ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Softim

“Keresztes hadjárat” Auschwitzban

Miután Glemp bíboros és a lengyel katolikus egyház egyértelműen elhatárolták magukat az auschwitzi haláltábor területén felállított feszületektől és az ezáltal keletkezett nemzetközi feszültségtől – most már a lengyel kormány dolga rendet teremteni háza táján – ez az izraeli főrabbinátus és az otthoni vallásos körök egyöntetű álláspontja.

Az elmúlt hetekben nagy fájdalommal – és felháborodással – értesültek világszerte a Holocaust túlélői, hogy a nemzetközi egyezmények felrúgásával Auschwitz haláltáborának területén, ahol több mint másfél millió zsidót gyilkoltak meg a nácik a háború során – privát szervek, egyesületek feszületeket állítottak fel, amelyek jelenléte nem teszi lehetővé a zsidóknak, hogy ott halottaik lelki üdvéért imádkozzanak. Mint kiderült, a táborban annak idején 121 keresztényt (nagyrészük hitehagyott zsidó volt) is megöltek a náci fajvédők. Ezek emlékére most a területet bérlő szélsőséges keresztény szervezet 121 feszületet állított fel – a lengyel egyház ellenzése és tiltakozása ellenére.

Most úgy tűnik – írják az izraeli lapok – hogy a megoldás adminisztratív. Mivel a bérleti szerződésben van egy olyan cikkely, amely tilt bármilyen tevékenységet, ami vallásközi feszültséget, intoleranciát szíthat – most a lengyel miniszterelnöki hivatal illetékesei azt fontolgatják, lehet-e – a cikkely alapján – a szerződést felbontani és a bajkeverőket a helyszínről – amely a legnagyobb és legszomorúbb zsidó temető a világon – eltávolítani.

Jiszráél Lau izraeli országos főrabbi a lengyel miniszterelnökhöz fordult, kérve, távolíttassa el az auschwitzi feszületeket, amelyek sértik az ott meggyilkolt mártírok emlékét.

Sztrájk a tel-avivi vallási tanácsban; zárt mikvék

Nem kaptunk fizetést – nem dolgozunk – mondták a múlt héten a tel-avivi vallási tanács dolgozói és első ténykedésként – mielőtt általános sztrájkot hirdettek – bezárták a rituális fürdőket (mikvéket). A vezetőség cáfolta, hogy nem folyósította volna a dolgozók fizetését. A vita folyik, de a mikvék részlegesen nyitva vannak.

Politika a nemzeti böjtnapon

Áv hó kilencedike – a nagy zsidó nemzeti gyásznap – amelyen a zsidó nép világszerte a második Szentély pusztulását siratja 1930 évvel ezelőtt – az idén is nagy tömegeket vonzott. A Siratófalnál non-stop imádkoztak és gyászénekeket mondták a böjtölő zsidók 24 órán keresztül.

Ugyanakkor a közoktatási miniszter, Jichák Lévi rabbi, rezidenciáján, Kfár Maimon faluban, politikusok jöttek össze, a paletta minden részéről és színeiből, hogy megtárgyalják a nemzeti gyásznap jelentőségét azokra nézve is, akik nem vallásosak, hanem a gyászt – az önálló állam elvesztését két ezer évvel ezelőtt – mint nemzeti szerencsétlenséget közelítik meg és érzékelik.

Megjelent és részt vett a hajnalig tartó szimpóziumon Éhud Bárák a Munkapárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje, több országgyűlési képviselő és a baloldali ateista pártok több képviselője is. Éhud Bárák elmondta, nagyon sajnálatos, hogy az izraeli fiatalság nagy része mit sem tud Tisá Böávról – Áv hó kilencedikéről – amely napon a hagyomány szerint mindkét Szentély elpusztult, az első a babilóniaiak, míg a második a római légiók által. Bárák idézte Berl Katzenelsont, a Hisztádrut (szakszervezet) legendás vezérét, aki annakidején kardoskodott a nemzeti gyásznap megtartása mellett, azok részéről is, akik egyáltalán nem vallásosak, mint ahogy amellett volt és ennek nyilvánosan is hangot adott – hogy zsidó ember ne egyen sertéshúst, mivel ezzel vét az általános zsidó szolidaritás ellen.

Elhunyt Leibis Lefkovits, a szatmári rebbe jobb keze

New-Yorkban hetven éves korában, tüdőgyulladásban elhunyt Leibis Lefkovits, az ottani szatmári hitközség egyik vezetője, a szatmári rebbe jobb keze. Többek között a szatmári oktatási szervezet vezetője is volt. Temetésén több ezres tömeg vett részt. Rudolph Guliani, New-York főpolgármestere közleményben méltatta érdemeit és nevezte Lefkovitsot a zsidó közösség „egyik nagy vezető”-jének.

Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 45. szám – 2014. augusztus 18.