ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Budapestről a “Kfár Chábád”-ban

Az “Ávot” – kínai nyelven

Csontok, koponyák szanaszét – a szigeti temetőben

Petőfi Sándor – A Tóra betűivel….

Az “úti ima” – az ámidában?

Eredményes gyűjtés a chászid betegsegélyző részére

Tetoválás a bőrgyógyászatban – a vallásos közönség tiltakozik

Budapestről a “Kfár Chábád”-ban

Az Izraelben megjelenő Kfár Chábád című hetilap – a lubavicsi chászidok központi orgánuma – két egymást követő számában beszámolót közölt a magyarországi Chábád kirendeltség tevékenységéről, a budapesti sáliách, Oberlander Baruch rabbi tevékenységéről, eredményeiről.

A beszámoló – melynek egy része interjú a sáliáchhal – sorra-rendre felsorolja a szerteágazó tevékenység ágait: az óvodát, a most induló iskolát, a lapokat (Egység, Gut Sábesz), a könyvkiadást (Imakönyv, Mózes öt könyve, az újévi Máchzor stb.), a Tánjá magyarra fordítását és kiadását; a felnőttoktatást és a távlati terveket. A cikksorozat megemlíti Judith Frank segítségét egy új Tóra tekercs írásában valamint az emlékezetes Hiltonban tartott Chánuká ünnepség megrendezésében, Smuél Chéfer és Ábrahám Salamon pesti származású rabbik segítségét a magyarországi Chábád kiküldött munkájában.

Az “Ávot” – kínai nyelven

Most ez is megtörtént: egy Jang Ping nevezetű ifjú kínai, aki a pekingi egyetem hebraisztikai tanszékén végzett kitüntetéssel és egy ideig a kínai nyelvet tanította a tel-avivi egyetem kelet-ázsiai osztályán – üres óráiban lefordította anyanyelvére az Atyák bölcs tanításait, ami, mint tudjuk, a Misná szerves része. A Pekingben O-Bo-Te (Zsidó Bölcsesség) néven megjelent könyvhöz Ádin Steinsalz rabbi írt előszót és magyarázatot.

Csontok, koponyák szanaszét – a szigeti temetőben

Egy izraeli turista, aki most jött vissza Romániából, megdöbbentő állapotokat látott a máramrosszigeti temetőben:

“Alig, hogy bementem, már az első sorok mögött, emberi csontokat, koponyákat, szétdúlt sírokat, összetört vagy hiányzó sírköveket láttam. Ilyen siralmas állapotú zsidó temetőben még nem voltam. Azonnal elrohantam a helyi rendőrségre, és bejelentést tettem abban a hitben, hogy vandál pusztítás eredményét látom. A rendőrök nem foglalkoztak a panaszommal. Azt mondták, ismerik a helyzetet, de az nem tartozik rájuk, forduljak a zsidó hitközséghez.

Mentem volna, de Szigeten nincs szervezett zsidó hitközség. Azt mondták menjek Bukarestbe – Oda már nem utaztam el.

Tudomásom szerint Amerikában él és működik egy ún. szigeti rebbe, akinek közeli hozzátartozói vannak eltemetve az ottani temetőben. Elie Wiesel is Szigetről származik. Nincs módjukban tenni valamit, hogy a szigeti temető ne kerüljön ebek harmincadjára?”

Petőfi Sándor – A Tóra betűivel….

Tel-Avivban megjelent az Eked kiadásában, Itamár Jáoz-Keszt fordításában Petőfi Sándor válogatott költeményeinek héber nyelvű kiadása, Áhává Vöchárut – Szabadság, Szerelem címen.

A 72 oldalas, albumformátumú, képekkel illusztrált kötetet, Jehudá (Imre) Csengeri, az ismert amerikai zsidó filantróp finanszírozta. Csengeri, aki a Máchon Jeruzsálem , egy magyar rabbik műveit megjelentető kiadó egyik mecénásaként ismert, egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy gyerekkorában, Erdélyben, nem nevelkedett a magyar költészeten és számára “a költészet a péntek este énekelt zmiresz és az imakönyvben található pijutok voltak”.

– Akkor meg mi indította őt Petőfi kiadására?

Nekem tökéletesen elég, ha látom Petőfi Sándor verseit héber betűkkel, a Tóra betűivel. Ez nekem megéri a kiadást – mondotta Csengeri.

Ez egyébként Petőfi harmadik héber fordítása. Az elsőt Simon Bacher-Bachrach készítette 100 évvel ezelőtt, A másodikat Ávigdor Hámeiri (Feuerstein). A mostani harmadik válogatás Itamar Jáoz Keszt művészi fordításait tartalmazza.

Az “úti ima” – az ámidában?

Izraelben rengeteg a közúti baleset, nehéz még kimondani is, de több ember veszti életét ezekben a balesetekben, mint ahányan Izrael összes háborújában elestek, vagy az arab terror áldozatául váltak.

A volt országos főrabbi, Mordecháj Élijáhu most elhatározta hogy lép az ügyben. Közzétett egy pszák Háláchát, mely szerint minden zsidó köteles naponta háromszor, az Ámidá imában, elmondani az ún. úti imát (Tfilát Háderech), amit rendes körülmények között csak akkor mondanak ha valaki a városon kívülre utazik. Most, Élijáhu szerint, a helyzet megköveteli, hogy még a gyalogjárók, valamint azok, akik ki sem mozdulnak otthonról, azok is mondják ezt az imát, mégpedig a Smá Kolénu áldásához csatolva.

Eredményes gyűjtés a chászid betegsegélyző részére

Az utóbbi hetekben az izraeli vallásos rádióállomás – a Rádió Kol Cháj – gyűjtést rendezett az Ezrá Lámárpe, a vallásos, chászid betegsegélyző támogatására.

Ezt a szervezetet évekkel ezelőtt alapította Elimelech Firer, aki nemrég Izrael díjat kapott önzetlen és odaadó humanitárius tevékenységéért. A szervezet ma szerteágazó tevékenységet folytat egész Izraelben és külföldön is; Firer rabbi tevékenysége neves orvosok nagyrabecsülését vívta ki, bár a rabbi nem tanult medicinát – tanulmányait kizárólag jesivában végezte.

A nyilvános gyűjtőakció igen szép eredménnyel zárult.

Tetoválás a bőrgyógyászatban – a vallásos közönség tiltakozik

Mint ismeretes, a Tóra tiltja a tetoválást. Ez egyike azon praktikáknak, melyeket a zsidó vallás helytelennek tart, tilt és elítél.

Most kiderült, hogy a modern bőrgyógyászat felhasználja a tetoválást különböző rendellenességek gyógyítására. A hónap végén Izraelben tartott nemzetközi kongresszuson, amit a Medical Média rendez, új módszereket mutatnak be. Egy holland szakértő fogja ismertetni a bőrgyógyászokkal és kozmetikusokkal a modern bőrgyógyászat új fejleményeit.

Vallásos körök – akik attól tartanak hogy ha a módszer elterjed, azt az izraeli közkórházakban is alkalmazni fogják – tiltakoznak a tetoválás propagálása ellen, mivel nincs szó életmentésről, ami esetleg igazolná annak alkalmazását.

Értesülésünk szerint máris van egy izraeli kórház, ahol tetoválnak: az askeloni Bárziláj kórház, ahol a plasztikai sebészet osztályán már alkalmazzák a zsidó vallásba ütköző módszert.

Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 37. szám – 2014. július 30.