ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

A SOTHEBY’S NEM ÁRVEREZ A NÁCIK ÁLTAL RABOLT FESTMÉNYEKET

NÉMET KÁRPÓTLÁS AMERIKAI ZSIDÓKNAK

ZSIDÓ MINISZTERELNÖK-HELYETTES KANADÁBAN

VIZSGÁLAT HÁBORÚS BŰNÖSÖK ELLEN

JIDDIS-UKRÁN SZÓTÁR

A LEGGYAKORIBB VEZETÉKNÉV IZRAELBEN

ALAGÚT A MASZADA ERŐDBEN

EGYHÁZI INGATLANOK VISSZASZOLGÁLTATÁSA UKRAJNÁBAN

ZSIDÓ KATONA VISZONTAGSÁGAI A NÉMET HADSEREGBEN

ZSIDÓ-MUZULMÁN EGYÜTTMŰKÖDÉS LONDONBAN

A Sotheby’s nem árverez a nácik által rabolt festményeket

        New York – A világhírű Sotheby aukciós-ház árverező katalógusából nemrég törölték egy 17. századi holland mester festményét. Az ok: lehet, hogy a képet a II. világháború idején a nácik rabolták el jogos tulajdonosától.

        – Olyan információ jutott a birtokunkba – mondotta Diana Phillips, a cég New York-i kirendeltségének alelnöke – mely arra késztet minket, kérdőjelezzük meg, érdemes-e a továbbiakban megvételre kínálni ezt a képet.

        A “megkérdőjelezésre” azt követően került sor, hogy a The Boston Globe című lap kirobbantotta a botrányt, és bizonyítékokat közölt arról, hogy a Homokdűnés táj két figurával egy kerítésnél című mű, amelyet 1647-ben vetett vászonra a németalföldi Jácob van Ruisdale, s amely eredetileg benne volt a tegnapra és mára meghirdetett New York-i árverés katalógusában, tulajdonképpen nem is az azt árverésre bocsátó német állampolgár tulajdona.

        A kép egyike azon 48, régi mesterektől származó festménynek, amely Günter Henle, az 1979-ben meghalt nagyiparos hagyatékában volt. Henlét a szövetségesek tíz hónapra bebörtönözték a háború után, a vád az volt, hogy az ő közreműködésével jutottak német hadicégek életbevágóan fontos szénszállítmányokhoz a Ruhr-vidéken. A képet a Hollandiát megszálló nácik rabolták el zsidó tulajdonosától.

        A képet eredetileg Linzbe szánták. Adolf Hitler itt kívánt egy múzeumot emeltetni külön azon műtárgyaknak, amiket Németországban és a megszállt országokban a zsidóktól koboztak el. A múzeum megépítésére Hitlernek már nem jutott ideje.

        Henle tagja volt a Dienststelle Mühlmann nevű különleges egységnek: ezt kifejezetten műértőkből hozták létre, direkt azért, hogy Hollandia lerohanásakor biztosítsák a valóban értékes műtárgyak lefoglalását. Valószínű, hogy a műértő nagyiparos a saját Führerét is meglopta.

Német kárpótlás amerikai zsidóknak

        Az Amerikai Igazságügy Minisztérium külföldi kárigényeket elbíráló bizottságának bejelentése szerint az a mintegy kétszáz Holocaust túlélő, aki a II. világháború idején amerikai állampolgár volt, kártérítést kap Németországtól. A bizottságot, azt követően hozták létre, hogy 1995-ben megállapodás született az USA és Németország között azokra a kártérítési igényekre vonatkozóan, melyek más kárpótlási szerződésekben nem szerepelnek.

Zsidó miniszterelnök-helyettes Kanadában

        Herbert Eser Greyt, aki Kanada első zsidó minisztere volt az 1969-es Trudeau-kormányban, miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. Kanadában ő az első zsidó politikus, aki ilyen magas posztot tölt be. Gray, aki 1963 óta tagja a kanadai parlamentnek, beiktatásán kapedlit viselt.

Vizsgálat háborús bűnösök ellen

        Nemrégiben derült fény arra a tényre, hogy 1946-ban több száz náci SS katona vándorolt ki Németországból Kanadába, miután a kanadai kormány hamis tájékoztatást kapott az angol kormánytól arról, hogy megvizsgálták, hogy az érintett katonák részt vettek-e háborús bűnök elkövetésében. A kanadai hatóságok szerint az angolok meg akartak szabadulni mintegy 2000 SS katonától, akik angliai fogolytáborokban raboskodtak. Sok egykori bevándorlót most háborús bűnök elkövetésével vádolnak.

Jiddis-ukrán szótár

        Egy kievi kiadó gondozásában megjelent az első jiddis-ukrán szótár. A mintegy hatezer szót tartalmazó szótárt részben a jiddis anyanyelvűeknek, részben a jiddissel foglalkozó kutatóknak szánják.

A leggyakoribb vezetéknevek Izraelben

        Egy friss felmérés szerint a leggyakoribb izraeli vezetéknév a Cohen (123.431), a második leggyakoribb a Levy (73.687), míg a harmadik leggyakoribb a Mizrachi (kb. 23.000). A tíz leggyakoribb vezetéknév között szerepel még a Peretz, Biton, Dahan, Avraham, Friedman, Azulay és Katz név is.

Alagút a Maszada erődben

        A Holt-tenger partján emelkedő Maszada erődben végzett állagmegőrző munkálatok során feltárták egy i.e. 37-ben, Nagy Heródes uralma alatt épült alagutat, melyet később lezártak. Az alagút a palotaerőd északi palotájához vezetett.

Egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása Ukrajnában

        Ukrajnában továbbra is vontatottan halad annak a kormányrendeletnek a végrehajtása, melynek értelmében az egykori imahelyeket vissza kell szolgáltatni azoknak az egyházaknak, vallási közösségeknek, melyek azokat eredetileg birtokolták. Cserinovban, Vinnitcában és Hemelnyikben a városházán meghozott döntés ellenére még mindig várat magára a zsidó közösség épületeinek visszaszolgáltatása.

Zsidó katona viszontagságai a német hadseregben

        Az izraeli sajtó feltűnő tálalásban közölte egy – a német hadseregben szolgáló – zsidó katona panaszait a bánásmódról, illetve arról, hogyan kényszerült akarata és lelkiismerete ellenére nem-kóser kosztot enni és keresztény vallási ceremóniákon részt venni, miközben megígérték neki, hogy a Bundeswehrben nem fogják semmire kényszeríteni, ami ellentétben áll zsidó hitével.

        A Der Woche című hetilap szerint az elmúlt évben (1997) 126 esetben észleltek a hadseregben antiszemita, illetve fajvédő jellegű jelenségeket – háromszor annyit, mint az előző évben. Walther Rau honvédelmi miniszter ezeket szórványos jelenségeknek minősítette, amik nem jellemzik a Bundeswehrt. Helmuth Kohl elnök azonban elítélte a jelenséget és azt elviselhetetlennek minősítette a helyzetet.

        David Mayer, a 19 éves kiskatona esete azt példázza milyen nehéz, majdnem lehetetlen a német hadseregben zsidónak lenni. Amikor Mayer bevonult, megkérdezte van-e lehetőség arra hogy kóser kosztot ehessen és a zsidó ünnepeken szabadságot kapjon? Ezt megígérték neki, de ugyanakkor megkérdezték, nem akar-e élni azon jogával, hogy mint zsidó, kinek szülei szenvedtek a náciktól – felmentést kapjon a szolgálat alól? Mayer azt válaszolta, hogy annakidején szülei nem voltak a náci Németországban és ő nem akarja kivonni magát a mindenkire kötelező szolgálat alól, csupán, mint zsidó – jogait akarja érvényesíteni. Erre ismételten megígérték neki, hogy “nem lesz probléma”.

        Úgy látszik nem tudták, mit ígérnek. Mihelyt Dávid Mayer szolgálati helyére érkezett, kiderült, hogy nemcsak hogy kóser koszt nincs, de még vegetáriánus sincs, és így a nehéz kiképzés során kénytelen volt nem-kósert enni. Amikor a zsidó újévre (Ros Hásáná) szabadságot kért és elmagyarázta hogy ez egy “szent ünnep”, parancsnokai megtagadták kérése teljesítését, és azt mondták neki, hogy “Németország egy szent ország”. Mayer kérte, mentsék fel a keresztény vallási ceremóniákon való részvétel kötelessége alól, majd amikor a részvételt megtagadta – megbüntették.

        Mayer szülei a honvédelmi miniszterhez fordultak, aki megígérte, hogy “érdeklődni fog”. Közben parancsnokai nyomást gyakoroltak Mayerre, vonja vissza panaszát…

        Végülis, a miniszter utasítására, Mayert átvezényelték egy más táborba, ami közel van szülei lakóhelyéhez és így problémái megoldódtak, de – ennek ellenére – “alig várja már hogy leszereljen.”

        Németországban a kötelező katonai szolgálat 12 hónap.

Zsidó-muzulmán együttműködés Londonban

        Londonban az ottani muzulmán vallási közösség szervezkedik, hogy meghiúsítsa az ottani városháza szándékát, mely szerint arra akarják kényszeríteni a muzulmán leánygimnáziumot, hogy fiúkat is felvegyen diákjai sorába.

        Most csatlakozott a muzulmán közösség küzdelméhez, a londoni városháza egyik vallásos zsidó tagja is, Ábrahám Sarer, aki kijelentette, hogy a muzulmán szülőknek igazuk van és nem lehet őket kényszeríteni arra, hogy lelkiismeretük és vallásuk parancsa ellen cselekedjenek.

        A londoni ortodox chászid zsidó negyed, Stanford-Hill melletti iskola, amit Clipteon Girls Schoolnak hívnak, valamikor zsidó iskola volt, és akkor is csak lánynövendékei voltak. Most az egykori zsidó gimnazista lányok, Á. Sarer felkérésére, petíciót írtak alá, amelyben kérik a londoni polgármestert, hagyja meg az iskolát eredeti jellegében, ha a muzulmán szülők nagy többsége ezt kívánja.

        A zsidó-muzulmán együttműködés híre nagy érdeklődést keltett Londonban.

Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 14. szám – 2014. augusztus 6.