Sávuot ünnepe idén különösen aktuális kérdéseket állított fókuszba a Zsilip zsinagógában. A rendezvényen Nemes Dániel, Dr. Preisz Éva Eszter, Puzsér Róbert, valamint Katz Dávid és Rózsa Péter osztották meg gondolataikat. Olyan témák kerültek elő, mint az antiszemita narratívák térnyerése a nyugati médiában, a zsidó identitás 21. századi kihívásai. Illetve szó volt a holokauszt okozta transzgenerációs traumák hatásáról a mai közösségekre. Az est folyamán több nézőpontból is megvilágították, milyen látható és rejtett erők formálják ma a zsidóság helyzetét világszerte.
Hogyan működik az antiszemita propaganda a nyugati társadalmakban? Miért nem tudják sokan feldolgozni a családi múltjukból örökölt terheket? És mit jelent ma zsidónak lenni egy holokauszt utáni Európában? A Zsilip zsinagógában tartott, sávuot alkalmából szervezett beszélgetés résztvevői nyíltan szóltak a torz média narratívák, az antiszemita előítéletek, a nemzedékeken átívelő traumák és az identitásválságok kérdéséről – gondolatébresztő és sokszor kényelmetlen őszinteséggel.
Antiszemita kommunikációs gépezettel Izrael ellen
A kicsivel 19 óra után kezdődő sávuoti rendezvény első felszólalója Nemes Dániel kiberbiztonsági szakértő volt, aki Izrael hazai és nemzetközi médiában tapasztalható torz, vagy akár hazug megítéléséről tartott előadást.
A szakember egy friss, szinte a teljes médián végigfutott hír ismertetésével kezdte, miszerint izraeli tankok lőttek a segélyért várakozó palesztin tömegbe a GHF segélyponton. Az információt a Telextől kezdve a 444-en át rengetegen lehozták, miközben semmi valóságalapja nincsen – hívta fel rá a figyelmet Nemes Dániel. Izrael ugyanis miért áldozna pénzt, energiát és katonákat a segélyosztásra csak azért, hogy utána belelőjön a tömegbe? – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy a hírt egyébként Izrael és az amerikaiak is cáfolták, amellett, hogy semmilyen tényleges bizonyíték nem került elő.
Alaptalan, vagy – ahogy Nemes Dániel fogalmazott – mínuszosként megírt hírből azonban bőven akadt még. Nemrég az is végigfutott szinte a teljes magyar médián, hogy több mint 12 ezer izraeli katona írta alá a gázai hadjárat ellen tiltakozó levelet, vagy a Telex egy BBC-cikkben szereplő „54 ezer palesztin áldozatot” „70 ezer áldozatként” fordított le, megtoldva az eredeti számot 26 ezerrel. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Hamasz informatikai központja az ENSZ helyi szervezetének, az UNRWA-nak a központja alatt volt, ahova beléptetőkártyákkal lehetett bejutni, ez azonban „valahogy nem tűnt fel az ENSZ-alkalmazottainak”.
Nemes Dániel arról is beszélt még, hogy Iránnak és Katarnak köszönhetően számtalan nyugati országban vannak úgynevezett „alvó csoportok”, amelyek egyetlen intésre megkezdik az antiszemita uszítást. Az első, nyugati országban tartott palesztinpárti tüntetést 2023. október 7-ének délutánjára jelentették be. Amikor még az ellentámadás sem kezdődött meg, tehát semmilyen relevanciája nem volt a „kiirtott palesztinok melletti kiállásnak” – fogalmazott. Emellett a különböző nemzetközi segélyszervezetek kerültek még szóba, amelyeket mind megfertőzött az antiszemitizmus és a terrorizmus, valamint a zsidóellenesség melegágyának számító amerikai egyetemek, amelyeket elképesztő összegekkel finanszíroz(ott) Katar.
A világhírű holokauszt-túlélő, Victor Frankl gondolatai
Következőként Dr. Preisz Éva Eszter pszichiáter vette át a mikrofont. Ő a család, az őseink és a különböző transzgenerációs traumák témakörében tartott előadást. Mint mondta, a mózesi kőtábla 5. parancsolata szerint tisztelni kell a szülőket, a felelősséget azonban nem szabad magunkra venni. Ugyanis a szülők sorsát nem tudjuk magunkra vállalni. Ám ha arra törekszünk, hogy megértsük, miért lettek olyan emberek, amilyenek, könnyebb a dolgunk.
Preisz Éva szerint a szülők tisztelete nem csak egyéni, de a közösség szintjén is fontos. Hiszen ez biztosítja az összetartást, végső soron pedig a fennmaradást.
Victor Frankl holokauszt-túlélő és pszichoterapeuta munkásságát is megemlítette, akinek a tanait úgy lehetne összefoglalni: maga és mások szenvedései révén jutott arra a következtetésre, hogy a legabszurdabb, legfájdalmasabb és legembertelenebb helyzetben is van az életnek egy lehetséges értelme, amely magyarázattal ruházza fel a szenvedést is. Ez a felismerés alkotta Frankl logoterápiájának alapját is. Preisz Éva ezután a transzgenerációs öröklésről beszélt, amely minden kelet európai család életét meghatározza – akár tudják, akár nem.
A szakember szerint három pontban lehetne összefoglalni a mondandóját. A múltnak helye van az életünkben, Victor Frankl elmélete alapján a szenvedésnek is értelmet lehet adni. Illetve a transzgenerációs elmélet alapján, amit nem ismerünk fel, az irányítani fog minket.
Puzsér zsidósága holokauszt alapú
Nagy érdeklődés övezte Puzsér Róbert publicista debütálását a közösségben, aki a zsidó identitás ellentmondásairól értekezett. Mint mondta, az európai zsidó identitás nem elválasztható a holokauszt borzalmaitól. Ez alapjaiban határozza meg, itt nem lehet olyan felszabadultan zsidónak lenni, mint például Amerikában.
A saját zsidó identitása kapcsán is megjegyezte, hogy számára ez csak a holokauszthoz való viszonyában létezik. A publicista úgy véli, hogy a zsidókkal kötött tórai szövetség sok szempontból meghaladott, és egy új erkölcs van születőben.
Még egy antiszemita sem kételkedik a zsidók tudásában
Ezután Katz Dávid újságíró vette át a stafétát, aki szerint, ha a „gyenge zsidóról” esik szó, ez soha nem a szellemi képességeket jelenti, hiszen a zsidók eszét még az antiszemiták is elismerik. Végezetül pedig Rózsa Péter újságíró következett, aki részben Nemes Dániel előadásához kapcsolódva arról beszélt: olyan sok hazugság terjed Izraelről a nemzetközi közvéleményben és a médiában, hogy sokszor még olyan emberekre is ráragad, akik egyébként nem osztják ezeket a nézeteket.
Szót ejtett a nyugati és amerikai zsidó értelmiség berkeiben felbukkanó anticionizmusról is, amelyet szerinte az a trauma fűthet, hogy 6 millió embert kiirtottak a közösségből. Rózsa Péter reagált Nemes Dánielnek arra a felvetésére, hogy a független sajtó kritika nélkül vagy kifejezett rosszindulatúan torzítva veszi át a híreket a nyugati liberális sajtóból. Elmondta, hogy deklarált elvárások vagy szervilizmus miatt a szerkesztőségek gyakran nem tudnak vagy nem akarnak szembe menni a média fősodrával.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.