Rajta utazott az első izraeli űrhajós is.
2003. január 16-án indították 28. útjára a Columbia űrsiklót. A felszállás során a burkolat kissé megsérült, ám a pályára állításnál ez nem okozott gondot. Mégis ez lett a Columbia veszte: amikor két héttel később, február 1-jén – héber dátum szerint svát hónap 29-én, azaz pontosan 16 éve – vissza akartak térni a földre, akkor a légkörbe belépve, a sérült hővédő réteg miatt, 16 perccel a tervezett földet érés előtt az űrsikló darabokra esett. A rajta utazó hét űrhajós, köztük az első izraeli űrhajós, az Izraeli Légierő egyik vadászpilótája, Ilán Rámon életét veszítette.
Rámon első izraeli űrhajósként fontosnak tartotta, hogy bizonyos tárgyakat magával vigyen, annak ellenére, hogy ő maga nem volt vallásos. „Úgy érzem, minden zsidót és minden izraelit képviselek”- mondta, és ennek megfelelően kóser ételt, kidushoz való serleget és egy tóratekercset is magával vitt az űrbe. Az űrbeli szombattartáshoz Cvi Konikov Chábád rabbi tanácsát is kikérte. A Wolferman családnéven született Rámon (nevét a légierőhöz való csatlakozásakor változtatta meg) édesanyja és anyai nagyanyja holokauszt-túlélők voltak, így egy ceruzarajzot is magával vitt az űrbe a Jád Vásem Múzeumból, melyet a 16 évesen Auschwitzban meghalt Petr Ginz készített. A címe: Holdbéli táj. A magával vitt, miniatűr tóratekercs szintén a holokauszt emlékét őrizte: egy Bergen Belsen-i túlélőtől kapta. Magával vitt továbbá egy szögesdrótból készült mezuzát is, valamint a Rebbe egy dollárját is.
Ilán Rámon űrben vezetett naplóját csodával határos módon megtalálták a roncsok között, és évek kitartó munkájával részben olvashatóvá is tették. „Ez az első olyan nap, amikor azt érzem, hogy valóban az űrben élek. Olyan ember lettem, aki az űrben él és dolgozik.”- írta.
Ilán Rámonról, valamint fiáról, Ászáfról nevezték el Izrael legújabb, nemrégiben megnyitott éjláti repülőterét. Ászáf a légierő pilótájaként vesztette életét. Ilán Rámon özvegye, Rona nemrégiben hunyt el.
Emlékük legyen áldott!