túlélők ál-Fárhud néven emlékeznek a történtekre. A pogrom hírét örömmel fogadták az arab világban és a náci Németországban is.
A mészárlást követő héten a britek elűzték Irak nácibarát kormányát, mely egy puccsot követően irányította az országot két hónapon keresztül, Rasid Ali vezetésével. Az angolok vizsgálóbizottságot állítottak fel a pogrom kivizsgálására, mely megállapította, hogy az elsősorban a Radio Berlin uszító adásainak, illetve az iraki német konzul, Dr. Fritz Grobba és az egykori jeruzsálemi főmufti, a Hitler barátjaként számon tartott Hádzs Ámin Huszeini tevékenységének volt köszönhető. A főmufti alapította az első arab nyelvű, náci ideológiát terjesztő rádióadót, mely olyan nyugatellenes és antiszemita ideológiát propagált, ami hamar megtalálta a kapcsolódási pontokat a radikális iszlamizmussal és az arab nacionalizmussal.
A rádió egyik főmunkatársa Junusz Báhri volt, aki büszkén hirdette, hogy “ő volt az első arab, aki kollaborált a nácikkal”. A pogrom előtti napokban így lázította a bagdadiakat: “A zsidóság nem más, mint a cionizmus és a szabadkőművesség keveréke, mely Angliában építette ki hídfőállásait, hogy onnan kövesse el gaztetteit. Az arabok már harcoltak a zsidókkal, és 1400 évvel ezelőtt kiűzték őket az Arab-félszigetről, Mohamed próféta vezetésével. A zsidók kijelentették, hogy nemzeti otthont kívánnak létrehozni abban a Palesztinában, mely az arab nemzet vitathatatlan tulajdona. A zsidók mindenhol utálat tárgyai, ahogy a Korán is írja: Az emberiség legfőbb ellenségei azok, akik megbíznak a zsidókban.”
A pogrom utáni napokban Báhri a zsidókat tette felelőssé a mészárlásért, amiért azok, állítása szerint, brit propagandát terjesztettek a lakosság körében, és az iraki hadsereg után kémkedtek az angolok számára.
A Farhud áldozatainak tömegsírja
A mufti szintén az első volt az arab vezetők között, akik üdvözölték a nácik hatalomra jutását Németországban. Hitler beiktatása után nem sokkal már a jeruzsálemi német konzulátuson volt, hogy bejelentse: “A palesztinai muszlimok lelkesen üdvözlik az új német kormányt és örömmel várják a fasizmus elterjedését a régióban”. A mufti volt az, aki az 1920-as pogromsorozatot kirobbantotta a Szentföldön, amiért a britek tíz év börtönre ítélték, bár sikerült idejében elhagynia az országot. Ő volt az, aki 1929-ben ismét fellázította az arabokat a zsidók ellen: az ezt követő vérengzésnek 133 zsidó esett áldozatul, és az ősi hevroni zsidó közösség is megszűnt. Szintén ő állt az 1936 és 1939 közötti arab felkelés mögött is, melyben több száz zsidó vesztette életét. Miután a brit hatóságok elől Irakba menekült, az ottani zsidók ellen folytatta a lázítást. Aktív résztvevője volt a nácibarát bagdadi puccsnak is, majd annak bukása után Teheránba, később Berlinbe menekült, és ott is halt meg. A náci bábkormány bukásáért természetesen a zsidókat tette felelőssé: “Az ötödik hadoszlop nagy szerepet játszott a mozgalom bukásában. A sokféle ellenséges elem közül a zsidók voltak a legjelentősebbek. A telefonközpontokban dolgozó zsidók jelentést tettek mindenről a bagdadi brit nagykövetségnek. Ugyanezt tették a postán és a távírászoknál dolgozó zsidók is.”
1948-ban, miután az ENSZ döntött a zsidó állam létrehozásáról, Irakban törvényellenesnek nyilvánították a cionista tevékenységet. Ez a rendelkezés indokot szolgáltatott a zsidók tömeges elbocsájtásához az állami hivatalokból, illetve az állandósult rendőri razziákhoz a zsidó otthonokban és intézményekben. Az ezt követő három év alatt 120 000 zsidó vándorolt Izraelbe. A korábban a bagdadi lakosság egyharmadát kitevő zsidó közösség mára teljesen eltűnt.
A mufti és Hitler
Napjainkban a mufti az egyik legtöbbre tartott arab történelmi személyiség a Palesztin Autonómia területén, nevét számos intézmény és közterület viseli, eszméit pedig széles körben oktatják az iskolákban.
Forrás: Arutz7