ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ
Tánjá — Az Eufrátesz partján
A két testvér majdnem összeházasodott
Kié a megtermékenyített pete?
Tánjá — Az Eufrátesz partján

Hol nem nyomtatták még ki a Tánját, a lubavicsi chaszidizmus kézikönyvét? Mindenütt a világon, még Budapesten is, 1978-ban, a kommunizmus kellős közepén. A néhai lubavicsi rebbe utasítása volt, hogy mindenütt ahol zsidók élnek ki kell nyomtatni a 200 évvel ezelőtt megjelent könyvet — a héber eredetiben (melynek most készül a magyar fordítása). Most négy kalandvágyó izraeli fiatal — élükön az izraeli légierő tartalékos harci pilótájával, Gideon Saronnal, aki tíz éve hogy megtért és Chábád chászid lett — egy könnyű repülőgépen Törökországba repült és ott, egy, a török-iraki határon lévő kisvárosban, amit az Eufrátesz folyó szel át — egy generátor hajtotta kézi nyomógépen kinyomtatták a Tánjá első fejezeteit.

A dolog jelentősége — szimbolikusan — sokkal nagyobb, mint azt első hallásra elképzelni lehetne. Ugyanis a Bibliában az Eufrátesz, mint Izrael északi határa szerepel (1Mózes 15:18.) és így egy ott megjelenő izraeli csoport, még ha csak néhány órára is — és még ha nem is hatolnak be iraki felségterületre — méltán borzolhatja Szaddam Husszein amúgy is kikészült idegeit.

Törökországban ma kb. 20 000 zsidó él.
A két testvér majdnem összeházasodott

Izraelben nincs polgári házasság — csak a rabbinátuson lehet házasságot kötni. Sokan ellenzik ezt, néha azonban kiderül, hogy ennek a módszernek tagadhatatlan előnyei vannak.

Mint abban az esetben is, ami pár héttel ezelőtt történt Tibériásban, amikor megjelent a Vallási Tanácsnál (a rabbinátus világi hivatalát hívják így) egy fiatal pár és bejelentette házasulási szándékát. Az adatok feljegyzése után beható vizsgálat következett, mint rendesen, megállapítandó, nem forog e fenn a házasságot kizáró ok (pl. hogy egyikük már házas, vagy pedig a férfi kohanita és a nő elvált, hisz ilyen pár nem adható össze a Háláchá szerint, stb.). Kiderült, hogy vőlegény és menyasszony testvérek, egy apától származnak s így házasságuk vérfertőzés lett volna. A fiatalok persze azonnal elálltak szándékuktól és a család dicsérte a rabbikat, “akiknél nem fordulhat elő, hogy összeadjanak ilyen párt”. Mint kiderült az apa elvált és újranősült, az első házasságából született fia Izrael déli részén élt és fogalma sem volt, hogy létezik egy féltestvére, akivel majdnem összeházasodott…

Kié a megtermékenyített pete?

Nincs olyan elméleti vita Izraelben, melynek vallási, háláchikus síkja ne lenne. Nemrégiben, a bíróság gyakorlatában precedens nélkül, a Felsőbíróság teljes létszámban — 11 főbíró — ült össze, hogy végleges határozatot hozzon egy rendkívül kényes, évek óta húzódó, ügyben.

Egy válófélben lévő házaspár, Rut és Dáni Náchmáni, akiknek nincs gyerekük — és a nőnek kivették a méhét, mivel rákja volt — évek óta pereskednek azon, joga van-e a feleségnek a férje által megtermékenyített és lefagyasztott petéket felhasználni ahhoz, hogy egy vendéganya közreműködésével gyereket “készítessen” magának a saját petesejtjével. A bíróság — valamint a haifai rabbinikus Bét Din is — több ízben elutasította Rut keresetét, mindegyik más-más indokolással.

Most a felsőbíróság 11 tagja ismét — és most utoljára — tárgyalta az ügyet, és 7 szavazattal négy ellenében, úgy döntött, hogy Rutnak joga van, hogy gyereke legyen és volt férje — kinek már van két gyereke — nem emelhet vétót ez ellen. Az elvi jelentőségű döntés értelmében Rut Náchmáni most megkaphatja a lefagyasztott petéket, kereshet egy vendéganyát, aki bérbe adja méhét és kihordja a gyereket. Fellebbezésnek helye nincs.

A határozat élénken foglalkoztatja az izraeli közvéleményt és máris megosztotta a Háláchá képviselőit is. A két országos főrabbi — Lau az askenáz és Báksi Doron, a szfárádi főrabbi homlokegyenest ellenkező véleményt hangoztatott. Lau örömmel üdvözölte a döntést és azt mondta, hogy az összhangban áll a háláchá álláspontjával, míg kollégája bírálta a többségi döntést és azt mondta, hogy az asszonynak nincs joga szabadon rendelkezni (volt) férje spermájával, annak beleegyezése nélkül. Ebben az értelemben döntött évekkel ezelőtt a haifai rabbinikus bíróság is.

A halachikus fenntartások mögött — feltehetően — a vallási hatóságok ellenzése rejlik a vendéganya intézménye iránt, hiszen a rabbik attól tartanak, hogy az ilyen módon fogant gyermek törvénytelen (mámzér).

Míg a két országos főrabbi ország világ előtt hangoztatott ellentétes véleményt — a Jeruzsálemben működő nagy tekintélyű Egészségügy a Háláchá Szellemében (EHaSz) társaság — melyben nagynevű orvosok és rabbik működnek együtt — közölte, hogy csak egy későbbi időpontban, a Felsőbíróság döntésének aprólékos vizsgálata után, dönt az ügyben. Az EHaSZ felkért több nagy tudású rabbit, nyilvánítsanak háláchikus véleményt a Náchmáni szindróma ügyében.

Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 3. szám – 2014. július 21.