ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

A FŐRABBI IGENT MONDOTT A SZERVKERESKEDELEMRE

A FŐRABBI UNOKAÖCCSE NAVIGÁTOR A LÉGIERŐNÉL

PARLAMENT A TEMETKEZÉSI BARLANGOK FELETT

KITILTOTTÁK A KÁNTORT A TEMPLOMBÓL

A főrabbi igent mondott a szervkereskedelemre

    Jiszráel Méir Lau Izrael áskenáz főrabbija kijelentette: nem ellenkezik a Háláchával az, ha egészséges ember akár pénzért is átadja valamelyik szervét, például a veséjét az arra rászorulónak – ha ez a donor életét, egészségét nem veszélyezteti.

    Lau főrabbi korábbi Tóra-tekintélyekre, nevezetesen Slomo Zálmán Auerbach és Saul Jiszráeli rabbikra hivatkozott, amikor a fentieket kijelentette Gabi Barabas egészségügyi minisztériumi államtitkárral megejtett találkozása alkalmából.

    Jehosuá Mátzá egészségügyi miniszter korántsem foglal el ilyen liberális álláspontot: kijelentette, hogy a szervek pénzért való adásvételét nem lehet engedélyezni Izraelben akkor, amikor rengetegen élnek a létminimum alatt. Meglepetését fejezte ki Lau pászkenolása hallatán.

    Lau maga azt mondta: a Háláchá megengedi, hogy életmentés címén valaki mája egy részét, veséjét vagy más szervét adományozza a rászorulónak, de csak önkéntes alapon történhet ilyesmi. A zsidó jog ugyanakkor sehol nem tiltja, hogy az adományozó pénzt kapjon. Mindazonáltal – figyelmeztetett Lau – a szervkereskedelem rendkívül súlyos szociális problémákat vethet fel.

    Jelenleg Izraelben csak új vesére nyolcszázan várnak. A várólista ezzel együtt sokkal rövidebb, mint más országokban, mivel az utóbbi tíz évben bevett gyakorlattá vált, hogy balesetek, terrorcselekmények stb. áldozatainak szinte minden hasznosítható szervét a betegeknek juttatják. Az izraeli orvostudomány ennek megfelelően hatalmas gyakorlatra tett szert a transzplantációk terén.

A főrabbi unokaöccse navigátor a légierőnél

    Ez is csak Izraelben lehet szenzáció. A Tel Aviv-i napilapok szalagcímekben hozták a légierő lapjában közzétett sztorit, melynek hőse Jákov Joszéf ezredes, aki éveken keresztül pilóta, majd navigátor volt az izraeli légierő Fantom típusú harci gépeinél.

    A navigátor édesapja Ovádjá Joszéf országos szefárd főrabbi öccse volt. Izrael alapításakor a főrabbi unokaöccse elhagyta a jesivát, a földalatti ÉCEL (Irgun) szervezet tagja lett, majd bevonult a hadseregbe, ahol a légierőhöz került és ott csinált karriert. Ezredesi rangban navigátor lett harci repülőgépeken. 23 éven keresztül repült, és több mint “3000 levegőben eltöltött óra” volt mögötte, amikor nemrég leszerelt.

    Jákob Joszéf nem vallásos – legalábbis a nagybátyjához viszonyítva – de nagy lelkesedéssel és tisztelettel nyilatkozik nagybátyjáról. A légierő lapjának adott interjúban a volt katonai navigátor, aki mint az izraeli hadügyminisztérium osztályvezetője szerelt le elmondta, hogy nagybátyja, a főrabbi, nem győzött érdeklődni a repülés problémái iránt, mióta unokaöccse a légierőhöz került.

Parlament a temetkezési barlangok felett

    Csak most hozták nyilvánosságra, pedig már majdnem tíz éve tudják az illetékesek, hogy a Jeruzsálemben székelő izraeli parlament, a Kneszet, alatt 1989-ben sír-barlangokat tártak fel, amelyek a második Szentély utolsó éveiből származó sírokat rejtenek. Az archeológusok szerint az ügyet “csendben elintézték”, a sírokat feltárták és a halottakat másutt eltemették, a Háláchá szabályai szerint.

    Izraelben a probléma igen neuralgikus, mivel a zsidó vallás tiltja régi sírok érintését, feltárását vagy felszámolását. Mindez a halottak megsértésének, meggyalázásának számít.

    Ennélfogva, állandó késhegyig menő vita folyik az archeológusok “mindig, mindent” és a vallásos körök “sehol, semmit” álláspontja között. Gyakran előfordul, hogy egy új lakótelep építése során, amikor az alapokat ássák – sírbarlang-rendszerre bukkannak. Ilyenkor az építkezés leáll, tüntetések, viták, bírósági beavatkozás, stb. következik, míg csak meg nem találják a lehetséges halachikus megoldást. Ez elméletben mindig létezik, csak az archeológusok szekuláris hozzáállását kell összehangolni, illetve egyeztetni a vallásosok antagonizmusával.

    Mi lesz most a Kneszet alatti sírokkal? Az archeológusok biztosak abban, hogy az új rész építése során további sírokra bukkannak majd. A Kneszet vallásos képviselői bíznak benne: majd ha a hídhoz érkezünk – átmegyünk rajta.

Kitiltották a kántort a templomból

    Dudu (Dávid) Fischer, a neves izraeli énekes és színész, aki vallásos, szombattartó zsidó – egyben kántor is. Szűkebb pátriájában, Petách-Tikvában nem egyszer megörvendezteti a főtemplom látogatóit, amikor ő az előimádkozó, és a zenekedvelő hívek Dudu szép hangját élvezhetik – természetesen orgona és egyéb zenei kíséret nélkül, hiszen az szombaton és a zsidó ünnepeken szigorúan tilos.

    Nemrég abban a kellemetlen meglepetésben volt része Fischer híveinek, hogy Báruch Simon Szolomon, Petách Tikvá főrabbija, megtiltotta, hogy Dudu a templomban “felléphessen”, vagyis előimádkozhasson. Az ok – prózai. Nemrég megjelent falragaszokon Dudu képe egy jemenita származású színésznő, bizonyos Márgálit Cánáni közeli “társaságában” – a plakát nemzeti egyetértésre, a különböző csoportok és érdekképviseletek közötti megbékélésre szólít fel. Ebben, az ún. Cáv Pijusz sorozatban rendszerint két személy látható együtt, egy vallásos és egy laikus beállítottságú zsidó, akik ugyanazt mondják.

    Nos, Szolomon rabbi szerint annak, aki egy énekesnő társaságában fényképezteti magát nincs helye az előimádkozói pulpituson. Dudu maga nem reagált, de impresszáriója, Nachum Beitel, aki szintén vallásos zsidó (a rabbi határozatáról hajnali fél hatkor a zsinagógában értesült) elmondta, hogy Dudu mélyen vallásos zsidó, aki New York-i fellépései során, ahol több musicalben sikeresen szerepelt, mindig kikötötte, hogy péntek délutántól, a szombat kimenetele után két-három óráig, ő “nem létezik”, nem lép fel, nem vesz részt próbán. Ez egy nagy Kidus Hásém – mondotta Beitel – és ezért nem jár Fischernek büntetés.

Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 22. szám – 2014. augusztus 6.