Hasznosnak és konszenzuskeresőnek ítélte a Zsidó Közösségi Kerekasztal csütörtöki ülését a résztvevők többsége – legalább is ez derült ki a tudósítónk nem reprezentatív helyszíni felméréséből. A kormány korábbi kezdeményezésére alakult tanácskozáson felmerült egy újabb köztéri holokauszt emlékmű felállítása és szóba került a Sorsok Háza körüli vita is. Purim ünnepe miatt az eseményen az EMIH nem vezetői szinten képviseltette magát.

Nem tudni, hogy pontosan mikor és kinek a szakmai vezetésével nyílhat meg a józsefvárosi pályaudvar mellett majdnem teljesen elkészült, Sorsok Háza névre hallgató, oktatási, kutatási és kiállítási célra tervezett épületegyüttes – ez derült ki a tanácskozás után a Parlamentben nyilatkozó Lázár János miniszter szavaiból. Szerkesztőségünk kérdésére, hogy a majdnem 80 százalékban befejezett, 19 000 négyzetméteres, több milliárd forintos projekt fél éven belül megnyithatja-e kapuját a jelenlegi szakmai vezetéssel, Lázár János nem tudott egyértelműen felelni.

“Mindenkinek az az érdeke, hogy konszenzussal és békességgel jöjjön létre a Sorsok Háza, nem pedig az, hogy botrány vegye körül a holokauszt gyermekáldozatainak budapesti emlékhelyét” – fogalmazott a politikus. Megjegyezte: vannak országok, ahol hasonlóan „szenzitív” témájú múzeumokhoz többévnyi egyeztetésre volt szükség. Hogy ez nálunk meddig tarthat? Nos, a kormány és személyesen Orbán Viktor által e feladatra felkért miniszter ezúttal a szokottnál is diplomatikusabban fogalmazott: csak konszenzusos megoldás születhet, ahol a magyarországi zsidó közösség véleménye, szempontjai és támogatása nélkül a múzeumot nem lehet létrehozni.

Arra a kérdésre, hogy Schmidt Mária – a Sorsok Háza megvalósításával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója – bevonják-e ebbe az egyeztetésbe, Lázár János azt válaszolta: „készen állunk az együttműködésre, mint ahogy mindig”. Az ügy előzménye, hogy Schmidt Mária a napokban úgy nyilatkozott: megszűnt a Sorsok Házáról szóló kommunikáció a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, amióta Lázár János maga mellé vette főtanácsadónak Zoltai Gusztávot, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének korábbi ügyvezető igazgatóját. Zoltai a zsido.com-nak így reagált minderre: „Kérdezik tőlem mostanság többen is, mit gondolok én Schmidtről. Nos, nekem csak egy Schmidt ismerősöm van, a volt német kancellár”.

Később a Hír Tv-nek Zoltai „idétlen támadásnak” minősítette Schmidt szavait. Hozzátette: semmi szerepe nincs abban, hogy a történész megharagudott a miniszterre. Tanácsadóként ő különben is csak progresszív javaslatokkal igyekszik azt elősegíteni, hogy mielőbb megoldás szülessen a félkész épület hiteles szakmai működtetésére.

A tanácskozáson a résztvevők szót ejtettek a magyarországi zsidó szervezetek működésének biztonsági helyzetéről is, tekintettel a januári párizsi merényletekre. Emellett megtárgyalták azt is, hogy március 9-étől Magyarország tölti be a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztjét. Erről  Takács Szabolcs államtitkár számolt be a kerekasztal résztvevőinek.

A résztvevő zsidó szervezetek jelentős ellenállásába ütközött a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület által a holokauszt 75. évfordulójára, 2019-re javasolt új, köztéri budapesti holokauszt emlékmű. Mint azt többen kiemelték helyszíni tudósítónknak, fontosabbnak tartják, hogy az állami költségvetésből inkább az oktatásra és idős holokauszt túlélők életminőségének javítására fordítsák az esetleges forrásokat.  A Miniszterelnökség vezetője erről úgy vélekedett, hogy a kérdést a zsidó szervezetek belső egyeztetésen vitatják majd meg, így „ehhez a kormánynak nincs viszonya jelen pillanatban”.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke a sajtót tájékoztatva a helyszínen arról beszélt, hogy a „Sorsok Háza problematikája pillanatnyilag nem a mi térfelünkön pattog, a kormánynak kell megoldani olyan kérdéseket, amelyekben mi nem vagyunk kompetensek”.

A magyarországi zsidó intézmények biztonsági kérdéséről szólva kifejtette: a terrorizmussal kapcsolatos negatív fejlemények indokolják, hogy erre külön figyelmet fordítsanak. A tanácskozáson prezentációt tartottak a témában, a Belügyminisztérium pedig teljes együttműködési készségéről biztosította a résztvevőket.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija – ahogy azt korábban jelezte – a Purim ünnepe miatt távolmaradt az eseményről. Mint azt lapunkkal közölte: „Sajnálom, hogy a megbeszélés Purimra esett, és így sajnos nem tudtunk részt venni, de biztos vagyok benne hogy e mögött maximum figyelmetlenség, és nem szándékosság lehetett. Purim ugyan posztbiblikus ünnep és így nincs olyan munkatilalom mint más főünnepeken, de ezzel együtt a Sulchán Áruch (zsidó törvénykönyv) említi, hogy nem illik Purimkor dolgozni. Mivel a többi zsidó szervezet képviselői részt tudtak venni a rendezvényen, a főbb kérdések bizonyára az EMIH vezetői és rabbik nélkül is meg lettek vitatva.”

Az eseményen eredetileg részt vett volna Balogh Zoltán emberi erőforrások minisztere is, aki más elfoglaltsága miatt ennek a kötelezettségének ezúttal nem tudott eleget tenni.

(WVR)

Megszakítás