ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Elájult a katonai főrabbi

21 állam közös bélyeget adott ki a csernobili Chábád akció tiszteletére

Jótékonyság a telefonkönyvben

A sírásók nem sztrájkolhatnak

Mi a Genizá?

Elájult a katonai főrabbi

A Jeruzsálemben a tűző napon tartott hivatalos ünnepségen – amely katonai szertartás keretében zajlott a város felszabadulásának 30 éves évfordulóján – összeesett és eszméletét vesztette Gád Návon tábornak, az izraeli hadsereg tábori főrabbija.

A rabbit kórházba vitték ahol egy sor vizsgálatnak vetették alá. A főrabbi 75 éves – az izraeli hadsereg legidősebb és főtisztje, aki még a PÁLMÁCH idejében kezdte meg tevékenységét. vissza

21 állam közös bélyeget adott ki a csernobili Chábád akció tiszteletére

Szinte hihetetlen de igaz: 21 állam, az ENSZ tagjai, közös bélyeget adott ki, az UNESCO keretén belül, a csernobili szerencsétlenséget túlélt gyerekek számára létesített Chábád akció tiszteletére.

Mint ismeretes, ezidáig több mint ezer “csernobili” zsidó gyerek allijázott és kapott elhelyezést valamint gondos ellátást, oktatást és kezelést, a Ceiré Chábád (ifjúsági mozgalom) keretein belül.

A kezdeményezés, amit az ENSZ titkársága is a magáévá tett, az UNESCO-tól indult. A felhívásra 21 tagállam reagált pozitíven, közöttük Dél-Afrika, Fehér-Oroszország, India, Örményország, Dominika, Uganda, stb. Minden tagállam 20-20 ezer bélyeget adott ki – a bevételt a csernobili nélkülözők megsegítésére fordítják. Az ENSZ New York-i székházában a bélyeg megjelenésének tiszteletére rendezett ünnepélyes fogadáson megjelent Elie Wiesel Nobel-díjas zsidó író, valamint Joszéf Jichák Áronov és Jossy Reitsik, az izraeli Chábád képviselői. Ott volt többszáz szimpatizáns, akik a világ minden tájáról jöttek, hogy kifejezzék a Chábád emberbaráti akciója miatti elismerésüket. Kofi A. Annan ENSZ főtitkár lelkeshangú köszönőlevelet írt Jossy Reitsiknak a Chábád közreműködéséért. Áronov beszédében hangsúlyozta, hogy az elismerés a lubavicsi rebbét illeti.

Jótékonyság a telefonkönyvben

Izraelben sokan adnak ki telefonkönyvet. Nemcsak a hivatalos, állami telefonkönyv, a Bezeké létezik, hanem közületek, helyhatóságok chászid tömörülések (mint a Chábád) stb. is adnak ki évente aktuális telefonkönyveket. Ezekben néha sok olyan információ is található, ami sokkal érdekesebb, mint a száraz telefonszámok.

A Bné-Brák-i telefonkönyvben van például egy hosszú lista a városban létező és működő különböző GMÁCH-okról, címekkel, telefonszámokkal. A GMÁCH – kamatmentes kölcsönt jelent (teljes héber nevén Gmilut Chászádim, ami szó szerint jótétemény).

Jelen esetben azonban nem pénzről van szó, hanem mindenféle használati cikkek kölcsönzéséről – ingyen és bérmentve. Ezeknek a tárgyaknak a kölcsönzése sokaknak igen nagy segítséget jelent, nemegyszer életet is ment.

A listán találjuk a menyasszonyok részére kölcsönzött menyasszonyi ruhát, fátylat, ételt a betegeknek, (amit szombaton házhoz visznek) sót a hús kikóserolásához, egérfogót, ruhaszárítót, szemüveghez való csavarokat és a Tfillin befestésére szolgáló festéket (feketét) valamint súlyos betegek külföldre szállítását (ez sok ezer dollárba kerül) stb.. Se vége se hossza a dolgoknak, amiket ingyen lehet kölcsön kapni, például gyógyszereket amelyekre szombaton hirtelen lett szükség, (a lista hozzáteszi hogy “ne itt legyen mondva”) vagy akár cumit a csecsemőknek, ha hirtelen elvész és kell. Ennek a legnagyobb keletje a péntekről szombatra virradó éjjel van Bné-Brákban, ahol a 120 ezer lakosnak több mint a fele gyerek!

Ez Bné-Brák a vallásos város, amely már sok éve viseli a rendőrség által adományozott büszke címet: a város amelyben a legalacsonyabb a bűnözés és ahol még rendőrőrs sincs… vissza

A sírásók nem sztrájkolhatnak

A közelmúltban az egyik izraeli rádióállomás azzal a bejelentéssel kezdte reggeli adását, hogy “aki a mai nap folyamán hal meg, az saját felelősségére teszi ezt”. A tel-avivi sírásók és a Szent Egylet – Chevrá Kádisá – más alkalmazottai ugyanis sztrájkot hirdettek aznapra, mivel elégedetlenségüket akarták kifejezni a vezetőség egyes lépéseivel szemben.

A sztrájk csupán 24 óráig tartott, de így is komoly fennakadásokat okozott.

A zsidó vallás azonban előírja, hogy a halottat egy napon belül el kell temetni, és ha ezt nem teszik, ez súrolja a halottgyalázás fogalmát. Jeruzsálemben például éjjel is temetnek, mivel a Misna szerint nem “éjszakáztatják” a tetemet Jeruzsálemben. Ennélfogva Israel Lau országos főrabbi megtiltotta a sírásoknak, hogy sztrájkoljanak, a sztrájkot a háláchá elleni ténykedésnek minősítette.

Ez hatott és az eredetileg 24 órára tervezett sztrájk valóban csak 24 órát tartott…

Mi a Genizá?

Az Izraelben most kiállított, a Cambridgei Egyetemről hozott ún. genizá kéziratok kapcsán ismét felmerült az érdeklődés a kairói genizá, a kéziratok lelőhelye iránt.

Mint ismeretes, a zsidó vallás tiltja a szent szövegek kidobását, profanizálását és így azokat – használat után – összegyűjtik és “eltemetik”, vagyis egy olyan helyen és úgy tárolják őket, hogy ne sérüljenek meg és ne vesszenek el. Ezt a helyet nevezik genizának.

Az egyik ilyen ismert genizá a kairói zsinagóga volt, melynek padlásán évszázadokon keresztül gyűjtöttek különféle héber kéziratlapokat, köztük ismert és neves szerzők keze írását. Kb. 100 évvel ezelőtt fedezte fel a rejtekhelyet Salamon Sechter és azóta a kairói genizá a tudományos kutatás középpontjában áll. Budapesten is őriznek több a kairói genizából származó kéziratot, a neves Kaufmann gyűjteményben.

Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 39. szám – 2014. július 31.