ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Félmillió márka vérdíj Alois Brunner fejére

Kétszáz zsidó kém Leningrádból

Rabbik támadják Netanjáhut Hebron miatt

A miniszterelnök részt vett a moszkvai zsinagóga alapkőletételén

Rituális kézmosás – kólával

Új hangfelvételek

Félmillió márka vérdíj Alois Brunner fejére

Több mint 50 évvel a náci fenevad megsemmisítése után még folyik itt-ott a hajtóvadászat a még élő náci bűnözők kézrekerítésére.

Az egyik ilyen szadista fenevad, Alois Brunner, aki Adolf Eichmann jobbkeze volt, a háború után Szíriában talált menedéket, ahol máig is háborítatlanul él – különböző álneveken. Most egy Észak-Westfáliai német bíróság félmillió márka jutalmat ígér annak, aki Brunnert élve Németországba hozza, hogy ott bíróság elé állítsák, vagy ebben segédkezik. A németek többízben kérték a szíriai hatóságokat, tartóztassák le Brunnert és adják ki, a damaszkuszi kormány azonban nem is válaszolt. Aki zsidókat ölt, az persona grata a mai Szíriában.

Kétszáz zsidó kém Leningrádból

A nagy orosz allija Izraelbe – az elmúlt hat évben közel 700 ezer ember – mindenféle zsidókat (és nem-zsidókat) hozott magával, köztük az ukrán maffia néhány érdemes tagját, grúz leánykereskedőket, moszkvai orvosokat és mérnököket, stb. Régóta rebesgetik, hogy a kiérdemesült K.G.B., amikor még hatalma teljében volt – küldött Izraelbe dezertőröket és kémeket is.

Most kiderült, hogy ez nagyrészt igaz.

Az izraeli Háárec című napilap szombati képes mellékletében Oleg Kolegin tábornok, a K.G.B. kémelhárító egységének volt vezetője elmondja egy interjúban, hogy „csupán Leningrád körzetéből több mint 200 kémet küldtünk Izraelbe – új bevándorlónak álcázva.”

Ezek nagy részét nem fülelték le és „lehet, hogy máig is az orosz kémszolgálatnak dolgoznak” – mondja a generális az izraeli újságírónak adott nyilatkozatában. Amikor neveket kérdeznek tőle, azt mondja: nem vagyok áruló…

Kolegin, aki jelenleg Washingtonban él, ahol az interjú készült vele – azt is elmondta, hogyan próbált a K.G.B. Izraelben orosz zsidókat beszervezni, hogy szovjet kémek legyenek. „Elmentünk egy családhoz, elmondtuk, hogy a férj (vagy a feleség) apja, aki a Sz.U.ban él – nagyon beteg. Ha kellett mutattunk levelet is, ami ezt bizonyította, majd hozzátettük, hogy tudunk segíteni, ha a család is segít nekünk. Ez rendszerint működött”.

A lap közli a Sábák egyik volt vezetőjének nyilatkozatát is, amely szerint az orosz allija igencsak nagy problémát okozott biztonsági szempontból…

Rabbik támadják Netanjáhut Hebron miatt

Az ún. Pikuách Nefes (Életmentés) nevű rabbiszervezet rendkívüli közgyűlésén – melyen Jákob Friedmann szadegórai rebbe is résztvett – a szóvivők élesen támadták Netanjáhu miniszterelnököt, aki – szerintük – elárulta az „ügyet”, amikor beleegyezett, hogy Izrael, az oszlói egyezmény alapján, kivonja csapatait Hebronból.

Mordecháj Askenázi rabbi, aki a Kfár Chábád (lubavicsi település) rabbija, élesen kikelt Netanjáhu ellen és azt mondta, hogy „a miniszterelnök becsapott bennünket, amikor – a választások előtt – azt ígérte, hogy nem adja fel Hebront. Ha ezt tudjuk, nem szavazunk rá és nem csináltunk volna akkora propagandát, hogy „Netanjáhu jó a zsidóknak”, aminek köszönheti választási győzelmét.” vissza

A miniszterelnök részt vett a moszkvai zsinagóga alapkőletételén

80 éve ez az első zsidó templom, amit építenek Moszkvában. Eddig csak romboltak zsinagógákat, illetve raktárakat csináltak belőlük. Most két orosz zsidó milliomos – Vladimir Goszinszki és Borisz Chájját – elhatározta, hogy építenek egy újat, a moszkvai Foklongia dombon.

Viktor Csernomirgyin miniszterelnök, aki résztvett az alapkőletételen, szép beszédet mondott, melyben dicsérte a „tehetséges és büszke zsidó népet, mely igen sokat szenvedett történelme során”. A miniszterelnök hozzátette, hogy a zsinagóga, amellett, hogy a mi zsidó közösséget fogja szolgálni, a nácik által elpusztított 2,7 millió orosz zsidónak is emléket állít. Csernomirgyin „Sálom”-mal fejezte be beszédét.

Rituális kézmosás – kólával

A rituális kézmosás tulajdonképpen kézleöntés (héberül: nötilát jádájim), ami a zsidó rituálé szerves része. A Háláchá utasítja a zsidó embert, hogy ima előtt, kenyérevés előtt, reggel, felkelés után, különböző testi szükségletek elvégzése után kezet mosson, illetve öntse le a kezét.

A kettő nem ugyanaz. Az utasítás úgy szól, hogy a rituális kézleöntést csak tökéletesen tiszta kézen lehet végrehajtani; tehát ha a kéz nem tiszta, akkor előbb szappannal, kefével alaposan meg kell mosni, és csak ezután lehet a kézre öntést elvégezni. Ez úgy történik, hogy erre a célra szolgáló tiszta pohárból vagy bögréből, kancsóból háromszor egymás után egy-egy kezünket leöntjük.

De mit tegyünk, ha történetesen nem áll rendelkezésünkre víz? A Háláchá előírja, milyen távolságot köteles bejárni valaki, hogy vizet találjon.

Most Ovádja Joszéf volt izraeli országos főrabbi egy kérdésre válaszolva kinyilvánította, hogy ebből a szempontból a kóla – és hasonló üdítők – is víznek számítanak és fel lehet használni őket rituális kézmosásra…

Új hangfelvételek

Az indiai Bné Izrael közösség jom kipuri és szlichot dallamai, amelyek mindez ideig e közösség nemzedékről nemzedékre átadott szóbeli hagyomány része volt, most már hangkazettán is hallhatóak.

A Bné Izrael közösség úgy tartja, hogy azon zsidók leszármazottai, akik az i.e. 175-163 közötti, Antiochus Epiphanes szíriai uralkodó ideje alatt történő üldözések elől menekültek el Galileából.

Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 14. szám – 2014. július 28.

 

Megszakítás