Zsidónak lenni jó…

 

Hagyomány, közösség, vallás

 

Beszélgetés az EMIH világi vezetőivel

Dr. Sarkadi Sándor elnök (közgazdász) és Mucsi Éva alelnök (mérnök) az EMIH – Egységes Ma­gyarországi Izraelita Hitközség világi vezetői 2007. júniusa óta állnak a hitközség élén, a szervezet munkájában már a kezdetektől fogva részt vesznek. A Hitközség vallási vezetőivel és a világi veze­tőséggel együtt irányítják a mára már több ezer tagot számláló, lelkes, tanulni vágyó felekezetet.

– Hogy kerültek kapcsolatba a zsidósággal?

Mucsi Éva: Már felnőttként kezdtem tanulni Oberlander Báruch rabbinál. A lányom haszid férje oldalán, Ameriká­ban találta meg a boldogságot. Fiam szintén érdeklődik a vallás iránt.

Sarkadi Sándor: Zsidó hagyományo­kat tartó, holokauszt túlélő családba szü­lettem.

–   Hogy látják a zsidóság helyze­tét Magyarországon?

Mucsi Éva: Saját személyes példám­ból úgy érzem, a legfontosabb a tanu­lás, gyökereink személyes megismerése és megélése. Megtapasztalása annak, hogy akár a világinak vélt gondolatvilá­gunkban is nagyon sok elem származik az ősi zsidó tanokból. A „vérünk ez”, ha akarjuk ha nem. Fontos lenne, hogy Magyarországon egy sokszínű, egymást segítő és nem lökdösődő zsidó közélet is kialakuljon.

–   Jó Magyarországon zsidónak lenni?

Mucsi Éva:Igen. Fel kell ismernünk, hogy zsidónak lenni jó, és ezt csak az által tehetjük meg, ha azonosulunk a zsi­dóság évezredes értékeivel…

Sarkadi Sándor:… és nem a környe­zetünk által kialakult „zsidó definíciót” tesszük magunkévá, hanem azt ami en­nek a valódi jelentése. A zsidóság valódi jelentésének semmi köze pl. a hazai po­litikai közbeszédben adott definíciókhoz, habár sajnos előszeretettel azonosítják vele. A Judaizmus egy vallás, amely a modemi civilizáció alapjait szolgálta és évezredes értékei vannak. Az aktuálpolitika mindenkinek a magánügye…

–   Mik az EMIH céljai?

Sarkadi Sándor: Az EMIH középen áll, egyszerre képviseli az autentikus zsi­dó értékeket „kompromisszumok nél­kül”, és egyben törekszik arra hogy min­den eszközt megragadjon ezeknek az értékeknek a közvetítésére. Egyetemet, óvodát működtetünk, könyveket adunk ki, rendezvényeket szervezünk. A Ma­gyarországon élő izraelieket is külön kö­zösségbe tömörítjük. És a komunikáció minden eszközét megragadjuk az oktatásra és az ismeret­terjesztésre.

Mucsi Éva:A tanu­lás mellett a közös­ségi programok is nagyon lényegesek, hiszen sok embernek éppen egy törődő közösség, a hovatar­tozás erősítő érzése hiányzik. Én például aktív szervezője va­gyok a Hanna Női Klubnak. A Klubban havonta száz-kétszáz vallásos és nem val­lásos zsidó nő találkozik, hogy jó hangu­latban, finom falatok mellett többet tud­jon meg magáról, mint nőről, anyáról vagy feleségről.

– Mi az EMIH világi vezetésének a feladata?

Mucsi Éva: A rabbik és a világi vezetők együtt tanácskoznak. Mindenki tud va­lamit, mindenkinek van tapasztalata egy adott területen. Mindenki a saját szemszögéből közelíti meg az adott kér­dést. Ezen kívül a mi feladatunk az is, hogy a Hitközség anyagi forrásainak elő­teremtésében segítsünk. Az EMIH nem részesül állami támogatásban, így kizá­rólag hazai híveink és a külföldre szakadt magyar származású szponzoraink támo­gatására hagyatkozhatunk. Ez egyben valahol a védjegyünk is, hiszen így maga a létezésünk és fejlődésünk bizonyítéka

annak, hogy az emberek elismerik mun­kánkat és támogatják azt. Minden egyes rendezvényért, könyvért, óvodás gyer­mekért keményen meg kell dolgoznunk. Támogatóink társaink ebben a nemes munkában.

– Hogy látják az EMIH és a Mazsihisz viszonyát?

Sarkadi Sándor: Minden szer­vezettel szívesen együttműködünk. Nem határolódunk el senkitől. A ren­dezvényeinken mindig van egy-egy jelentős személyiség a Mazsihiszből, akik elfogadják a meghívásunkat. Fi­atalok vagyunk, semmilyen beidegző­désünk nincs. Úgy érzem sokaknak céljuk az, hogy a hitközségeink közötti természetes nézeteltéréseket felfújják.

– Van Magyar­országon antiszemitizmus?

Mucsi Éva:Saj­nos van. Ez ellen tennünk is kell, de be kell látnunk, hogy min­den szempontból
egészségtelen, ha zsidó identitástudatunk az „antiszemitizmus elleni harcban” merül ki. Hiszen az anti­szemitizmus egy ijesztő és félelmetes, de mégis külső jelenség. Nekünk magunk­nak saját magunkban kell egy egészséges zsidó öntudatot kialakítanunk.

Sarkadi Sándor:Az antiszemitizmus ellen is sok féle képpen lehet tenni. Nem biztos, hogy az a jó, ha minden „veréb­re ágyúval lövünk”, mert ez a fordított eredményt is kiválthatja. A nyitottság, az ismeretterjesztés – például egy „zsidó sá­tor” a Szigeten – legalább ilyen lényeges

eszközei az előítéletek és gyűlöletek el­leni törekvéseknek. Nagyon sok ember úgy gyűlöl, hogy igazából nem is tudja, ki a gyűlölete alanya.

Szász Eszter

Megjelent: Egység Magazin 18. évfolyam 64. szám – 2014. augusztus 6.