ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

MAROKKÓBAN GONDOT OKOZ A ZSIDÓK KIVÁNDORLÁSA

ÉS “20 EZER FIKTÍV VALLÁSOS SZAVAZÓ JERUZSÁLEMBŐL”

A BELORUSZ NAGYKÖVET MUNKANÉLKÜLI

ZSIDÓ MINISZTEREK A FRANCIA KONYHÁBAN

A RABBINIKUS ÜGYVÉD A FELESÉGÉT IS VIHETI PÁRIZSBA

Marokkóban gondot okoz a zsidók kivándorlása

        Marokkói kormánykörökben nagy gondot okoz a zsidók tömeges kivándorlása. Maga II. Hasszán király fejezte ki megrökönyödését és aggodalmát, olyannyira hogy magához rendelte közeli tanácsadóját, a zsidó André Azoulájt és megkérte, próbálja megállapítani a zsidó hitközség vezetőinek segítségével, mi az oka annak, hogy a zsidók az utóbbi időben nagy számban hagyják el az országot.

        A közelmúltban még 17 ezer főt számlált a marokkói zsidó közösség. Ebből mára alig 5000 fő maradt Marokkóban. A zsidó lakosság számának csökkenése még megdöbbentőbb, ha azt vesszük figyelembe, hogy Izrael megalakulásáig, vagyis 50 évvel ezelőttig, 700 ezer zsidó élt az országban. Ennek nagy része Izraelbe alijázott, míg egy kisebb rész – főleg az intelligencia – Franciaországba emigrált. A jelenlegi kivándorlási hullámban kb. 50% jön Izraelbe. A többiek Amerikába, illetve európai országokba emigrálnak.

        Esetleges okként szakértők a politikai feszültségről beszélnek, valamint arról hogy – az izraeli-arab feszültség miatt – erősen csökkent a marokkói zsidók biztonságérzete.

…És “20 ezer fiktív vallásos szavazó Jeruzsálemből”

        Bné-Brákban, a világ legnagyobb vallásos városában nemsokára helyi választásokat tartanak. Egy munkapárti képviselő, bizonyos Rafi Elul szerint az elmúlt hónapokban több mint 20 ezer vallásos zsidó jelentkezett át Jeruzsálemből Bné-Brákba, hogy ott részt vehessen a választásokon. Ezek – Elul szerint – nem laknak Bné-Brákban, lakásváltoztatásuk fiktív lépés.

        A bné-bráki városháza titkára és szóvivője “primitív kitaláció”-nak minősítette Elul vádaskodását, mondván hogy a bné-bráki választók jegyzékét már több mint fél évvel ezelőtt lezárták. Akkor a lista 5000 névvel többet tartalmazott, mint 4 évvel azelőtt, ami a természetes szaporulatnak felel meg.

        Egyes kommentátorok szerint Rafi Elul azért vádaskodik, mert Jichák Kadduri rabbi, a neves agg kabbalista nem volt hajlandó őt fogadni, amikor legutóbb látogatást akart tenni nála.

A belorusz nagykövet munkanélküli

        Michael Parfel (48 éves) nemrég még Belorusszia nagykövete volt, és egy herzliai villában lakott.

        Azelőtt az első és egyetlen zsidó képviselője volt a belorusz parlamentnek. Később ő volt az, aki felállította a belorusz nagykövetséget Izraelben, és ő lett az első nagykövet.

        Nyolc hónappal ezelőtt, elhatározta, hogy alijázik. Lemondott állásáról, kiköltözött a villából, és most bérlakásban lakik és – bár jól beszél héberül – munkanélküli segélyből él. Felesége nem zsidó, de lánya Izraelben betért és férjhez ment egy izraelihez. Fivére Asdodban lakik.

        Parfel munkát keres, felajánlotta szolgálatait a külügyminisztériumnak, a Szochnutnak és a Letelepedésügyi minisztériumnak.

        “Mindenütt azt mondták, hogy ez problematikus” – meséli az új olé – “azt hiszik talán, hogy kém vagyok vagy maffiózó.”

        Reménye töretlen, hogy rövidesen beilleszkedik, és azt mondja, hogy sokat adhatna Izraelnek tapasztalatai alapján, főleg FÁK országaiból való kapcsolatai terén.

Zsidó miniszterek a francia kormányban

        A francia kormánynak három zsidó minisztere is van. Lionel Jospin kormányában Dominique Strauss-Kahn lett a gazdasági, pénzügyi és ipai tárca vezetője, Pierre Moscovici az Európai Ügyek Minisztériumának vezetője, míg Bernard Kouchner az egészségügyi miniszter.

A rabbinikus ügyvéd a feleségét is viheti Párizsba

        Ez a sztori is csak Izraelben történhet meg:

        Egy rabbinikus ügyvéd (ilyen is van – olyan, magas talmudi végzettségű ügyvéd, aki a rabbinikus bíróságok előtt jelenik meg, főleg házasság és válási ügyekben), csak bizonyos feltételekkel vállalta el egy fiatal szőke szépség képviseletét annak Párizsban zajló válóperében.

        Ugyanis, az ügyvéd úrnak, aki egyúttal rabbi is, el kell utaznia Párizsba a tárgyalásra, a válófélben lévő hölgy társaságában. Erre ő csak abban az esetben volt hajlandó, ha saját feleségét is magával viheti. Ezzel úgymond a fölösleges szóbeszédet akarta megelőzni, valamint azt, hogy ne álljon elő olyan helyzet, amikor ő – az ügyvéd-rabbi – egyedül van kliensével, ami a háláchá szerint tilos (Jichud).

        A kliensnek nem volt mit tennie: beleegyezett, hogy finanszírozza az ügyvéd nejének repülőjegyét is, és így hármasban utaztak el Párizsba…

Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 8. szám – 2014. augusztus 5.