PESZÁCH: MIT? HOGYAN? MIKOR?

 Még meg sem ettük az összes purimi “hámánfülét”, és máris megkezdődtek a peszáchi előkészületek. Peszáchra ugyanis a sok halachikus előírás miatt alaposan fel kell készülni. Nemhiába mondták bölcseink: “A Peszách törvényeivel kapcsolatos kérdéseket Peszách előtt harminc nappal kell feltenni.” Néha szinte a harminc nap is kevés.

Melyek hát a különleges peszáchi törvények, amelyeknek előírásait már jóval az ünnep előtt tisztáznunk kell?

Az egyik az a kötelezettség, hogy otthonunkat teljesen megtisztítsuk minden kenyérmorzsától és egyéb cháméctól, sőt a chámécot tartalmazó ételt is el kell távolítani. A cháméc “ne legyen látható” és “ne legyen fellelhető”. Ez arra kötelez, hogy kitakarítsunk, felkutassuk és megsemmisítsük a chámécot.

A gyakorlatban a chámécot tartalmazó termékeket nem semmisítjük meg, hanem félretesszük és “eladjuk” egy nem zsidónak, hogy az ünnep nyolc napja alatt ne legyen birtokunkban. Ez mindenre vonatkozik, ami Peszáchkor nem kóser – azaz olyasmi, ami chámécot tartalmazhat _, akkor is, ha nincs benne szemmel látható cháméc, mint a kenyérben, a száraz tésztákban, a búzalisztben.

A másik kötelezettség, hogy megfelelő mennyiségű, Peszáchra halachikusan alkalmas kóser ételt készítsünk elő, és legyen mit ennünk az ünnep nyolc napján. Ezek közül a legfontosabb a mácá, mert ez helyettesíti a kenyeret.

A háziasszony a lakás minden sarkát alaposan kitakarítja. Sok családban a gyerekek – a fiúk és a lányok egyaránt – segítenek anyjuknak a takarításban. Még a könyvespolcokat is megtisztítják, és kiporolják a könyvekből az esetleg beléjük ragadt morzsákat.

Peszách közeledtével “chámécvizsgálatot” tartunk: kigondoljuk, hol fogjuk tárolni az egész ünnep alatt érinthetetlen chámécot, és a rabbi közvetítésével “eladjuk” a chámécot egy nem zsidónak. Az eladás jelképes – hiszen Peszách után minden visszakerül a birtokunkba _, mégis törvényes, mert Peszách valamennyi napján tilos az eladott cháméchoz nyúlnunk, felhasználnunk pedig még inkább tilos.

Széder estéjére előkészítjük a külön peszáchi étkészletet és edényeket. Peszáchkor ugyanis nem használhatjuk a rendes edényeket és evőeszközöket, mert azok chámécosak. Sok háztartásban van elkülönített – a kamrában, a pincében vagy a padláson tartott – edény- és étkészlet, amelyet csak évente egyszer, Peszáchkor használnak. Akinek nincs külön peszáchi edénye, annak ki kell kóserolnia a rendes edényeket: ez vízben forralással vagy izzítással történik. A főzéshez és tálaláshoz használt edényeket forralni kell, azokat pedig, amelyekben – akár szárazon, akár zsiradékban – sütni vagy pirítani szoktunk, tűzben izzítani.

Megjelent: Egység Magazin 3. évfolyam 12. szám – 2014. július 28.