Az Európai Unió brüsszeli tisztviselői meghívták a zsidó és muszlim közösségek vezetőit, hogy megvitassák a kóser és hálál vágás kérdését. Az eseményen, amelyet Katharina von Schnurbein, az EU antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős megbízottja hívott össze, zsidók és muzulmánok vettek részt, akiket aggaszt az állatok élelmezési célú levágásának hagyományos módszerei elleni kétirányú támadás, amely egyes országokban tiltásokhoz vezetett – olvasható a Neokohn oldalán.

A jelenlévők szerint mintegy harminc uniós tisztviselő és körülbelül húsz közösségi vezető volt jelen.

„Voltak már korábban is olyan ülések az EU-ban, ahol megvédték a sehitát”

– mondta Menachem Margolin rabbi, aki a brüsszeli székhelyű Európai Zsidó Szövetséget vezeti.

Az állatvédők szerint a sehita és a zabiha, az állatok élelmezési célú levágásának zsidó és muszlim módszere kegyetlen, mivel mindkét módszer kizárja a kábítást az állat nyakának elvágása előtt. A szokások hívei szerint ezek nem okoznak nagyobb szenvedést az állatoknak, mint a gépesített vágási módszerek, amelyeknél nagyobb a meghibásodási arány mellett, kevesebb figyelmet fordítanak az egyes állatokra.

Az elmúlt években a sehitát és a zabihát egyre többen ellenzik Európában, mivel több jobboldali párt az iszlám és egyes esetekben a judaizmus társadalmi jelenlétének csökkentése iránti elkötelezettségük részeként kezdett el kampányolni ellene.

Amikor a zsidó közösségek vezetői megtámadták a közelmúltban Belgium három államából kettőben elrendelt tilalmakat az Európai Unió Bíróságán, a bíróság súlyos vereséget mért rájuk, amikor helybenhagyta a tilalmakat.

Belgium mellett az uniós országok közül Dániában, Svédországban, Finnországban, Észtországban és Szlovéniában is illegális a rituális vágás. 2011-ben Hollandia rövid időre szerepelt ezen országok körében, de a holland szenátus 2012-ben a vallásszabadságra hivatkozva visszavonta a tilalmat. Lengyelország 2013-ban szintén betiltotta a rituális vágást, de azóta szintén visszavonta a tilalmat, és csak az exportra szánt húsra vonatkoztatta.

„Miközben mindez megtörtént, az EU tisztviselői, akik nem szégyenlősek az egyes tagállamok bizonyos kérdésekben történő bírálatával kapcsolatban, lényegében figyelmen kívül hagyták a húsügyben való beavatkozásra irányuló kéréseinket”

– mondta Margolin.

„Az a tény, hogy az EU végre úgy döntött, hogy létrehoz egy rendezvényt, amelynek középpontjában a rituális vágás védelme áll, vagy legalábbis meghallgatják a mellette szóló érveket, biztató első lépés azon az úton, amelynek olyan jogszabályokhoz kell vezetnie, amelyek biztosítják a kisebbségek jogait, hogy továbbra is gyakorolhassák vallási szabadságukat.”

Von Schnurbein, aki 2015-ben az Európai Bizottság első antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó koordinátora lett, hivatali ideje nagy részében kimaradt a sehitáról szóló vitákból. A belgiumi tilalmak óta azonban, amelyeket egy jobboldali párt kezdeményezett és egy szocialista párt támogatott, egyre szókimondóbbá vált a kérdésben. Januárban egy uniós találkozón azt mondta, hogy a tilalmak azzal a kockázattal járnak, hogy a zsidókat és a muszlim kisebbségeket „középkoriaknak” állítják be.

Simon Cohen, a Shechitah UK brit-zsidó érdekvédelmi csoport igazgatója szintén utalt az antiszemitizmus és a rituális vágás betiltása közötti összefüggésre a csütörtöki rendezvényen tartott beszédében. Cohen megjegyezte, hogy a sehita betiltására Európában először Svájcban került sor a 19. században, hogy az ország kevésbé legyen vonzó az oroszországi pogromok elől menekülő zsidók számára. A konferencián tett beszédében Cohen azzal érvelt, hogy a vallásszabadságról szóló meglévő törvények nem elegendőek ahhoz, hogy a sehita törvényes maradjon.

„A sehita egy pozitív gyakorlati cselekedet a hitünk részeként. A térdelés is az a keresztények számára, és a térdelés betiltásának még a gondolata is lehetetlen lenne.

Remélem, hogy ez a találkozó lehet az első lépés annak érdekében, hogy az európai uniós jogban ne legyen olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi a sehita betiltását”.

„A nácik is korán életbe léptették a kóser vágás tilalmát”

– mondta Deborah Lipstadt, az antiszemitizmus-elleni amerikai különmegbízott a konferencián tartott beszédében.

Elmondta, hogy az Egyesült Államok elismeri a rituális vágás engedélyezésének fontosságát, és sürgette az európai törvényhozókat, hogy minden, a hústermelésről szóló jogszabályba foglalják bele a vallási csoportokra vonatkozó mentességeket.

„Egyszerű módja van annak, hogy egyszerre támogassuk az állatok jólétét a vágás során és tiszteletben tartsuk a vallási kisebbségi csoportok tagjainak jogait” – mondta.