Fenyegeti-e az iszlám radikalizmus Közép-Európa legnagyobb zsidó közösségét? Az egyre erősödő nemzetközi zsidóellenesség miatt az EMIH megerősítette intézményei védelmét. A Tett és Védelem Alapítvány prevencióval és oktatással, valamint a közösségi védelem megszervezésével tesz a biztonságért. – A zsido.com összeállítása.
„Nyugat Európához képest a magyarországi helyzet egy leányálom” – fogalmazott Máté György, az újpesti zsidó hitközség elnöke lapunknak adott rövid nyilatkozatában, amelyet a biztonsági helyzetkép összeállításához kértünk. Az újpesti közösség szenvedte el az utóbbi idők legkomolyabb atrocitását idehaza, amikor ismeretlenek hatoltak be zsinagógájukba tavaly ősszel. Mint azt az elnök elmondta, szinte kizárható, hogy a tettesek antiszemita jellegű betörést követtek el, a feltételezett hajléktalan elkövető vas és fém tárgyakat szeretett volna eltulajdonítani az imaházból.
Máté György szerint a napokban felszerelt új kamerarendszernek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy szervezetüket biztonságosabb körülmények között tudhassák a jövőben. „Nem hinném, hogy ide Újpestre 20-25 sábátolni összejövő ember miatt fegyveres őrséget kellene szervezni. Bár kétségtelen, a nemzetközi események hatásai miatt most mi is próbálunk óvatosabbak lenni” – tette hozzá.
A Mazsihisz vezetősége a múlt héten, Purim napján, a Parlamentben rendezett kerekasztal megbeszélésen számolt be arról a tervéről, amely szerint a jövőben láthatóbb és intenzívebb biztonsági lépéseket hoznának a magyar zsidóság védelmének érdekében. Ahogy Heisler András, a Síp utcai szervezet elnöke a zsido.com-nak telefonon felidézte, a következőkre hívták fel előadásukban a kormány figyelmét: „Szakértőink és külföldi tanácsadóink véleményére alapozva igen is kimondhatóvá vált, hogy közösségeink számára ma Magyarországon nem a szélső jobb, hanem az iszlamista radikálisok esetleges akciói jelentik a legnagyobb veszélyt. Korábban tranzit ország voltunk, de ma ugyanolyan eséllyel történhet tragédia itt is, mint például tavaly Burgaszban.” – fogalmazott Heisler.
A Mazsihisz szándékairól szólva hangsúlyozta: felelősséggel kívánják kidolgozni azt a rendszert, amely alapján világosan elkülöníthető, hogy ki és pontosan miért is lenne számon kérhető a közeljövőben. „Nálunk a sajnálatos párizsi és koppenhágai események hatására szigorított szabályok léptek életbe, több fegyveres őr vigyázza főbb intézményinket és egy elemző kutató krízisközpontot is létrehoztunk” – ismertette az elnök, aki hozzátette: a kormánynak címzett előadásában arra kérte Tasnádi László rendészeti államtitkárt, hogy fontolják meg erősebb rendőri jelenlét kirendelését a zsidó objektumok és rendezvények helyszíneihez. Mindezt nem csak Budapesten, de a nagyobb vidéki városokban is.
„Egyetértünk abban, hogy fokozni kell az éberséget rendezvényeinken és közösségi összejöveteleinken. Ami mostanában elindult, veszélyes és fenyegető jelenség. Kiterjedt külföldi kapcsolatrendszerünkből származó, illetve az adatelemzéseink során nyert információk alapján naprakészek vagyunk a régió biztonságpolitikai állapotáról.” – fogalmazott a 2012-ben kifejezetten szélsőjobboldali eszmék ellenében életre hívott Tett és Védelem Alapítvány titkára. Szalai Kálmán kitért arra, hogy az Alapítvány egyszerre lát el folyamatos monitoring munkát, elemezve a hazai antiszemita jelenségeket, valamint segíti a jogvédelmet és az önidentitást erősítő civil aktivitást.
„Mi egyszerre hiszünk az oktatáson, ismeretátadáson alapuló prevencióban és a jogállami keretek között rendelkezésre álló önszerveződés erejében. Képzett és elkötelezett munkatársaink a kockázatok tekintetében mind a hazai, mind pedig a külföldi viszonyok és kapcsolatok monitorozását, elemzését és értékelését képesek elvégezni. Mindemellett oktatási programunk van a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a leendő rendőrtisztek számára és minden hozzánk forduló közösségnek, magánszemélynek igyekszünk segíteni” – tájékoztatott tevékenységéről az EMIH-hez szorosan köthető szervezet, amely 24 órás zöldszámot is működtet az incidensek bejelentésére.
„Valóban nem tűnik túl bíztatónak az, ami Európában történik. De nem hiszem, hogy Magyarországon az iszlám fenyegetés vette át a szélsőjobb helyét. Még akkor sem, ha sajnos vannak összefonódások” – válaszolta szerkesztőségünknek Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija. A magyarországi körülményeket ő is lényegesen jobbnak találja, mint, ami sok nyugat-európai országban előállt, „nem csak a fenyegetettség mértékének, hanem a védelemhez rendelt eszközrendszer terén is. Nem rég jártam Belgiumban, ahol a rendőrség nem csak, hogy nem biztosít folyamatos fegyveres védelmet, hanem a jogszabályi környezet miatt a közösség maga sincs abban a helyzetben, hogy ezt saját erőből megszervezze.”
Köves Slomó jónak tartja, hogy ez a kérdés napirendre került, és bízik benne, hogy a kormány a súlyának megfelelően kezeli majd a kérdést. A Mazsihisz felvetésétől függetlenül az EMIH az elmúlt hónapokban megsokszorozta a közösség védelmére fordított figyelmet, szakmai és infrastrukturális kapacitásokat.
„Az EMIH – saját erőből – minden intézményénél fegyveres védelmet biztosít, és az utóbbi hónapokban a Belügyminisztériummal, a rendőrséggel, valamint a TEK-kel is szorosra fűztük a szakmai együttműködést és kapcsolatot” – mondta a zsido.com-nak Tóth Gábor az EMIH hitközségi kabinetfőnöke, aki egyben az intézmények biztonsági koordinációját is felügyeli.
Szerkesztőségünk megkereste Tasnádi államtitkár úr titkárságát is. Onnan azt az információt kaptuk, hogy a Belügyminisztériumnak feltett szándéka együttműködni a zsidó szervezetekkel ezekben a kérdésekben.
WVR.
|
A nemzetközi helyzet fokozódik
A koppenhágai merénylet után csaknem minden európai országban napirendre került a zsidó intézmények megfelelő védelmének kérdése. A francia és dán terrorcselekményeket követően Nagy-Britanniában a kormány ígéretet tett, hogy párbeszédet indít a zsidó szervezetekkel az épületek biztosításának ügyében. David Cameron miniszterelnök arról beszélt, hogy a jövőben 3,5 millió dolláros összeggel kívánják növelni a zsidó intézmények, elsősorban iskolák védelmét. A lépések szükségességéről több nézőpont is kialakult a zsidó közösségekben. „Világosan látható, hogy a zsidó intézmények célpontok” – mondta Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Szövetség igazgatója. „A zsidó intézményeknek 24 órás őrizetre lenne szükségük” – fogalmazott. Barry Marcus, a londoni központi zsinagóga rabbija viszont úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Királyságban nem érez jelentős fenyegetettséget az elmúlt évek eseményeinek fényében sem és „óvatosnak kell lenni abban, hogy ne alakuljon ki fölösleges pánik”. A párizsi terrorcselekmények és egy zsidó temető súlyos megrongálását követően a francia rendvédelmi szervek szintén nagyobb hangsúlyt tettek biztonsági intézkedések bevezetésére. „Nagyon fontos a zsidó közösségekhez kötődő helyszínek megfelelő védelme, de nem elégséges.” – fejtette ki véleményét Sacha Ghozlan, a francia Zsidó Hallgatói Önkormányzat vezetője, aki az interneten keresztül terjedő veszélyekre is felhívta a figyelmet. A közelmúltban Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő több alkalommal is kiemelte, hogy úgy látja: az európai zsidóság nincs megfelelő biztonságban. Mivel az ellenük elkövetett terrorcselekmények várhatóan folytatódni fognak, ezért többször is az alijázás (Izraelbe való kivándorlás) lehetőségét hangsúlyozta.
|