Szádám anyját zsidók beszélték le az abortuszról
Kötél általi halál a legvalószínűbb sorsa Muhamad Sarkauinak, annak a palesztinnak, aki október elején terrormerényletet követett el az egyetlen, még működő bagdadi zsinagóga ellen, négy ember halálát okozva.
Az ámokfutó vallomása szerint azt akarta megbosszulni, hogy izraeliek megölték a szüleit Libanonban. Sarkauit a rendőrség a helyszínen elfogta.
A hír a szintén iraki születésű Mordechái Ben Poráttól (75) származik. Ben Porát, korábbi államminiszter, aki anno igen sokat tett az államalapítás utáni iraki tömegalijáért, s ma Tel-Aviv mellett, Or Jehudán a Babiloni Zsidó Örökség Központját igazgatja, közzétette a merénylet két zsidó áldozatának nevét is: Cion Szulejmán (70) és Mose Efráim Al-mose (75).
Ben Porát tudni véli, hogy a zsinagóga elleni merénylet magát Szádám Huszeint személyesen érintette, és rendkívüli mértékben felidegesítette. Az iraki rezsim ugyanis kínos gondossággal ügyel a maradék – ma már hatvannál is kevesebb főt számláló –bagdadi közösség testi épségére.
Ez teljesen ellentétben áll az országban dühöngő, a hivatalos politika rangjára emelt antiszemitizmussal, mely Irak és a muzulmán világ minden bújáért-bajáért Izraelt és „a nemzetközi zsidó összeesküvés által irányított Amerikát” teszi felelőssé.
A bagdadi zsidók „protekciós” mivolta mögött Ben Porát szerint szentimentális okok keresendők, nem pedig az, hogy a mészáros javítani akarna hírnevén. A magyarázat: amikor Szádám anyja terhes volt a világ későbbi első számú közellenségével, két hónapot töltött egy bagdadi zsidó családnál. El akarta vetetni Szádámot, és erről a zsidó család tagjai beszélték le.
De – magyarázza tovább Ben Porát – általában is van Irakban egyfajta furcsa „filoszemitizmus”. Sokáig úgy tartották, hogy az 1949-ig 137 ezer főt számlált zsidóság „jót tesz a gazdaságnak”. A közösség még öt évvel ezelőtt is kétszáz főt számlált; Ben Porát szerint azóta sokan üzleti ügyben hagyták el Irakot – és oda soha nem tértek vissza. A többiek is csak azért vannak még ott, mert képtelenek megfizetni a még izraeli mércével is magas, 400 dolláros kiutazási luxusadót – az útiköltségről már nem is beszélve.
„És lehet – fejezi be Ben Porát – hogy néhányuk nem is tudja, mitévő legyen, ha elmegy. Mi azt akarjuk, hogy az iraki hatóságok kiengedjék őket, és megfizetjük helyettük a 400 dollárt. De ekörül nem akarunk nagy zajt csapni.”
Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 8. szám – 2014. október 6.