Zsidó öltözködés: divat, ruhák és annál sokkal több

A zsidó öltözködés törvényeit összefoglalóan cniutnak nevezzük. Azonban a zsidó öltözködés nem csak a viselőjének az aktuális kedvét, vagy az időjárást tükrözi. Annál sokkal mélyebb jelentésekkel is bír, tágabb értelemben életmód és viselkedési forma is.

Ismerkedjen meg a zsidó öltözködés sokrétűségével, s ha felkeltettük az érdeklődését, akkor látogasson el az óbudai zsinagógába, „A zsidó nő – korokon át” eseményre. 

A cniutot egy szóval szemérmességnek fordíthatjuk, ám valójában ennél többre utal: szerény, visszafogott, nem magamutogató öltözködést és magatartást, viselkedést jelent. Ami ennek a szabályrendszernek megfelel, az a cánuá, vagyis szemérmes.

Az öltözködés visszafogottsága vonatkozik úgy a ruhadarabok hosszára és szabására, mint az anyagára, a színére és mintájára. A cniut törvényei elsősorban a nőket érintik, de a férfiakra is vonatkoznak öltözködési és viselkedési szabályok.

A nőknek mindig szem előtt kell tartania azt a szabályt, hogy kol kvudá bát melech pnimá, vagyis a király (jelen esetben az Örökkévaló) lányának minden tisztessége, szépsége belülről fakad.

A női ruháknak el kell takarnia a könyököt és a térdet, nem lehetnek sem kivágottak, sem testhezállók. A színük, szabásuk és mintájuk pedig nem lehet kihívó, hivalkodó, magamutogató. A feltételeknek egyszerre kell teljesülniük, vagyis egy hosszú, de testhezálló ruha éppúgy nem elfogadható, mint egy bő, ám rikító narancssárga blúz.

A férfiaknak is illik ujjal rendelkező felsőt és legalább térdig érő nadrágot viselni. A férfiak fejét kipa fedi, a férjezett asszonyok haját kendő, kalap vagy paróka takarja, ez is a cniut részét képezi. Nőknek nem illik férfiak előtt énekelni, táncolni, kihívóan viselkedni – a viselkedésben ugyanúgy visszafogottságnak, szemérmességnek kell megnyilvánulnia, mint az öltözködésben.