Még egy Finkelstein…

A Nemzeti Vallásos Párt (NVP) az egyetlen vallásos párt Izraelben, amelyben egy hölgy is helyet foglal a parlamenti jelöltek sorában. Az NVP-ben sem volt már női jelölt több mint 18 éve.
Nem mintha a hely – nyolcadik a listán – nagyon reális lenne. Előjelzések szerint az NVP maximum 5-6 mandátumhoz jut az idei választásokon. Ez azonban nem zavarja Gila Finkelsteint, aki máris úgy viselkedik, mintha a Kneszetben ülne. Amikor megkérdezték, vallásos és férjezett asszony lévén, miért jár fedetlen fejjel – ami nem jellemző vallásos zsidó nőkre – azt válaszolta Finkelstein, hogy ha a Kneszetben lesz és a rabbik kérik, hordjon kalapot – parókáról nincs szó – akkor majd meglátja…
A lényeg, jelenleg: mivel Natanjáhu amerikai választási tanácsadóját Finkelsteinnek hívják – most az NVP-nek is van egy saját Finkelsteinje…

Kölcsöntóra visszajár…

Új, szomorú jelenség Izraelben: a modern ravasz bűnözők már nem törnek be a templomokba, hogy ellopjanak egy több tízezer sekelt érő Tóratekercset, amit aztán vagy külföldre csempésznek, vagy Izraelben próbálnak értékesíteni.
Miután a legtöbb zsinagógában már riasztó berendezés védi a frigyszekrényeket – most a tolvajok új trükköt találtak ki. Ketten-hárman bemennek egy templomba, ez esti ima idején, jelentkeznek a gábenál és bemutatkoznak, majd kölcsönkérnek egy Tóra-tekercset, hogy abban olvassanak fel egy gyászházban ahol a héten keresztül naponta minján imádkozik.
Egy ilyen kérésre nem lehet nemet mondani. Miután megkapták a Tórát, eltűnnek és soha többé nem látják őket. Az ilyen esetekben a rendőrség nyomoz – nem sok eredménnyel Az utóbbi időben több ilyen eset történt Jeruzsálemben.

Az angol tanárnő – keresztény misszionárius

A “Segítő kéz” elnevezésű vallásos szervezet. amely főleg a misszionáriusok tevékenysége ellen küzd – felhívta a tel-avivi rendőrség figyelmét egy angol tanárnőre, aki az egyik tel-avivi gimnáziumban oktatja Shakespeare nyelvét. Mint kiderült, az agilis tanárnő, a gyenge előmenetelű tanulókat meghívja magánlakására, és ott a kereszténység alapelveire oktatja őket – angolul. Vagyis – magyarul – misszionárius tevékenységet fejt ki. Izraelben ezt a tevékenységet a törvény tiltja, de a törvény foghíjas és a rendőrség nem igen foganatosítja, mivel tart a nemzetközi reakciótól.

Élelmiszercsomag szombatra – ismeretlentől ismeretlennek

A zsidó hit egyik fontos alapelve a jótékonyság – cödáká. Ez nem kevésbé fontos mint bármely más micva, mint a szombattartás vagy a kásrut.
Izraelben, a vallásos közönség körében igen elterjedt jelenség a cödáká és a Gmách, vagyis a Gmilut Cheszed – a jótétemény, ami mai nyelven kamatmentes kölcsönt és egyéb karitatív tevékenységet jelent.
Jeruzsálem egyes szegénynegyedeiben – mint az új olék által lakott Gilóban – elterjedt jelenség, hogy a késő éjszakai órákban “ismeretlen tettesek” élelmiszercsomagokat helyeznek el egyes lakások ajtajában, ahol nélkülöző, sokgyermekes családok laknak. A csomagokban a szombati három étkezés alapanyagai – hús, hal, kalács, gyümölcs stb. A csomagokat a város másik végén levő Rámot negyedből hozzák olyan egyének, akiket Gilóban senki nem ismer, és akik szintén nem ismerik azokat, akik az adomány csomagot kapják.
Rámotban egy Mose Kitt nevezetű, magyarajkú vallásos aktivista szervezi az akciót, míg Gilóban a városnegyed rabbija, Élijáhu Schlesinger áll az akció élén és küldi a címeket – azok címeit, akik rászorulnak a segítségre. Ezt úgy kapják, diszkréten, hogy nem szégyenülnek meg, mivel nem ismerik azt akitől kapják. Egyébként Maimonidéz (Rámbám) szerint ez a jótékonyság felső foka: amikor ismeretlen segít ismeretlent.

Fogságban, fejből írott imakönyv a múzeumban

1948-ban volt az első háború az önálló Izrael Állam és Jordánia között. Ekkor több tucat izraeli zsidó katona fogságba esett és közel egy évig tartott, amíg fogolycsere keretében hazakerültek.
Most a jeruzsálemi zsidó negyed múzeumában bemutatnak négy füzetet, amelyben több újévi és Jom Kipuri ima van lejegyezve, szép és olvasható kézírással. Mint kiderül az imákat a fogságba esett zsidók jegyezték le – emlékezetből – mivel attól tartottak, hogy esetleg évekig lesznek fogságban és elfelejtik az imákat. Egyébként a legszentebb újévi és Jom Kipuri imákról van szó és a foglyok ezekből a füzetekből imádkoztak.
Ugyancsak ebben a múzeumban mutattak be egy pisztolyt, amit annakidején egy vekni kenyérben rejtettek el, majd a szabaduláskor a foglyok visszahoztak Izraelbe.
Tudósítónk megjegyzi, hogy a náci koncentrációs táborokban is ismert volt a jelenség, hogy a halálraítélt foglyok emlékezetből leírtak egyes ima-részleteket. Egy ilyen, Auschwitzban leírt Hágádá-részlet, nemrég látott napvilágot a most megjelent Az őrködés éjszakája nevű lubavicsi Hágádában (27. oldalon).

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 30. szám – 2014. november 12.