Zsidó Tudományok Szabadegyeteme
 
Tanulás, barátok, ösztöndíj.
 

Némi elfogódottsággal ülték körül a jelentkezők a Károly körúti tanszoba süteménnyel és üdítővel megrakott asztalait azon a februári napon, amikor elkezdődött a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének tavaszi szemesztere. Akadtak ugyan olyanok, akik már korábban is kötődtek a hitközséghez, de a mintegy harminc-negyvenfős csoportból sokan akkor, életükben először kezdtek ismerkedni a zsidó tudományokkal, a héber betűkkel. Fiatalok, középkorúak és idősebbek, férfiak és nők vegyesen, a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkeztek. Banktisztviselő, író-dramaturg, agykutató, kereskedő, újságíró, műszaki fordító, diák és végzős egyetemi joghallgató egyaránt mohó kíváncsisággal mártózott meg a hatalmas zsidó ismeretanyagban.

Izgalmas vallás- és kultúrtörténeti időutazást hozott ez a négy hónap, ugyanakkor megrázó felfedezőutat is jelentett a mindenség és a lélek mélyén. Hiszen mindenkiben felvetődött a kérdés: mit jelenthet a huszonegyedik század magyarországi zsidó embere számára egy ilyen kurzus? Nos, eltűntek az időbeli, térbeli határok, a hallgatók a jó hangulatú foglalkozások során mintha nemcsak bibliai ősatyáikhoz, de igazi énjükhöz, ősi önmagukhoz és népükhöz is megtértek volna.

Lassanként megtanulták, hogyan lehet jobban megérteni, elemezni a Talmud összefüggéseit. Megismerkedtek az egyik legnagyobb zsidó filozófus, Maimonidész nézeteivel, részletesen foglalkoztak egy másik kiváló gondolkodó, Rási Tóramagyarázataival, és elmerültek a kabbala, a zsidó misztikus filozófia magával ragadó világában. Zajos érdeklődés jellemezte azokat az órákat is, amikor olyan általános emberi, etikai és erkölcsi kérdéseket boncolgattak, amelyekről a zsidó jog és a legnagyobb rabbik is határozott véleményt formáltak már évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt.

Minden bizonnyal erős kapaszkodót nyújt majd a jesiva hallgatóinak az itt kapott és „átélt” ismeretanyag a mai zaklatott, értékválságos világban. Emellett, a tanítások bölcsessége, a példabeszédek ereje szinte észrevétlenül erkölcsi tisztaságot és következetességet is sugárzott feléjük. És nem utolsó sorban feltehetően rászoktatta őket a folyamatos tanulásra, a logikus gondolkodásra is. Oberlander Baruch rabbi lefegyverző tudományos alapossága, Hurwitz rabbi filozofikus szárnyalása, és az „osztályfőnök”, Köves Slomó rabbi kimeríthetetleni energiája és dinamizmusa feloldotta és szárnyaltatta a résztvevők leláncolt fantáziáját, ugyanakkor a derűs hászidi erő azt is elérte, hogy immár láthatatlanul is erős selyemfonál köti a kurzust elvégzett hallgatókat a zsidó létezéshez.

Ők magától értetődően képviselik majd zsidóságukat akár ellenséges, szélsőséges világnézetű magyarok között is.

       Székely Anna.

Megjelent: Egység Magazin 17. évfolyam 62. szám – 2014. augusztus 4.