Zsidó Tudományok

A bölcsesség, az értelem és a tudás tankönyve

 

Bölcsesség, értelem és tudás. E fogalmak rövidítése adja a lubavicsi chászid mozgalom kabbalisztikus nevét: CHáBáD.A Chábád Lubavics – Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület már eddig is számtalan szép példáját adta annak, hogy megteremtse annak a lehetőségét, hogy a pillanatnyi felismerésből megalapozott tudás, értelem szülessék. Tevékenységük kiteljesedését jelentette a Pesti Jesiva létrehozása, a Zsidó Tudományok Szabadegyetemmegalapítása. Az egyesület vezetője Oberlander Báruch rabbi, és a nemrégiben felavatott Köves Slomó rabbi, együtt e szabadegyetem számára készített tankönyvet Zsidó tudományokcímmel, abból a célból, hogy valamennyi érdeklődő számára hozzáférhetővé tegye azt a tudást, melyet őseik több ezer év alatt foglaltak írásba, s öltött testet a Talmudban, Maimonidész munkáiban, a zsidó filozófia és misztika műveiben. Ezek a művek héber, jiddis, arámi nyelven íródtak, így a 21. századi esetleg csak magyarul beszélő ember számára sajnos holt anyagként pihenhetnének a könyvtárak polcain. A szerkesztők arra vállalkoztak, hogy számunkra is hozzáférhetővé tegyék a tudást.

A tananyag hat fejezetre oszlik. Az első fejezet Mózes első könyvét foglalja össze dióhéjban, melyet szemelvényekkel egészít ki. A szerkesztők ezzel kívánják megkönnyíteni a Tóra eredeti szövegének közös feldolgozását. Utána jöhet csak a szöveg átvitt értelmezése (drás). Az első kurzus anyaga a házassággal kapcsolatos törvényi előírásokra fókuszál.

A második fejezet a Talmud traktátusait mutatja be, majd külön a Kidusin (Eljegyzés) törvényi szabályait (Misna) és a Gömárá, a bölcsek kommentárjait tanulmányozhatjuk a Talmud sajátos, az egyes véleményeket bemutató, vitatkozó sokszínűségében. Ennek során képet kaphatunk a törvénymagyarázat szabályairól, melynek segítségével megérthetjük a zsidó lélek sokszor bonyolult, a mai kor embere számára talán kissé szokatlan, de mégis logikus működését.

A harmadik, Háláchá fejezetben Maimonidész, rabbi Áháron Hálévi, rabbi Slomo Ganzfried és Hayim Halevy Donin művei hívják fel figyelmünket arra, hogy ne feledjük: a zsidó társadalom magja és vallási életének központja a család. Csak az erős otthon őrizheti a valódi értékeket.

A negyedik fejezet a házasságot a zsidó filozófia fényében mutatja be. A lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson gondolatai nyitják a fejezetet a nők fontos szerepéről. Az Örökkévaló a férfit és a nőt két egyenlő lényként teremtette. Amikor ezt a férfi és a nő felismeri, s egyesülve tör közös célja felé, kölcsönös tisztelet fejlődik ki bennük. Ahogyan a Talmud írja: „A férfi és a nő olyan, mint a tűz. Ha köztük van az Örökkévaló, egyesülnek, ha nem, fölemésztik egymást” (Talmud, Szotá 17a.).

Az ötödik fejezet a Kabbalával, a zsidó misztikával foglalkozik. Az ötödik lubavicsi rebbe, Sálom Dovber Schneerson rabbi 1879-ben írt héber nyelvű munkájának fordítása. Minden bizonnyal e fejezet igényli leginkább az elmélyülést, elemző gondolkodást, melynek eredményeként a tanítvány eljuthat annak felismeréséhez, hogy a Hávájá és Elokim nevekkel jelölt Isten – egy.

A hatodik fejezet a zsidó filozófia szépségeibe enged bepillantást. Ebben a fejezetben részletes és közérthető magyarázatokat kaphatunk azokra a sokakat foglalkoztató kérdésekre, hogy miért nem változhat a Tóra, tükrözik-e a parancsolatok a társadalom változásait, keletkeztek-e új parancsolatok? Mióta létezik a világ? A fejezetet rabbi Aryeh Kaplan a zsidó hit alapjait bemutató munkája és a lubavicsi rebbe levele zárja.

Chochmá, Biná, Dáát, bölcsesség, értelem és tudás. A Tánjá szerint a Chochmá és aBiná kapcsolatából születik meg a tudás. Ha valaki okosan érti is a Teremtő nagyságát aChochmá és a Biná által, de nem vési elméjébe, nem azonosul vele erősen és állandóan, nem fog a lelkében igazi szeretet és istenfélelem születni. E tankönyv hozzásegít a bölcsesség és értelem megismeréséhez, a tudás megszerzéséhez a tanuló erőfeszítései és elszántsága szükséges. Ezek együttese elvezethet az Egyetem és a könyv létrehozóinak céljához, a zsidóság hitének megőrzéséhez, tudásának szélesítéséhez és a szeretet kiteljesedéséhez, melyet zsidó és nem zsidó csak örömmel üdvözölhet. Isten áldása legyen az ezen munkálkodókon.

Sárospatak, 2003. február 24. napján

Szathmáry Béla

 

Az író, a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság volt elnöke és a Zsidó jog alapjai című könyv szerzője, ami a napokban jelent meg a Századvég–LUX kiadónál.

Megjelent: Egység Magazin 14. évfolyam 53. szám – 2014. augusztus 3.